Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-25 / 292. szám
Heilinger József Gyula város szülötte volt. Itt élte a gyermekkor feledhetetlen éveit és ide tért meg hosszú, munkás élet után örökre megpihenni. Példás életű pap volt, aki azokon az őrhelyeken, ahová egyháza állította, lelkének teljes odaadásával felelt meg hivatásának. Mindjárt pappá szentelése után, 1894-ben a debreceni Theresianum prefektusa lett, majd 10 éven át a nagyváradi Szent József-intézet tanulmányi felügyelője ■és a r. kát tanítóképző tanára és újabb 19 esztendőn át igazgatója volt 1895 tői 1924-ig, tehát 29 éven át szolgálta a magyar tanítóképzés ügyét. Gról Széchenyi Miklós püspök, aki amikor a román állam a felekezeti iskolától megvonta az ál lamsegélyt a tanítóképző összes kiadásait fedezte, i— 1923. decemberében meghalt. A következő évben I be kellett csukni a váradi tanítóképző intézet kapuit s ezzel a magyar kultúra egyik megszállt területi végvára elveszett Heilinger Józsefnek sem volt tovább Nagyváradon maradása. Ideát az Isten háta mögött levő, elhagyatott, alig 1000 lelket számláló, kis Ujiráz plébánosaként végezte lelkipásztori teendőit ez év szeptember 6 -án bekövetkezett ha táláig. Mint tanitóképzőintézeti igazgató igazi nevelő volt, aki nemesen egyszerű életével és páratlan | kötelességtudásával követésre méltó példát mutatott száz meg száz leendő tanítónak. Szelleme a határokon innen és túl tanítványai lelkében él tovább, aki közül nem egyet ő segített keresztül az élet hajnalán eléjük tornyosuló nehézségeken. Maga mindig szerény volt. Nem kért, csak adott. Ujiráz szegény lakossága sokáig fogja emlegetni, hogy volt egy jóságos plébánosa, aki lelkűk gondozása mellett anyagi boldogulásukat is szivén viselte, aki nem riadt vissza nagy áldozatoktól sem, amikor akár a fertőzött talajvizes kutakkal tengődő falu ku'jának megfuratásával, akár szövetkezet alapításával a lakosság részére jobb és emberibb életet biztosíthatott. S nem feledkezett meg szülővárosáról sem, melynek könyvtárára hagyományozta végrendeletileg értékes könyvtárának világi vonatkozású müveit. Méltán sorolhatja Gyula város néhai Heilinger József plébánost kiváló fiai közé, aki egy hosz- szu életen át mindig csak áldozott, adott és segített s aki még utolsó gesztusával is szülővárosa felé intett, amelyhez pedig csak a messzetünt, boldog gyermekévek szakadozó aranyszálai fűzték s ahova fáradt teste egy munkában és szolgálatban gazdag élet után megtért megpihenni. Telepítésre alkalmas Ingatlannak is lehet adé- és Illetéktartozást fizetni A kormányt ugyan nagyon sokan gáncsolják a mindenkinél bölcsebbek, hogy a telepítés nagy hűhóval meghirdetett akciója tu lajdonképpeu csak szemfényvesztés, mert a törvény csak szűk keret, melyet reális tartalommal egyáltalában nem töltenek meg. Csodálatos ez a mindenben a legtöbbet várás akkor, amikor egyebet sem hall az ember utón ulféien, hogy az adók mennyire elviselhetetlenek. Tény az, hogy súlyosak a magyarság adóterhei, tény az is, hogy sok olyan praktikával kell még a kormánynak leszámolnia, melyekkel agyafúrt adókötelesek iparkodnak az egyenlő teherviselés elve alól mente- »sülni és — sajnos — sok esetben sikerül is nekik. Ezt a két szempontot mérlegelte a kor mány a 2400—1937. sz. pénzügyminiszteri rendelet kiadásánál. Figyele nbe vette t i., hogy egyrészt sok hátralékos saját hibáján kivül nem tudott adó- és illetékfizetési kötelezettségének eleget tenni, másrészt pedig azt, hogy a lelepités megvalósításához szüksége van megfelelő ingatlanra. A harmadik szempont pedig az volt, hogy a hátralékos is jobban jár és az államkincstárra is előnyösebb, ha az adózó lehető kímélésével tudja az esedékes köztartozásokat behajtani, amelyeket talán csak az adózó tönkretételével lehetne eselleg kényszer utján behajtani. Az alább ismertetendő rendelet ezeket a gondolatokat, mint vezérelveket figyelembevéve teszi lehetővé, bizoúyos esetekben kötelezővé, hogy a hátralékos ingatlantulajdonos hátralékos köztartozását természetben átengedett ingatlannal tör- leszthesse. Erről a rendeletről részletes ismer tetőt tartott Elek Lajos m. kir. pénzügyigazgató a vármegye közigazgatási bizottságának decemberi ülésén, melynek alapján az alábbi ismertetést adjuk. A rendelet szerint az állami illeték-és adótartozást a hátralékos adófizető telepítésre alkalmas mezőgazdasági iugatlannall is kiegyenlítheti önkéntes felajánlás uiján, vagy pedig, ha az adós tartozásának batáridőre sem rendezi, a kapott részletfizetési kedvezményt nem lartja be, a pénzügyi hatóságok a hátralékos ad® és illetéktartazásoknak ingatlannak való kiegyenlítésre kötelezheti a hátralékost. Önkéntes felajánlást tehet az adós állami vszk. illetéktartozásra, vagy illetékegyenérték tartozásra, ha az illetéktartozása a felajánlás időpontjában járulékaival együtt az 5 ezer pengőt meghaladja, továbbá az adótartozására, ha ez az 1935. évi december 31-én fennálló együttesen kezelt adótartozás járulékaival együtt akár egy, akár több községben együt - tesen az 5 ezer pengőt meghaladja. Az illeték- és adólartozás össze is vonható és amennyiben az igy összevont tartozás az-5 ezer pengőt meghaladja, az adós szintén élhet a fela- k. jánlás jogával. A családfő adójához a vele egy adóalanyt alkotó családtagok terhén esetleg külön nyilvántartott hátralékot is hozzá lehet adni. A kezes is ajánlhat fel ilyen célra ingatlant, ha a kezesség alapján vele szemben ilyen tartozást tényleg érvényesítettek. Felajánlani csak olyan ingatlant lehet amely a jogosultnak, vagy vele egy adóalanyt képező családtagok telekkönyvi tulajdonában van és elidegenitési, terhelési tilalom, vagy tulajdoni korlátozás alatt nem áll. Haszonélvezettel felvett ingatlant csak a haszonélvező, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant pedig csak az összes tulajdonostársak hozzájárulása alapján lehet felajánlani. Hitbizományi ingatlan csak a hitbizományi birtokos tartozása fejében ajáDl ható fel, feltéve, hogy az államfő az ingatlant a kötöttség alól már fölmentette. Az ingatlant kérvényben lehet felajánlani, amely kérelmet a fizetésre kötelezett lakóhelye szerint illeté kés királyi pénzügyigazgatóságnái kell előterjeszteni, és pedig az illetékhátralékos bármikor, az adóhátralékos azonban az 1938. évi február hó 20. napjáig. A határidő után beadott kérelmeket csak akkor lehet tárgyalás alá venni, ha a fél igazolással él és az igazolási kérelmet az illetékes hatóság elfogadta. A kellő adatokat tartalmazó és megfelelő időben beadott kérelmet a királyi pénzügyigazgatóság a tényállás pontos ismertetése melleit felterjeszti a magyar királyi pénzügyminiszterhez, aki a felajánlás elfogadása kérdésében a földmivelésügyi miniszterrel egyet- értőleg helyszíni eljárás alán határoz. A kérvénynek tartalmaznia kell : a fizetésre kötelezett nevét, lakhelyét, a tartozás nemét, összegét, valamint az előírás helyét, a felajánlott ingatlan fekvési helyét, művelési ágak szerint részletezett térmértékét, kataszteri tiszta jövedelmét ugyancsak művelési ágak szerint részletezve az ingatlan telekkönyvi, helyrajzi, valamint kataszteri birtokiv és helyrajzi számát, a felajánlási árat, kát. holdakra vonatkoztatott egységárakban, a nyilatkozatot arról, hogy az ingatlan minden tehertől mentes-e, illetve egyenkint ki részére mennyi és milyen jelzálogos követelés van azokon bekebelezve s hogy mennyi azoknak együttes összege s azok milyen más ingatlanon vannak. még biztosítva. Általában minden terhet fel kell tüntetni. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen természetű köztartozásnak ingatlan utján való törlesztésre nem jog, illetve a felajánlás elfogadását a pénzügyminiszter és a földmivelésügyi miniszter szabadon mérlegeli és az elfogadást meg is tagadhatják. Ezzel szemben a magyar királyi pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve elrendelheti, iiogy az 5 ezer pengőt meghaladó állami Vszk. illetékhátrálékosok, továbbá az 5 ezer pengőt meghaladó adóhátralékosok tartozásaiknak telepítés céljaira alkalmas ingatlannal való kiegyenlítésére kötelezhessenek. Annak elbírálásánál, hogy a hátralékos tartozása az 5 ezer pengőt meghaladja e, az adó és illetékhátrálékot mindig össze kell számítani. Ingatlannal való kiegyenHosszu idő óta fekvő betegek a termőd „Ferenc József“ keserüvizet nagyon sziv.Sfc isszák és annak gyors, biztos és mindig ke^.y mes hashajtó hatását általánosan dic»ér\ Kérdezze meg orvosát. 1302 45 ütésre kötelezhető általában az, aki a tartozásnak ingatlannal való kiegyenlítésének önkéntes felajánlására jogosult és akkor köte- lezhetővé, ha a pénzügyigazgatóság megítélése szerint a követelés veszélyeztetve van, vagy ha az illető a kapott részletfizetési kedvezmény feltételeit figyelmeztetés ellenére sem tartja be és tartozását önkéntes befizetés utján a kitűzött határidőn belül ki nem egyenlíti. Eme kötelezés kimondásának csak ol mértékben van helye, hogy a fizetésre köte zetlnek a kívánt ingatlanrész átadása után is megmaradjon a számításba vehető mezőgazdasági ingatlanoknak a kát. tiszta jövedelem szerint számított kétharmada és a megmaradó mezőgazdasági ingatlanokra eső kát. tiszta jövedelem legalább 5 ezer korona legyen. Nem lehel átengedésre kijelölni a rendszeres öntözésre kijelölt rétet, legelőt, vagy szántót, továbbá a kertet, a komlóskertet, gyümölcsöst, szőlőt, faiskolát és végül dohánytermelésre használható terűiéiből annyit, amennyire a pénzügyi hatóság dohánytermelési engedélyt adott. Nem lehet továbbá igénybe venni a halastavat, gyógyhelyet, rendszeres alagcsöve- zéssel ellátott területet és végül a földmive lésiigyi miniszter előzetes engedéllyel erdősített területei. A kötelezés szempontjából az illetékhátraléknak a kötelezés idején fennálló összege az adóhátraléknak pedig az 1935 év végi állaga veendő figyelembe. A pénzügyminisztérium a királyi pénzügyigazgatóság javaslata alapján a hátralékost, az ingatlan átadására határozottan kötelezi és határozatában megjelöli azokat az ingatlanokat, melyekből a köztartozások kiegyenlítését kívánja. A pénzügyminisztérium határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc nap alatt az ingatlan fekvése szerint illetékes királyi ítélőtáblához panasszal lehet élni. Amint fentiekből kitűnik a kormány idevonatkozó elgondolásaiban figyelemmel volt arra, hogy az adóst lehetőleg kimélje és megvédje attól, hogy f'ölszaporodó köztartozásai alapján megtartandó esetleges árverésen ingatlanai kótyavetyére kerüljenek, ő maga pedig földönfutóvá legyen. De figyelemmel volt arra is, hogy az igy igénybevett, illetve elfogadott ingatlanokon kivül js maradjon a h^ ralékosoknak akkora ingatlana, amelyből megélhetése biztosítva van. !izeaem 200—210 kg.-os hízott sertés 14 hónapos, eladó. Szöllős-u. 33 sz. alatt nieg- tekinthető. __________ 1372 1 — 1 Ko sziéi iíz kölni, púderek, előkelő hódítók, különlegesek, csak a Corvin illatszertálban kaphatók. 1378 1—10 Privált sertésvágást vállal Dunai István hentes. Értekezni Puczkó József hentesmester üzletében. 1384 1—3vc Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, kik felejthetetlen jó éc anyámnak, nagyanyánknak temetésén — Szilágyi Fnrencné — megjelentek és fájl* munkát enyhíteni igyekeztek, fogadják hau!í köszönetünket 1389 í—i a gyászoló család. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, kik férjem, illetve édesatyánk temetésén megjelentek és gyászunkban osztoztak, hálás köszönetünket fejezzük ki. Gyula, 19:>7. dec. 22. özv. Gőg Péterné 1369 1—1 és gyermekei. Köszönetnyilvánítás Mindazok, kik felejthetetlen Ilonkánk elhunyta alkalmából ért mélységes gyászunkban részvételükkel osztoztak, fogadják őszinte köszönetünket. Gyula, 1937. december 22. 1368 í—i Denhoff család. i 1-A ___-
