Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-25 / 292. szám

10 BÉKÉS 1937. december 25 Békés vár megye népoktatása a számok tükrében Nemzetünk fejlődése, megerősödése, an­nak lehetősége, hogy a népek együttesében'az őt megillető helyet elfoglalhassa, nagyon nagy­részben függ attól, hogy milyen fokon van Magyarországon a kultúra. Magyarul: hány ember tanult meg helyesen irni-olvasni Bé­kés megyében a viszonyok ebben a tekintet­ben általában még kielégítőknek mondhatók, habár az r-8.196 törzskönyvezett tanköteles ta­nuló közül 251 tanulót felmentettek, vagy ki­zártak, 2617 pedig nem iratkozott be, ez azon­ban nem azt jelenti, hogy mindezek analfabé­ták maradnának. Ebbe a csoportba tartoznak ugyanis azok, akik magánúton készülnek az egyes osztályokból leteendő vizsgákra és ezt a szándékukat október 1-ig, amikor ezeknek az adatoknak az összeállítása történt — még nem közölték az illetékes tanügyi hatóságok­kal, de ide tartozik azoknak nagy száma is, akik az elemi iskola hat, vagy legalább négy osztályát sikerrel elvégezték, de tovább ismét­lőbe, illetve felsőbb osztályba nem iratkoztak be. Ide sorozhatok azok is, akik hatodik élet­évüket már betöltötték, de szüleik egészségi, vagy más okokból nem Íratták még be őket iskolába. így tehát elmondhatjuk, vármegyénk beiskolázottsága általában jó. Ha már most a tanulók iskolanemek sze­rint való megoszlását tekintjük, a következő adatokat nyerjük: elemi iskolát köteles láto­gatni 37.502 tanuló, közép-, középfokú-, szak-, vagy tanonciskolát 6691, ált. irányú, gazdasá­gi irányú továbbképző, vagy önálló gazdasági iskolát 11,135 tanuló. Tavaly csak 57.392 tanköteles korban levő gyermek volt 2törzskönyvezve és igy az idei emelkedés 904, azaz 1.58 százalék. Ezzel szemben a be nem iratkozott tankötelesek száma a tavalyihoz viszonyiíva 0.9 százalék emelkedést mutat, azonban ez a szám október 1-e óta beiratkozottak számával csökkent és igy valószínű, hogy az arány nem rosszabb a rvalyinál. A békésvármegyei tanfelügyelői kerület­ben 249 elemi iskola működik és ebből a túl '^nyomó rész, számszerűit 150 külterületi és csak 90 belterületi iskola. Vármegyénkben a legtöbb iskolát a római katolikus egyház tart­ja fenn, mégpedig 6l-et, állami iskola 53 van, községi 54, 24 református, 43 ág. h tv. evan­gélikus. 1 unitárius 2 gör. keleti, 5 braelita, . 4 magán és kettő érdekeltségi. Teljesen annyi az iskolák száma, mint tavaly. A tantermek száma szerint már más képet nyerünk a kül­telki és beltelki tanulók megoszlásáról. Amig a 634 összes tanteremből a 150 külterületi is­kolára 184 tanterem jut, addig a 99 belterü­leti iskola tantermeinek száma kereken 450. tantermek közül ii-ben váltakozó az elő adás, aminek az a magyarázata, hogy a tan­termek száma kevesebb a szervezett tanítói állásoknál. Egyes iskolák túlzsúfoltsága pedig póttantermek használatát teszi szükségessé. A vármegyében 668 tanerő működik, ebből bel területen 476, külterületen 192. 439 férfi tan­erő működik és 229 nő. A tanítás nyelve sze­rint alábbi a népiskolák megoszlása : csak •*-jgyar tanítási nyelvű 223 iskola van, német kisegítő tannyelvű, 2, tót kisegítő tannyelvű 21 és román kisegítő tannyelvű 3. A tanulók 71 százaléka, azaz 23.854 ta- -nuló belterületen jár iskolába, mig 29 százalék, azaz 11.161 tanuló külterületeken. Jelleg sze­rint a legtöbb tanuló r. kát. iskolába jár, amennyiben az idejáró tanulók száma 9170, azután az állami iskolák következnek 9109 anulóval. A református iskolába 76i3, az evangélikus iskolába 6919, községi iskolába t547 tanuló, unitárius iskolába 39, gör. kel. skolába 68, izraelita iskolába 245, végül ma­ién iskolába 60 gyermek, érdekeltségi isko- ába pedig 135. Van a vármegyében két nyolcosztályu 'emi iskola is Békéscsabán a Szent László- cai állami és az ugyancsak békéscsabai angélikus iskolában. Az elemiiskola V I. ztályába 129 tanuló jár, a Vili. osztályba 50. mek az iskolatípusnak az általános kifejlesz- se sürgősen kívánatos volna és úgy tudjuk, jgy a kultuszkormány programjába is vette fokozatos fejlesztést. Ha tanulók vallási megoszlását tekintjük fent már közölt adatok alapján megállapít­juk, hogy a tanulók túlnyomó többsége saját felekezeti iskolájába jár. A r. kath. ta­nulók száma 12.257, a reformátusok 473, gör. katolikusoké 46, unitáriusoké 27, baptistáké 160, izraelitáké 412 és az egyéb vallásuaké 12. Ebből az is megállapítható, hogy leginkább a római katolikusok járatják gyermekeiket saját felekezeti iskoláikba és feltűnő, hogy a 473 gör. kel. tanuló közül csak 68 jár gör. kel. iskolába. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy nem minden községben van megfelelő felekezeti iskola és igy a meg­osztás nem a szülők hajlamától függ. A tanulók anyanyeiv szerint a követke zőképpen oszlanak meg: 32.952 magyar (86.6 százalék), 4508 tót (11.8 százalék), 389 román (1 százalék), 138 német (0.36 százalék) 28 egyéb (0.24 százalék). Ebből az állapítható meg, hogy Entente Internacionale Contre la Ill-e Inter­nationale (a harmadik Internacionálé leküzdésére alakult nemzetközi szövetség) a neve a legnagyobb és legjobban megszervezett európai bolsevistaelle­nes irodának. Ez az iroda a legmodernebb eszkö­zökkel küzd a bolsevista túlkapások ellen. A saj­tóban, rádión, Írásban és szóban a legszervezettebb munkát fejti ki, hogy felvilágosítsa azokat, akik tudva, vagy tudatlanul a vörös ideológiát szolgálják. A bolsevista ellenes nemzetközi szövetségnek egy előkelő genfi ügyvéd, Theodor Aubert az el­nöke. Tekintve, hogy legelsősorban az ő kezéhez érkeznek be mindazok a hírek, melyek a mai i Szovjetoroszországra és az ottani állapotokra vonat- i koznak, ma Aubert az a férfi Európában, aki vi­lágosan belelát a szovjet boszorkánykonyha rejtel­meibe Ezért kerestem most fel és arra kértem, nyilatkozzék a Nemzeti Figyelő számára a most néhány nappal ezelőtt lejátszódott moszkvai ünnep­ségekkel kapcsolatban, arról a „hatalmas fejlődés­ről“, mely a proletárok egyesületének a következ­ménye Olaszországban. Th. Aubert, rendkívül erélyes, világosfejü ember, aki nem szereti a szócsépelést. Megkér vegyek elő papirt és pontosan jegyezzem, amit mondani fog. — Most zajlott le az orusz bolsevizmus húsz éves évfordulója Moszkvában, mondotta, engedje meg, hogy összefoglaljam az elért eredményt : 1. Élelmezési téren : • Éhínség 1922 ben, mint a kommunista tanok első teljes alkalmazásának következménye. Éhínség 1933-ban, mint a mezőgazdasági kol­lektivizmus bevezetésének következménye. Krónikus Ínség : az 1936 os aratás messzire, az 1913-as aratás alatt maradt. 2. Munkabérek : két és háromszorosan kisebbek, mint amit munkanélküli segély címén egy munkás kap Franciaországban. 3. Kereskedelem : A nagy Oroszország 'külke­reskedelme lényegesen kisebb, mint a ki­csiny Svájcé. A belső kereskedelem teljesen államosítva van, magánkereskedelem és céhek nem lé­teznek, a vétel és eladás megszervezése min­den kritikán aluli. 4. Ipar. A legtöbb gyár katonai célokat szolgál. A legszükségesebb cikkeket sem lehet ele­gendő mennyiségben kapni és ami kapható, az is a legrosszabb minőségben. A hadianyagok gyártásának óriási emel­kedése. 5. Vallás, szellem, erkölcs: A hívők legteljesebb elnyomása. A szabad gondolatnyilvánitás, gyülekezési 473 gör. kel. vallásu nő közül csak 389 val­lotta magát románnak (bár ebben a számbau néhány gör. kát. is lehet), mig 84 magyarnak, vagy esetleg egy-kettő szerbnek, ruténnak, ha van ilyen a 28 egyéb nemzeteségének jel­zett gyermek között. A vármegyében egy iskolára átlag 3 ta­nító és 153 tanuló esik, egy tanteremre átlag 60 tanuló, egy tanulóra átlag 57 és egy tanu­lóra átlag 1.11 m* tantermi terület jut. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy állag, mert — sajnos — sok helyen ennnéí sokkal ked­vezőtlenebbek a viszonyok amennyiben 1 tan­teremben néha 100-nál több tanuló van egy tanító keze alatt. Az mindenesetre megállapít- I ható — ha a kir. tan felügyelőség fenti adateíi | a néhány év előttiekkel összehasonlítjuk,■"iíogy ! a Klebelsberg féle nagy iskolaépítkezés sok; j javított a helyzeten és a Hóinaun féle iskola­politika, ha a viszonyok kényszeritette szeré­nyebb keretek között is további javulást biz­tosit. jog és a sajtószabadság teljes megszűnte. A család felbomlasztása, minek következ­ménye az erkölcsi fertő, elhagyott gyerme­kek és fiatalkori bűnözés óriási elszaporodása. 6 A rendszer általános jellemzése : A terrorra alapított diktatúra. Sok millió intellektuel, művész, munkás és paraszt meggyilkolása, akinek szinte lehetet­len nélkülöznie az országnak. A bolsevista uralom 20-ik évfordulóján a szovjet vezetői a kommunista elmélet fölött vitatkoznak és egymást ezerszámra mészá- roltatják le. — A fent elmondottak figyelembe vételével öt pontban fogom összefoglalni a szovjetparadicsom 20 gyakorlati évéből leszűrt tapasztalatot : 1. A kommunizmus teljesen hamis, ember­telen és antiszociális tan. 2. Ennek következtében csakis és kizárólag a terrorral tartható fenn. 3. Teljesen eredménytelenül használja ki és emészti fel egy nép erejét, szellemi és anyagi gazdagságát. 4 Nem szünteti meg a kapitalizmus hely telenségeit sőt súlyosbítja azokat. 5 A magántulajdon elve múlhatatlanul szükséges és a kommunista állam is csak annak arányában tudott fennmaradni, hogy ezirányu ered ményeket tett. Theodor Aubert ebben a nyilatkozatban sű­rítette össze a bolsevizmus elleni harcának ered ményét. Nem untatott bennünket számokkal, de ezek a rövid mondatok siralmasan mutatják meg", hogy milyen szerencsétlenné tette a bolsevizmus a sok millió éhező orosz parasztot. Lippaij Imre TOKAJI BOROZÓBAN 1 liter 10.6 0 Ceglédi bor —.70 P 1 „ 13 o Gyöngyösi kadar 1.— „ 1 „ 13 o Auverguas Szürke barát 1.40 „ 1 „ 14.5 o Egri-édes Bikavér 2.— „ 1 „ Tokaji ó szomorodni 2.40 „ 1 „ Tokaji édes ó szomorodni 3.20 „ 1 „ Tokaji 5 putt, ó aszú 6.— „ Utcán át literenként 20 fillérrel olcsóbb ^ 1 liter Kecskeméti barack 8.— 1 „ 60o finom tea-rum 4.80 „ | Likőr- és pálinka különlegességek olcsó áron nagyválasztékban. Ha a mai divatnak megfelelően akar öltözködni, azt legolcsóbban KÁLLAY-nál érheti el. Törvényszék mellett: Zöldág-utca 9. szám. 1304. 70—* Pénz nélkül szereltetheti fel lakását villanyvilágítással bármelyik villanyszerelővel. A berendezés költségét az áramszámlával együtt tizenkét hónap alatt nálunk a villanytelepen törleszthet i. BÉKÉSMEGYEI VILLAMOSSÁGI R. T. Üzemvezetősége. A bolsevizmus busz évi mérlege

Next

/
Oldalképek
Tartalom