Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-31 / 296. szám

1937 december 3i péntek

LXIX. évfolyam 296. szám

BÉKÉS

(lüfkes^őség és ktadúhlvaial b/gía Városház-utca 7 szám Telefon (xytiia S2,

Politikai napilap

Főszerkesztő;

IÍOBAY FERENC

előfizetés egy .hóra helyben

1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szánt ára 8 fillér

A demokrácia

Érdekes jelenség, hogy a szavak jelentése idők folyamán mennyire változik. Ennek a tételnek igazságát számos példával igazolhatnánk. Talán egy fogalom sem változott meg annyira az idők folyamán, mint a demokrácia. A szó etimológiai értelmezése is már

szinte az abszurdumok világába vezet. Demokrácia : népuralom. Tehát azt jelentené, hogy a demokrata államokban a nép kormányoz, a nép a vezetőréteg. Hallom és ismerem azt az ellenvetést, hogy a népuralom nem azt jelenti, hogy az állatid vezető pozíciókban a népnek minden kormányzati erudiciót nélkülöző fiai ülnek, hanem azt, hogy a nép a maga szavazatával dönti el, hogy az ő nevében és az ő érdekeinek megfelelően ki, illetve kik gyakorolják az államhatalmat. A demokrácia tehát alkotmányos parlamentáris kormányzatot feltételez. A nép véleményét a bizonyos időközökben tartani szokott választásokon kérik ki. Mindez annak meggondolása mellett bizonyul helyesnek, hogy a nép legjobban tudja, hogy mi az ő érdeke és kik azok, akik az ő érdekeit legmegfelelőbben képviselik. Elengedhetetlen feltétele — mondják — az alkotmányos demokráciának a választásoknak általános titkos szavazás mellett való lebonyolítása. Ez a magyarázata annak, hogy a po litikai viták tengelyében Magyarországon olyan sokáig volt a titkos választási rendszer kérdése.

Abban Ví«!'iatefben nincs ^eltérés szag politikai pártjai között, hogy elvben a legideálisabb állapot a választások titkossága, de . . .

De megjelenik gróf Bethlen István karácsonyi cikke és abban ilyeneket ir ez a kétségtelenül nagy politikai rutinnal és tapasztalattal rendelkező államférfi, akit olyan szívesen szólaltattak meg azok, akiknek erős ellenfél szembeállítása volt a céljuk a kormányak- ciók elgáncsolására :

„A mi demokráciánk ügyefogyott, a mi demokráciánk még kamaszkorát éli, tele van ielszegséggel,-gyermekes hiúsággal és. neved séges önteltséggél.“ Ebben az állításban sok igazság mellet van egy alapvető tévedés, igazság az, hogy az, amit nálunk demokráciának neveznek, tényleg kamaszkorát éli, tényleg tele van félszegséggel, hiúsággal és önteltséggel. Mert ezek a jelzők mind ráillenek arra a politikai konglomerátumra, amit demokráciának neveztek el. Amelynek csak annyi köze volt a demokráciához, hogy demokratikusnak nevezett formák között juttatták mandátumhoz azokat, akik minden más érdeket képviseltek, csak a népi tömegekét nem. Igaz, nem volt titkos választás, de nem volt népképviselet sem. Nem volt meg a széles rétegeknek választói joga. Az indok sz volt, hogy s nép még nem érett meg arra, hogy a saját sorsának intézésébe beleszólhasson és nagyon köny- nyen előáll a veszély, hogy a választók kellő judicium hijján lelkiismeretlen demagógok zsákmányává lesznek. A mai demokraták azt hirdetik ezzel, szemben, hogy mindezeket az aggodalmakat alaptalanokká teszi az általános titkos választójog, amely választójogot egyébként minden más országos baj ellen való hathatós orvosságnak hirdetnek a sajátos magyar- országi demokraták. És itt jelentkezik a mi demokratáink önteltsége és hiúsága. Hogy a hiúsággal kezdjük, arra kell rámutatnunk, hogy önmaguk prestizsét kívánják azzal a hamis beállítással szolgálni, hogy a demokráciát, mint irányvonalat, ők állították a magyar politika premier plánjába. Holott nem ezt csinálták, hanem korteseszköznek használták fel azt az eszmét, amely elméletben egyike a legszebb elgondolásoknak. A maguk elgondolásait, még pedig be nem vallott elgondolásait szerették volna ennek a jelszónak a hangoztatásával megvalósítani. Önteltségre vall

viszont, hogy feltételezik azt, hogy a magyar tömegek annyira szűk látókörüek, hogy nem látnak at a politikai machinációkon és engedelmes eszközei lesznek az ő terveik végrehajtóinak és nem látják meg a-tulajdonképpen való célzatot, melyet ők meglehetősen leplezni igyekeznek.

A legkellemetlenebb meglepetést nekik a Darányi kormány okózta és éppen a választójogi javaslat beterjesztésével. Hiszen ők nem akarták ezt komolyan, vagy ha már akarniuk kellett, hát nem ilyen formában akarták. Itt természetesen úgy tüntetik fel, hogy azért kifogásolják már előre látatlanban a kormány javaslatát, mert az nem eléggé demokratikus és nem eléggé általános. Ha most összehasonlítjuk a két felfogást,“ érdemesen világlik ki, hogy a kormány választójogi tervezetét sem egyik felfogás, sem a másik nem helyeseli. Valószínű tehát, hogy a kormánynak van igaza,- mert felelőssége tudatában nem dobja oda az ország gyeplőjét és nem engedi, hogy a nemzet életérdekei ebek harmincadjára kerüljenek. Mert igaza van Bethlennek annyiban, hogy a demagógiának és a felelőtlen lázitásnak legtermékenyebb talaja éppen a legszélesebb népréíegekben van, akik közül inkább érzelmeiknek, sőt legtöbb szőr nem a leghelyesebb ösztöneiknek felkeltésével iparkodnak maguk mögé tömegeket sorakoztatni. Legyen meg a választójoga a magyar népnek. Mi nem féltjük az ország sorsát a magyar népi rétegek politikai aktivítá- íüfji I A magyar, am,lg szabadon , és ,a magajózan belátása szerint mérlegeli a közélet jelenségeit, megtalálja a követendő helyes utat, tartozzék bár a magas intelligenciájú csoportokhoz, avagy egyszerű kétkézi munkásként keresse kenyerét. Az azonban, akinek ez az ország csak üzletkötési hely,. ez a nemzet csak arra való, hogy rosszul fizetett munkástömegeket szolgáltasson azoknak, akik éppen a munkástömegek, mégpedig a félrevezetett munkástömegek szavazatáv.l akarják biztosítani magoknak a magyar munkásság, ugv az ipari, mint a mezőgazdasági munkásság kiuzsorázásának lehetőségét. Éz éllen kötelessége védekezni a nemzetnek.

Bethlen gróf azonban szembe állítja cikke egy másik helyén a rendelet a ssabadság- gal. Azt mondja, hogy a polgárság, ha a rend és a szabadság között kell választania, a rendhez menekül. A szabadság nem eller ' rendnek. Nem szabad összetéves

azonban a szabadossággal, ami végereá

_____

ben anarki

ára vezet. A szabadság nem. csak azt jelenti, hogy megtehetem mindazt,- amit akarok, hanem azt, hogy nem akadályozóm, a magam részéről sem azt, hogy más a jogaihoz az élet egész vonalán hozzájutha Ha ebben az irányban meglehetősen szíj, rendszabályokat akar az államhatalom éle? léptetni, azt lehet parancsuralomnak neve* de az bizonyos, hogy az elnevezésen nem lik, az intézkedések helyes, vagy helytelen volta. Sem a demokrácia, sem á mai alkotmányos forma nem lehetnek öncélok, melyeknek kedvéért mindent fel lehet és fel kell áldozni. Ezek csak utak, ezek csak módok lehetnek abban az irányban, hogy az áriáin, a nemzet boldogulása a iehető legteljesebb mértékben biztosittassék. Ha tehát az állam és a nemzet érdeke úgy kivánja, szakítani kell az úgynevezett alkotmányossággal és demokráciával is, de csak alkotmányos utón, törvényhozásilag és semmiesetre sem forradalommal. Éppen ebből a szempontból is nagy körültekintéssel kellett lennie a kormánynak a választójogi törvényjavaslat megalkotásánál, mert nem kellő óvatossággal szabadjára bocsátott politikai lehetőségek esetleg igen kellemetlenül bosszulhatják meg magukat a tömegszenvedélyek felkorbáesolásával.

Néni szabad tehát a még olyUgyes rlí- bulisztikával, a még oly tetszetős formában előadott érvelések kedvéért sem egy pillanatra sem letérni a józan megfontolás útjáról, mert az ország, a nemzet nem kísérleti nyúl. Olyan érdekek forognak kockán, melyeket még az esetlegességek legkisebb lehetőségének sem szabad kitenni. Ha ez a szerencsétlen nemzet még tovább süllyed már megásott sirjába, akkor örökre elveszett ; ezt pedig nem éri meg a demokrácia hazug jelszava A nép érdekét a Nemzeti Egység mai kormánya jobban szivén viseli, mint valamennyi demokrata ter- vezgetés együttvéve. Csakhogy igazán és a nép érdekeit tártja szem előtt és nem vezérlik nemzetrontó mellékszándékok.

Ezentúl titkosan választ Magyarország

Végre hosszú évtizedek vajúdása után megszületett az uj választójogi törvény. Egészen bizonyos, hogy azok, akik nem a nemzet jól felfogott érdekét tartják szem előtt, hanem a maguk sanda céljait szerették volna a titkos választójog után megvalósítani, támadni, kifogásolni fogják ezt a ’javaslatot. Ezekre a kifogásokra, mszipuációkra Széli József belügyminiszter beszédéből alábbiakat idézzük : „...az volt a legfőbb elvi cél, hogy olyan választójogot tervezzünk meg, amely a népakarat kifejezésre juttatásával a ma uralkodó felfogásnak megfelelő módon, mégpedig : titkos szavazás utján olyképpen biztosítja az ország valódi többségének akaratnyilvánítását, hogy az megfeleljen az ország va ódi közérdekének, amelyet a magyar nemzet történelmi hagyományain alapuló alkotmányos felfogás szerint a parlamentáris rendszer egészséges további fejlesztésében lát érvényesitendőnek... Mindenkit csak annyi jog illet meg, amennyire őt e joggal helyesen élnitudás képessé teszi... Csak abban a mértékben, tudniillik, ameny- nyire megvannak benne a jog helyes gyakorlásának előfeltételei : nevezetesen az értelmi és erkölcsi tulajdonságok, továbbá szociális, valamint egzisztenciális helyzetének minimális. követelményei.. Ezt a felfogást távolról sem lehet reakeionáriusnak nevezni, mert az ily elvi irányban megtervezett javaslat a vá lasztójogosultság feltételeinek megállapításánál elmegy addig a szélső határig, ainig ezt a

nemzet közérdeke megengedi. De nem lehet

az említett felfogást antidemokratikusnak sem nevezni, mert hiszen kulturális intézményeink minden állampolgárra nézve lehetővé teszik azt, hogy — mintegy' belenevelődvé az alkotmányosság tiszta légkörébe — ezzel egyidé; jüleg bejuthasson az a választójog sáncaiba is...“

Ezeket a szavakat lehet bírálni, lehet gáncsolni, de egyet nem lehet: olyan komoly érveket felhozni ellenük, melyek igazságukat megdönthetnék.

Alábbiakban ismertetjük kivonatosan az uj választójogi törvényjavaslat egyes fontosabb rendelkezéseit.

A törvényjavaslatnak az országgyűlési és törvényhatósági aktiv választójogra vonatkozó rendelkezései a következők :

1. A férfiakra vonatkozólag: Országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a férfinek, aki éleiének 26-ik évét betöltötte, tiz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha:

1. Az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát sikeresen elvégezte ; 2. Írni, olvasni tud, családfenntartó és a) az 1914—í 918. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett, vagy altiszti (tisztesi) rendfokozatot ér el; vagy b) a Károly-csapatkereszt