Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-13 / 35. szám - 1937-02-14 / 36. szám
Gyula, 1937. február f 4. vasárnap LX1X. évfolyam 36. szám, BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szóm ára 8 fillér A köröstarcsai ásatások és a Népszava BALÁZS ÁRPÁD Irta Január utolsó napján, csodálatos fehér pusztaságon keresztül robogott az aptónk Köröstarcsára. Azon a délután, ott az autóban, amint végignéztem a pusztán, megéreztem, hogy olyan az Alföld, mint a Jeges-tenger. A tanyák, a kutágasok, az időnkint előretörő kutyaugatások, íöldrehuzták a képzelőerőmet, azután elém jött a falu fiatal, agilis főjegyzőjével ék azt mondta: — Köröstarcsán, amikor a légvédelemről beszéltünk, valaki azt ajánlotta, hogy alagutat kellene keresnünk a község alatt. A falu munkanélküli férfiai ekkor minden ellenszolgáltatás nélkül, elkezdték kutatni a határban az alagutat. Ezután elmondta a főjegyző, hogy az alagut-keresés közben meglepetés érte a föld- turókat : csontok, csontok mellett edények, kődarabok, majd egy templom romjai kerültek a felszínre. Amig igy beszélt a hatezer lakosú, szin- magyar falu főjegyzője, megérkezett Gallus Sándor dr., a Nemzeti Muzeum kiküldöttje. Azért jött, mert meghallotta, hogy a köröstarcsai Dübögő-domb alól a parasztok egy régi templomot ástak ki és a templommal kapcsolatban népvándorlás korabeli, vagy még régebbi leletek kerültek a felszínre. Ezután kiballagtunk a Dübögő-dombhoz és ott kipirult arcú parasztok fogtak körül bennünket, sirgödröket másztunk, a parasztok ásóval, kapával követtek bennünket és — mondom — a köröstarcsai parasztok arcán végtelen áhitat húzódott meg, hallgattak, de hallgatásukban néma beszéddel áldoztak a történelemnek. Mert a Dübögő-domb maga volt a történelem, ahol elfogytak a tegnapok és a holnapok kérdései, ahol a parasztok, a békési parasztok, belecsimpajkóztak a múltba, amelyet a sirgödör takar. Erről a találkozásról Írtam a „Békés“ cimü gyulai napilapban és többek között, mint ahogy a Népszava Barabás Gyula nevű cikkírója írja a következőket: — egy gyulai újság nagy cikkben foglalkozik az üggyel és a többek között azt írja, — hogy a köröstarcsai földmunkásoknak ez az önkéntes munkája a magyar paraszt élniakarásának és történelmi érzékének tanúbizonysága. Ugyebár szép mondat ? Sőt, ami az élniakarást illeti, igaz is. így a Népszava. Azután a Conti-utcai nemzetközi orgánum azt írja Ásatás cimü cikkében, hogy a falusi emberek Köröstarcsán és másutt tele vannak élniakarással. Eddig rendben van. De azután a moszkvai komando szerint igazodó sajtótermék nem resteli cikkemet a maga Conti-utcai szájize szerint kommentálni. Arról regél, hogy a szépség és gazdagság felgyülemlett az idő alatt, amely eltelt a köröstarcsai ásatás és a kőkorszak között. Hát igen. Ez is igaz Tényleg, van villany, fogkrém, vitaminos orvosság, mint ahogy Barabás Gyula a Népszavában írja, millió eszköze a testi és szellemi kultúrának, de nekik — mondja a Népszava, a köröstarcsai parasztokra értve —, de nekik az avas zsir mécsese pislákol és a fürdőszoba melegvize csapját még nem babrálta kezük. Álljunk csak meg egy pillanatra. A Népszava itt és ezután a köröstarcsai parasztokról üzleti számítás képen azt a következtetést vonja le, hogy a magyar paraszt bambán bámul a semmibe, érthetetlenül ásnak Köröstarcsán, Békésmegyében és másutt: a nagy Magyar Alföldön, mert a kincskeresés, az anyagi, a matéria utáni vágy hajtja őket. A Népszava, a nemzetközi, Conti-utcai orgánum eljutott önmagáig. Nem akarja elhinni, vagy másokkal elhitetni, hogy az anyagon és az üzleten kívül más, nemesebb értékek is mozgatják a világot. Érthető is, mert ők nem az évezredes magyar múltban gyökereznek és számukra a paraszt csak lázadó, folyton elégedetlen tömeg, melyet a mindenkor uralkodó osztály ellen ütőkártyaként játszanak ki. Jobban mondva : Csak szeretnének kijátszani. Ezért támogatják édes szóba göngyölt kézzel a Veres Pétereket, Nagy Jánosokat és Sinka Istvánokat. Még valamit. A magyar faluban nem azért nélkülözik a magyar parasztok a villanyt, a fogkrémet, a fürdőszobát és nem azért világit nekik az avas zsir mécsese, mert bambák és buták, hanem: azért, mert a XIX. században felszabadított magyar parasztság tehetetlenül belehullott a liberálizmus háta mögött meghúzódó, a testvériség, az egyenlőség és a szabadság jelszavát csámcsogó nemzetközi társaság lassan ölő polip karjaiba. Mindezt csak azért mondom, mert én írtam a gyulai újságban azt a bizonyos cikket. A titkos választói joggal, szervezkedési kérdésekkel, a gyermekjátszótér és a diáknyaraltató ügyével foglalkozott a Nép gyulai választmánya „Nem kívánok a Magyar Alföld rosszindulatú kisded játéka elé akadályokat gördíteni“ (A „Békés* munkatársától.) Népes és értékes tárgysorozatu választmányi ülést tartott csütörtökön délután a Nemzeti Egység Gyulavárosi szervezete. Schneider Mátyás elnök a Nemzeti Hiszekegy elmondása után üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta az ülést. Dr. Blahó Dezső, a szervezet titkára ismertette vitéz Marton Béla, országos főtitkár bucsuira- tát, a legutóbbi választmány ülés óta érkezett főispáni leiratokat, valamint dr. Darányi Kálmán miniszterelnöknek a szervezethez intézett leiratát, melyeket a választmány tudomásul vett. '-chneider Mátyás elnök felhívja a választmány figyelmét arra a körülményre, hogy közel van a titkos választói jog tör- törvénybeiktatása. Fel kell készülni, hogy meglepetések ne érhessenek. Nekünk ugyan nincs mit tartanunk a titkosságtól, de különösen a gazdaközönséget meg kell győznünk arról, hogy saját jólfelfogott érdekében soraink között a helye. • Blahó Dezső dr. kéri a választmányi tagokat, hogy ismerőseiket, jóbarátaikat lakóhelyükhöz közel, alkalmas helyen gyűjtsék össze és a vezetőség tagjai szívesen kimennek, hogy személyes érintkezés utján megértés és közeledés létesüljön. Szükséges a taggyüjtés, bár eddig is szaporodott a taglétszám, de célunk hogy mindenki mellénkálljon, akit meggyőződése felénk hnz. A titkos választói jog csak megkönnyíti a mi helyzetünket. Ä munkásság, a szégények között nagy a megértés. Biró Béla, választmányi tagnak az ismeretes Sztranyovszky-féle nyilatkozat kapcsán tett felszólalása és Schneider elnök válasza után Csomós Mihály választmányi tag arról beszél, hogy a gazdaközönség meggyőződése ma már kedvező irányba terelődik. Határozottan állítja, hogy nagyon sokan belépnének nyíltan a szervezetbe, de félnek a többiek kellemetlenkedéseitől, sok helyen terrorjától. A gazdák azonban látva már ; látják és tudják, hogyha nem szorgalmazza annyira a kormány terményeink kiszállítását, akkor ma is a spekulánsok játéka a búza. akkor ma is ott vannak az állatárak, hogy a gazdák hétszáz napig tartott és nevelt jószágukért 55 pengőt kapnak. Dr. Kovács Géza felszólalásában rámutatott arra, hogy a kormány nem hordóteteji frázisokból hanem fontos, a nemzet életét előbbrevivő tények sorozatából építi politikáját. Biró Ferenc, választmányi tag, megalakulása óta tagja a Nemzeti Egységnek. Csodálkozik, hogy a gazdák még nincsenek itt nagyobb számmal. A túloldaliak viselkedése némileg magyarázza egyesek tartózkodását. Ma már az egész vonalon javulóban van a helyzet : a titkos választói jog nekünk csak nagyobb arányú győzelmet hozhat. Hálás a Gömbös-kormánynak, amely be-, látta, hogy a gazdaközönséggel áll, vagy bu kik az ország. Csodálkozik azon, hogy vannak még ma is gazdálkodók, akik fennakadnak a tisztviselői fizetéseken, bár maguknak is annyi, vagy sokkal több jövedelmük van. Schneider Mátyás, elnök elmondja, hogy a két gazda felszólalása csak megerősíti abban a régen vallott felfogásban, hogy a túloldali terror sok gazdahivét a Nemzeti Egységnek visszatartja a nyílt színvallástól. A továbbiak soráh bejelentette az elnök, hogy a szervezet megrendezi megint a vitadélutánokat, közművelődési előadásokat. A közgyűlést március havában tartja meg a szervezet. A napot nem kívánja meghatározni. Be kell várni a főispán hazaérkezését, hogy vele együtt tűzzék ki. Indítványozza az elnök, hogy a választmány dr. Tarján Béla, választókerületi elnököt, Szegedre történt kinevezés alkalmából üdvözölje és neki szerencsét kívánjon. Kukla György választmányi tag kéri, hogy Írjon fel a választmány a kormányhoz, hogy gróf Károlyi Imre beszédét sokszorosítva küldje meg. Schneider elnök el fog járni, hogy Kukla választmányi tag kívánsága teljesüljön. Dr. Kovács Géza indítványában kéri, hogy a választmány foglaljon állást a gyermekjátszótér és a vármegyei diáknyaraltató ügyében s az elnökség utján járjon el a főispánnál és az alispánnál, hogy az ügyet segítsék megvalósításhoz. A választmány az indítványokat elfogadja, mire az elnök ezt határozatilag kimondja. Prohászka Béla, választmányi tag, rámutatott a Magyar Alföld részéről a Nemzeti Egységet érő sorozatos támadásokra ; indítványozza, hogy a választ-
