Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-23 / 43. szám
1937 február 28 BÉKÉS 3 Véres verekedés és kardlapozás a nyilasok miskolci gyűlésén („Békés“ tudósitója jelenti) Miskolc városa a péntek esti revolveres verekedés után felfokozott izgalommal várta a vasárnapi nyilaskeresztes gyűlést. A rendőrség szombat este óta teljes készültségben állott és készenlétbe helyezték a katonai helyőrséget is. Vasárnap reggel a város főutcáján, a Széchenyi-utcán, a korzó-közönség helyett a szociáldemokrata munkások és a nyilaskeresztesek rendeztek tüntető sétát. Kora reggeltől több kisebb összeütközés történt a városban, de a rendőrök csakhamar szétoszlatták a verekedőket. A Korona-szálló terme falain sajátos fel- irásu, torz zsidófejeket ábrázoló rajzok voltak láthatók. A rajzokon ilyen felírások szerepeltek: „Ti dolgoztok, mi aratunk!“ „Faj, vagy felekezet?“ Vajh, ki ő és merre van hazája?“ Reisinger Ferenc, a város szociáldemokrata képviselőjének vezetésével mintegy százhúsz főnyi munkáscsoport be akart jutni a nagyterembe. A szocialisták erőszakkal törtek maguknak utat és ezzel az előcsarnokban véres j verekedés kezdődött. Boxerek, botok kerültek | elő ütlegek csattantak és csakhamar többen, úgy a szocialisták, mint a nyilaskeresztesek közül, véres fejjel támolyogtak ki a verekedő tömegből. A verekedésben Reisinger Ferencet is megütötték. A veredés közben összetörték az előcsarnok bútorzatát, az ablakokat és a szembenállé felek záptojásokat, kátránnyal burkolt villanyégőket dobáltak egymás fejéhez. A megérkezett rendőrszakasz vezetője távozásra szólította fel a szocialistákat. Az eredménytelen felszólitás után a parancsnok kardhasználatot vezényelt és a rendőrök kivont karddal támadtak a verekedőkre. A kardlapozás után négy szociáldemokrata munkást előállítottak a rendőrségre, de a nyilaskeresztes gyűlés lezajlása után szabadlábra helyezték őket. A gyűlésen egyébként Festetisch a Nemzeti Bank államosítását követelte, majd Dücső Jánosné, aki Gyulán is szónokolt, azt állította, hogy ők foglalkoznak a néppel, nem Eckhardt i Tibor, majd az Emericanávaí és a Turullal | foglalkozott. Népes közgyűlést tartott a gyulai Józsefvárosi Kör (A „Békés“ munkatársától.) Vasárnap délután kettő órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését Gyulán a „Józsefvárosi Olvasókör“ saját helyiségeiben. A tagok közül igen sokan jelentek meg, úgyhogy a nagytermet teljesen megtöltötték a résztvevők. Az ülést Szikes Antal, elnök nyitotta meg. Jelentésében kiemelte, hogy sikerült az elmúlt évben a tagok jóindulatú támogatása és egységes állásfoglalása mellett a kört terhelő adóságok nagy részét letörleszteni s ha az idén a tagok kitartanak s egy kis segítség is érkezik, kilábolnak a bajból. Ezután sor kerülhet a könyvtár újjászervezésére is. Elhatározták, hogy megfogják hozatni a Borászati- és a Magyar gyümölcs cimü lapokat. Fejlesztik a könyvtárt is. A kör helyiségeit modernizálják és egyes átalakításokat terveznek a haladó kor kívánalmaihoz képest. Ezután kedélyesen megejtették a tisztujitást. Eredmény: „minden a régi“. Elnök : Szikes Antal, alel- nök : Hoffmann István, I. jegyző : Pálmai József, II. jegyző : Reinhardt Jakab, pénztárnok : Múlt József, ellenőr: Szabados Károly, könyvtárnok : Gróh József, ügyész: dr. Schriftart Ferenc. A számvizsgáló bizottság tagjai: Pfaff Ferenc, Reinhardt Mihály és ifj. Szikes Antal. A múlt évben elhalt tagtársak emlékének felállással áldoztak. Ezek után a kedélyesség és egyöntetűség jegyében lefolyt közgyűlés véget ért ,és a tagok kiscsoportokba szétszóródva beszélték meg a hét eseményeit. Az asztalon főhelyen látom a „Békés“t. Állandóan kézben van. Közkedveltségnek örvend. A véres karácsonyéfszakáját rendező híres dobozi falurosszát a gyulai törvényszék két és félévi fegyházra ítélte (A „Békés“ munkatársától.) Szombaton délelőtt állott szuronyos fegyőrök között a gyulai kir. büntető törvényszék Ungvári tanácsa előtt emberölés kísérletével vádolva a dobozi falurossza, a 25 éves Molnár Móring— Reszkető Ferenc. Alacsony termetű, izmos alak. Látszik, amint fejét idegesen kapkodja. Homlokán öt pengős nagyságú vágott seb helye veresük. Arca sápadt. A biró kérdésére idegesen kapkod. Eleinte mindent tagad. Azt állítja, hogy annyira részeg volt az emlékezetes éjszakán, hogy már délután hat órától semmire sem emlékszik. Nagysokára az eset után tért magához a fogdában. Később azután az ügyben előkészített kérdezések pergő tüze alatt, csapdába esik. Konok tagadása összeomlik. A sértett is itt van. Fiatal gyereknek tűnik fel. Lábadozik. Egyszerű szavakkal adja elő Kárnyáczky István, hogy baráti viszonyban volt a Vádlottal. Nem volt nézeteltérés közöttük. Nem tudja megmagyarázni miért vágta mellébe a bicskát az, akit barátjának tartott és még soha szóval sem bántott meg. A „Békés“ január 28-i számában az ügyészi vádirat alapján megírtuk, hogy a szúrás által okozott seb életveszélyes volt. A kés pengéje a szegycsontról lecsúszva megsértette a tüdőt és sokáig élet-halál között lebegett Kárnyáczky. A főtárgyalás során kihallgatott tanuk vallomása alapján megkíséreljük hűen visszaadni az emlékezetes bor- és vér-gőzös dobozi karácsony másodnapját, a falu rossza előző hőstetteit s az utolsót, amikor a bortól és dühtől elvakultan belevágta bicskáját legjobb barátja mellébe. Molnár Móring-Reszkető Ferenc napszámos volt Dobozon. A munka nem nagyon ízlett neki. Jobban szerette a korcsmái verekedéseket. Hizelgett hiúságának, hogy ő volt a falu leghirhedtebb verekedője. Ahol csak szerét ejthette, verekedett. A többek között a sértett bátyját, Kárnyáczky t Sándort a múlt év novemberében egy italos hajnalon úgy meglökte, hogy elesett s azután orron rúgta. Kerülték, ahol csak lehetett. Ha ment a korcsmába, a dobozi korcs- márosok bezárkóztak a kármentőbe. Féltek, mert nem tudták, melyik pillanatban inzultálja Molnár a csendesen szórakozó vendégeket. Közvetlenül az eset előtti este, karácsony elsőnapján, a dobozi Ipar testület vendéglőjében együtt mulatozott a dobozi aranyifjuság nagy része. Köztük volt Szatmáry Birkás Gábor is Akkurátusán ment a szórakozás. Nőtt a tempó, fogyott a bor, szélesedett a í kedv. Molnár Reszkető Móring Ferenc már I bóbiskolt is a sarokban egy pádon. Jött a Leendő anyáknak kellő figyelmet kell for- ditaniok arra, hogy bélmüködésük rendben legyen, ami legegyszerűbben a régóta közismert természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által — reggel éhgyomorra egy félpohárral — érhető el. Nőorvosi klinikáit egybehangzóan dicsérik a valódi Ferenc József vizet, mert könnyen bevehető, rendkívül enyhe hatása pedig gyorsan és minden kellemetlenség nélkül bekövetkezik. 9—* rendőr, záróra volt. Az aranyifjuság nem mutatott hajlandóságot a távozásra. Nézeteltérésre került a sor a rendőr és Szatmáry Birkás Gábor között. Vádlott szó nélkül felugrott, Szatmárynak rohant és bicskáját karjába vágta Szatmáry a nemvárt támadásra a kezében levő félliteres üveggel a támadót úgy homlokon vágta, hogy azt elöntötte a vér. A kedélyes intermezzónak azután az vetett véget, hogy az orvos a sebeket bekötözte. A legények hazamentek mámorukat kialudni. Felvirradt a karácsony másodnapja. Estére bál volt hirdetve a Polgári Körben. Nagyban készültek rá a dobozi leányok és legények. Vádlott is felébredt mámorából, látta a fejét mull pólyába pakkolva és ekkor éktelen düh és gyűlölet fogta el Birkás Szatmári Gábor és társai iránt. Azokat okolta, hogy ő, a falu legelső verekedője, bekötött fejjel kell hogy mutatkozzon az utcán. Nimbuszát megtépázva érezte. Egész délután halálra kerete a faluban Szatmáryt és társait. Sehol nem találta őket. Ivott egész délután. Doppingolta magát a nagy leszámolásra. Este kilenc óra tájban megjelent bekötött fejjel a Polgári köri bálon. Többen felszólították, hagyja el a bálát Még a esendőrőrs- parancsnok is felkérte a távozásra. Hiába, nem ment. Ott ólálkodott az ivóban, a billiárd- szobában, a táncteremben. Kereste azokat, akikkel előtte való este az Ipartestületben összeverekedett. Nem talált senkit, mert ismerve féktelen természetét, elkerülték. Bort kért. Nem kapott. Szódát ivott tehát. Közben a termekben folyt a mulatás, szólt a cigány, ropták a táncot. Vádlott mint az Orbán lelke járt-kelt, ki s be forrt benne az indulat. Meglátta sértettet, Kárnyáczky Sándor öccsét, a még fiataFgyerek-számba menő Istvánt. Elborította szemét a vér, agyát az indulat. Neki áldozat kellett minden áron, akin dühét kitöltse. Vért akart látni. Megrázta Kárnyáczki István vállát. Beleakart kötni valakibe. A fiatal Kárnyáczki a vele levő szomszéd azon figyelmeztetésére, hogy Molnár kerülgeti őt és bele akar kötni, ott akarta hagyni a bálát. Ment is kalapjáért. Közben a vádlott, mint leopárd az áldozatát, állandóan körülkeringte. Amikor Kárnyáczki ki akart lépni az ajtón Molnár egy macskaszerü ugrással előtte termett. Jobb karját hirtelen felemelte s villámgyorsan sértett mellébe vágta a bicskáját. A tanuk egyhangúan igazolták, hogy Molnár, bár italos, de öntudatos volt. A gyulai törvényszék ezért két évi és hat hónapi fegyházra ítélte a dobozi falu roszszát. Az Ítélet jogerős. .1. b 11 v á n y papír I éléskamrába, konyhába igen szép színekben kapható DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében. írógépet, bármilyet havi 10 P-ős részletre adok. Scheibert László könyvkereskedő. ti 18—*
