Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-24 / 44. szám
LXIX. évfolyam 44. szám Gyula, 1937. február 24. szerda DJd1\Ijvj Szerkesztőség és kiadóhivatal | Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben (iyula Városház-utca 7 szám | Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telelőn (iyula 82. I DOBAY FERENC f Egyes szóm ára 8 fillér Dr. Tarján Béla, gyulai közjegyzőt a Szegedi Közjegyzői Kamara elnökévé választották Rög és vér Irta: Dr. Gonda József Évezredes, örök álma, vágya a magyarságnak a föld. Hosszú vándorlás után megtapadt ezen a helyen és azóta vére, verejtéke, könnye öntözi : idegennek, töröknek, tatárnak, németnek nem adta, nem hagyta. . . de ha nem volt a sors kegyeltje, soha sem ejthette ki a száján, hogy ez a darab föld az enyém. Egy évezred tapasztalatai mutatják, hogy minden emberi munka utján előteremtett jószág, mezőgazdasági, ipari, vagy más termék elpusztul, elhasználást nyer, elrabolják ellenségeink, a föld, a szent magyar anyaföld azonban örök emberi érték marad, melyet átmenetileg elvehetnek tőlünk, de fajtánk olthatat- lan földéhessége soha sem fog érte sajnálni életet, vért és bármi mást is feláldozni, csak egyszer magáénak mondhassa. Örök és megbocsájthatatlan bűne marad azoknak, akik a magyarság sorsát intézték, hogy a magyar föld és magyar vér útjába mindenkor olyan akadályokat állítottak, amelyek előtt a gyengébbek megtorpantak és kivándoroltak, az erősebbek pedig olthatatlan földimádatban ott pusztultak el. Magyarországból az 1889—1913. években egymilliónégyszázezer ' ember vándorolt ki külföldre, — legnagyobb részben földmunkás, —, mert a nagybirtokok kötött rendszere miatt nem lehetet reménye arra, hogy munkájával valaha is földhöz jut. A háború után a kisantant államok a tőlünk elrabolt területen az összes nagybirtokokat kisajátították és a saját telepeseiknek osztották ki. Felsőmagyarországon 2‘3 millió kát. hold Erdélyben 2-9 „ „ „ Délvidéken 21 „ „ „ ___ Ös szesen : 7-l millió kát. hold eddig magyar nagybirtokos tulajdonát képező föld jutott cseh, román és szerb földművesek kezére. Minden épeszű ember külön érvelés nélkül megérti, mit jelentett volna a magyarság számára, ha szomszédaink ezeken a területeken nem magyar «agybirtokot találnak, hanem azt az 14 millió embert családostól, vagy legalább annak magyar származású részét, akiknek — bár úgyszólván egyenként fajunk legjavát alkották, hiszen az öregek és rokkantak nem igen vándoroltak ki — szűk volt a haza és reménytelen a jövő. A trianoni csapásnál nagyobb csapás az, hogy egyrészt közel másfélmillió magyart hagytunk kivándorolni és felszívódni más népek tengerébe, másrészt hétmillió kát. hold magyar földet juttattunk idegen telepeseknek. Nem volt elég áldozat ez a feudális tekintély-eszme oltárán ? Hiszen ha nagybirtokosaink nem mindennél többre becsülték volna azt a tekintélyt, melyet számukra a tízezer holdak jelentettek, nagyon meg tudták volna találni azt a megoldást, mely saját anyagi károsodásuk nélkül lehetővé tette volna a magyar vér találkozását a magyar röggel. A csonka határok közt még mindig több, mint három és félmillió kát. hold olyan nagybirtok van, mely alapját képezhetné egy egészséges magyar földreformnak. Természetesen nem fél holdas parcellákra gondolunk, amiket nálunk földreform cimén a háború után osztogattak. Ha Csonkamagyarországon mindem földterület magyar kisemberek kezén lesz, nem kell félnünk sem pángermán, sem pánszláv veszélytől. Az ezer holdak urai fájó szivvel bár, de ellenállás nélkül hagyták el ellensé geink által kisajátított földeiket. A magyar kisparaszt kitelepítése nem ment volna és nem menne ilyen könnyen ; az meghalna a (.A „Békés“ munkatársától.) A szegedi közjegyzői kamara rendkívüli közgyűlést tartott vasárnap, amelyet Gálffy Ferenc dr., kamarai elnökhelyettes hivott össze és vezetett le. A rendkívüli közgyűlés összehívását a januárban elhunyt Sirsich György dr. elnöki székének betöltése tette szükségessé. Gálffy Ferenc dr., helyettes elnök méltatta az elhunyt elnök pályafutását és érdemeit. Ezt követöleg a rendkívüli közgyűlés megejtette az elnökválasztást, melynek eredménye szerint kamarai (A „Békés“ munkatársától) Iparos körökben sokat beszélnek újabban arról, hogy nagyon kívánatos, sőt létérdekszerüen szükséges volna, hogy a tavasz jöttével a legtöbb iparágat foglalkoztató építkezések meginduljanak. Etekintetben példaadást várnak. Rámutatnak arra, hogy a gyulai OTí kerületi pénztár székházénak a tMőheteggondozót magábafog- laló földszintes részére már régen esedekes az emelet-ráépités. Hiszen a rendelkezésre álló helyiség kevés, a hivatalnokok négyesével vannak összezsúfolva egy-egy szobában, de tanácsterem sincs az épületben s igy az OTI kerületi választmánya a városháza vendégszeretetét kénytelen igénybe venni, ha ülésezni kell. Annakidején már elkészült az emelet- ráépités tervezete és költségvetése, az ipartestület készítette el. Jött azonban Kozma belügyminiszter látogatása. A miniszternek — bizonyára téves informác ók alapján — az a véleménye alakult ki, hogy az emeletráépítésre ezidö szerint nincs szükség. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Hétfőn délután a belügyminisztériumban Darányi Kálmán, miniszterelnök elnöklete alatt főis- páni értekezlet volt, amelyen jelen volt Mikecz Ödön belügyi államtitkár is. Az értekezleten a miniszterelnök utasítást adott a főispánoknak a szélsőséges mozgalmak leszerelésére és felhívta a figyelmet arra,- hogy fel kell venni (A „Békés“ munkatársától.) Dr. Tóth Pál képviselő interpellációt jegyzett be az alföldi gyermekek cukorral való ellátása érdekében s az intérpellációt szerdán mondja el. Az interpelláció szövege a következő. 1. Van-e tudomása a pénzügyminiszternek arról, hogy — különösen az Alföldön — a szegénysorsu nép a csecsemők és kisgyermekek táplálására szükséges cukrot nem tudja megszerezni és a helyenként észlelt magas földjén és a földjéért inkább : egy ilyen mészárlásba pedig belerendülne Európa. Meg kell találni annak a módját, hogy a telepítés és a hitbizományok tervezett feloszelnökké Tarján Béla dr., Gyuláról Szegedre áthelyezett közjegyzőt választotta meg a közgyűlés. Tarján Béla dr., az uj elnök — miután Gálffy Ferenc dr. helyettes elnök üdvözölte — mély gondolatokban gazdag elnöki beköszöntőt mondott, amelyben emelkedett hangon emlékezett meg nagynevű elődeiről, Jedlicska Béla dr. és Sirsich György dr kormányfőtanácsosokról. Kénytelenek vagyunk az ügyet a jobban értesült kormányhatóságok elé fellebbezni és rámutatni arra, hogy az építkezésre nemcsak az építő iparosság, hanem elsősorban az OTI-t igénybevevő nagyközönség érdekében szükség van Lehetetlen, hogy négy hivatalnok négy féllel egyszerre tudjon egy szobában tárgyalni. Ennek következménye az, hogy a feleknek sokáig várniok kell. De nem hagyható figyelmen kívül a tisztviselők egészségügyi érdeke sem. Rossz levegőjű szobában intenziven dolgozni egész nap, semmiesetre sem befolyásolja kedvezően a tisztviselők munkaképességét. Amikor a földszintes épületszárnyat építették, már számoltak azzal, hogy előbb-utóbb szükségessé válik az eme- Ietráepités és ezért építették nyolc méteres alappal, hogy az emeletet megbirja. Biztosra vesszük, hogy az illetékesek mérlegelve a sok irányú érdeket rajtalesznek, hogy az emeletráépítés még az idén megtörténjék. j a harcot a minden oldalról jövő szélsőséges i veszedelemmel, megadta a szélsőségek elleni harcokra különböző utasításait. Utána a belügyminiszter dolgozó, szobájában egymásután fogadta a főispánokat és kiilön-külön az egyes megyékre vonatkozóan tárgyalta meg az erre vonatkozó kérdéseket. csecsemő és gyermekhalálozásnak; részben ez az oka. 2 Hajlandó-e a pénzügyminiszter intézkedni arról, hogy erre a célra szükséges cukor az Ínséget szenvedők gyermekei számára rendelkezésre álljon. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter az interpellációra nyomban megadja- a választ és megmondja, miként óhajt a cukorhiányon segíteni. tása, felaprózása ne félévszázados időre irá' nyoztassék elő. Ne találjon hazánkban a közelgő világégés már csak kisbirtokosokat és csak a földjéért gyilkolni kész kisembert. A munkások és a nagyközönség érdeke, hogy az OTI gyulai kerületi székhazát megnagyobbitsák Főispáni értekezlet a belügyminisztériumban A szarvasi képviselő akciója az alföldi gyermekek cukorellátásáért
