Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-22 / 289. szám

2

B iii K E S

1937 december 22

A német „anya és gyermek*1 jóléti intézmény

többet fogunk találni. Örülhetünk, hogy a „Tisza“ nevű legújabb hajónk kitünően állta a vihart a tengeren. Örülhetünk, hogy épülnek a tárházak és fejlődik a szabadkikötő, ahová Közép-Európa kiszolgálására a Keletet közvetlenül bekapcsolhatjuk. Örömmel szemlélhetjük a határozott fejlődést gazdasági és pénzügyi vonatkozásban, amellyel karöltve halad emelkedésünk a kultúra és szociális gondoskodás terén. De mindezzel még koránt sincsen kimerítve az, amit tennünk kell. Államnak és magánvállalkozásnak, a közületeknek és egyéneknek még ezer a tennivalója, hogy megvessük az alapját a nemzet uj jólétének. Ezen munkálkodjunk valamennyien és — politizáljunk kevesebbet.

— Óvakodjunk ma inkább, mint valaha mindentől, ami magyar és magyar között széthúzásra vezet, mert sorsdöntő pillanatokban egységes közvéleményre lesz szükség.

— Az alkotmányos életben az ellenzéknek az ellenőrzés és a kritika szerepe jut. Ez, helyes és szükséges, mert a legbecsületesebb, legjobbszándéku vezetés mellett is előfordulhatnak néha elcsúszások, szabálytalanságok, amelyeket, hogy kár ne származzék belőlük, kötelessége mindenkinek felfedni. Az utóbbi években azonban tárgyilagos kritikák mellett a pártgyüléseken elhangzott beszédében gyakran van szó arról : meg kell akadályozni, hogy a diktátor kezébe ragadhassa a hatalmai. Alkotmányos államban a törvényes karhatalom feladata hogy a törvény és törvényes szabályok által pontosan megállapított személyiségek parancsára és vezénylete mellett egy ilyen kísérletet meggátoljon. De ki akarna ma itt diktátor lenni ? Nem hiszem, hogy bárki is kételkednék a törvényes karhatalom feltételnélküli megbízhatóságában és kellő erejében, hogy bármilyen kalandos vállalkozást ezen a téren meghiúsítson.

— Összefügg ezzel a kérdéssel a királykérdés sajnálatos folytonos feszegetése az utóbbi időben. Minden nyomás ellenhatást és ellentéteket vált ki, holott egyesülésre és egységre van szükség. A magam részéről kötelességemnek tartom a történelmünk küzdelmes évszázadai alatt a nemzet életével összeforrott királyság ősi intézményének megőrzését. Köz- társasági államforma szerintem nálunk elképzelhetetlen. Azonban újból is hangsúlyozni kívánom : az arra illetékes alkotmányos tényezők vannak hivatva megállapítani az e téren függőben levő kérdések rendezésének időszerűségét oly időpontban, amidőn a nemzet a maga akaratát arra hivatott szervei utján kinyilatkoztatni helyesnek tartja. Minden hatalom a Szent Koronáé, minden jog belőle fakad. Ebben a felfogásban egyesülhetünk valamennyien, akik történelmi múltúnkat meg nem tagadjuk. Nyugtalankodásra tehát nincs ok.

— A nevemet kétszer hozták kapcsolatba a királykérdés megoldásával. Tizenhét évvel ezelőtt bizalmatlanság ébresztése szándékával — és most — meggondolatlanul.

— Tizenhét évvel ezelőtt Székesfehérvárott a nemzeti hadsereg bevonulásának emlékére emelt oszlop leleplezésekor megmondtam, hogy nem engedhetem Magyarország kormányzójának személyét a királyi trónnal kapcsolatba hozni.

— Ezt vallom és igy fogom fel kötelességemet ma is. Arra kérem tehát az egész magyar társadalmat, hogy ne tegyék a királyság ősi intézményét politikai küzdelmek játékává.

— Mégegyszer köszönöm Jász-Nagykun- Szolnok vármegye közönségének a mai szép kegyeletes ünnepet.

A kormányzó szavait minduntalan félbeszakította a lelkes taps, helyeslés és éljenzés, beszédének befejeztével pedig a kormányzót az egybegyűltek percekig éltették.

A kormányzói beszédért Borbély György főispán mondott hálás köszönetét, annak a meggyőződésének adva kifejezést, hogy a beszéd megnyugtató hatással lesz a magyar lel kekre és alkalmas lesz arra, hogy a magyar nép összes erőit egyesítse.

PAPÍRSZALVÉTÁK,

TORTAPAPI ROK

szépek, olcsók DOBAYNÁL

Zeiss és Roden?tock szemüvegkülönlegességek Klein Erzsi látszerésznél Városház-u. 8. 1344 5—25

BMF. A német állam, mint olyan már 1933 év előtti időkben is, tehát még a nemzeti szocialista uralomnak átvétele előtt, nagy gondot fordított a népjóléti intézmények kiépítésére. Már az előbbi évtizedekben nem létezett tanya, falu, vagy város, amelynek legelrejtettebb lakásába nem nyúlt' volna bele az államnak ezen jólét- és egészségügyi gondozása.

De az állam nem lehet jelen mindenütt, az ő apparátusa nem olyan nagy, hogy minden egyes német állampolgár magánügyeivel és magánviszonyaival foglalkozhasson, ezért a nemzeti szocialista uralom felismervén az alábbi szervezet hiányosságát megmozgatta az állami népjóléti intézményen kívül az egész német társadalmat, hogy önként belépjen a nagy népjóléti önkéntes hadseregbe. így az állami szervezet mellett egy óriási társadalmi szervezet is létezik, amely az előbbi munkáját kiegészíti. A kiegészítő társadalmi intézmény neve „NSV“ (Nationalsozialistische Volkswohlfahrt.)

Már előbb is léteztek társadalmi szervezetek, de ezeknek egyrésze vallási alapon nyugodott, vagy pedig politikai pártoknak volt harci eszköze, mert a legkülönfélébb módon és legkülönbözőbb elvek és tervek szerint minden szervezet a saját eszméje és célja szerint dolgozott, egyszóval hiányzott az egységes vezetés. Csak egyes rétegeket, vallási köröket vagy pedig pártokat ölelt fel a népjóléti munka és hiányzott a népközösség gondolata. Ezt a hiányt, ezt a fogyatékosságot az NSV szervezete egy csapásra megszüntette és sok apró intézmény helyébe ültette az egész népre kiterjedő népjóléti politikát és munkát.

Ennek a nagy szervezetnek egyik osztályát képezi az „Anya és gyermek“ intézménye. Elv az egyénnek, a családnak megsegítése nem az egyénnek, hanem a népösszesValami különbség

Takács Ferenc egyike azoknak a keveseknek a túlsó oldalról, akinek magyar mivoltát s tárgyilagosságát és tisztánlátását nem homályositotta el annyira, mint párttársainál, a szociáldemokraták beállítottságú egyoldalúsága. Szívesen hallgattuk és olvastuk gyakran írásait, illetve felszólalásait, mert azokból azt láttuk, hogy mondanivalói mögött a meggyőződés rejlik, mely gyakran nem egyezik a mi felfogásunkkal, de mint meggyőződés, tiszteletet érdemel és alapja lehet tárgyilagos vitáknak, amely viták t. i. az eszme tisztázásához vezetnek. Ez alkalommal azonban ellenvéleményt jelentünk be.

Takács Ferenc ugyanis legutóbbi parlamenti interpellációjában egy mentelmijogggal kapcsolatban azt állította, hogy a békésmegyei főispán előszobájában függő grafikonok mindenben igazolják Féja Géza állításait, to vábbá, hogy a gyulai diétán is ez a kérdés került felszínre róm, katolikus és református fiatalok előtt és végül, hogy a diétán felszólalt a vármegyei tisztifőorvos is, aki megdöbbentő adatokkal bizonyította, hogy milyen méreteket öltött Békés megyében a gyermekhalandóság és a tuberkulózis.

Igaza van Takács Ferencnek abban, bogy a békésmegyei főispán titkári szobájában is igen érdekes és értékes térképek függenek. Ezek a térképek azonban abban különböznek a „Viharsaroktól“, hogy adatai tárgyilagosak és csak az igazat, de azt aztán mindenkivel szemben minden kihagyás nélkül feltüntetik. Nem hangsúlyoznak túl, nem torzítanak, hanem ismételjük tudományos puritánsággal igazak. Ott van az ellentábor tévedése — és ettől a tévedéstől Takáes Ferenc sem ment — amikor azt hiszik és állítják, hogy mi azt kifogásoljuk Féja Géza könyvé ben, hogy ezeket a kérdéseket szőnyegre hozta. Nem állítja azt senki, sem a hivatalos társadalmi tényezők közül, hogy Békésmegyében a szociális viszonyok kielégitőek volnának, de ezeken a viszonyokon alapos és objektiv diagnózis alapján lehet segíteni. A hatáskeltő cikkek, könyvek lehetnek érdekesek és jóleső borzongást válthatnak ki holmi müemberbarátok sziesztázó közérzetében, de

ségnek érdekében, 1924-ben állították fel ezen intézményt és feladata az egészséges anya és gyermek gondozása, ápolása, hogy mint a nemzet a nép egészséges magja, törzse a jövőre megtartassák. Nem a betegek gondozása a cél, mert ezzel a feladattal az állam és a község foglalkozik, hanem az egészségesek védelme olyan külső behatások ellen, amelyen: az egész nép jövőjét, egészségét veszélyeztetnék. Védelem, óvintézkedések, veszedelmek elhárítása a célja az NSV-nek, nem pedig a betegek gondozása. Tehát ezen társadalmi szervezetnek felépítés a célja, nem pedig a pótlás, a nemzet betegeinek, kórosai nak ápolása. így láthatjuk, hogy ennek a szervezetnek népesedéspolitikai céljai vannak. Az „anya és gyermek“ intézménye idejekorán azoknak a családoknak siet segítségére, amelynek belső viszonyai követelik, hogy a legyengülő félben levő családanya, a szükség által veszélyeztetett gyermek még idejekorán abban a segélyben részesüljön, amely a teljes le gyöngülést és ezzel az esetleges betegségeket megakadályozza. Az anyákat, valamint a gyermekeket több hétre szabadságra küldik, a külön e célra felállított pihenőotthonokba, a többgyermekes anyát kiveszik a családi körből, elküldik a pihenőotthonokba, a család gondozását, a gyermekek ápolását erre az időre átveszik úgy, hogy az anya tényleg ki is piheni magát. Ez szól a gyermekekre nézve is. Erre az akcióra önkéntes adakozó sokból teremtik elő az összegeket és ezen összegek tőkék, nem egyes társadalmi rétegek adakozásaiból, hanem az egész 67 milliós népközösség egyetemes adakozásaiból térülnek meg.

Az „anya és gyermek“ intézményének három feladata van, amelyek feloszlanak :

a) a családnak nyújtandó segély és gondozás,

b) az anyák segélyezése és ápolása,

c) a gyermekek gondozása és megsegít ése

azért mégis van

nem alkalmasak arra, hogy a társadalmi bajok gyökeresen orvosolhatók legyenek. Már pedig Békésmegye főispánja ezt akarja és ezért gondoskodott arról, hogy állandóan szeme előtt legyenek a megbízható adatok. És a békésmegyei főispán ezeket az adat okát meg akarja változtatni. Nemrégen olvastam Féja Gézának egy újságcikkét, melyben ezt ő is kénytelen megállapítani. Mennyivel nagyobb örömem telt ebben az egyszerű cikkben, bár még ott is vannak téves inform áci- ók, mint az egyébként kitűnő irállyal me girt „Viharsarokban“. Higyje el Féja Géza és Takács Ferenc is, hogy csak igy lehet a bajokon segíteni. Láthatják, hogy nem akar itt senki semmit eltitkolni, de csak a meztelen igazságot akarják feltárni.

Ha Takács Ferenc végigfigyelte a gyulai diéta tárgyalásait, felszólalásait, akkor két dologról győződhetett meg. Arról t. L, hogy az ifjúság szembe néz a problémákkal, minden szépítés és romantikus máz nélkül tárgyalja azokat, de éppen a diéta ifjúsága szegezte le, hogy nem hangulatos cikkekkel, nem megtévesztő és hatástvadászó könyvekkel, hanem alapos, komoly áldozatkész munkával lehet csak a vajúdó kérdéseket megoldani. A vármegyei tisztifőorvos felszólalása is csak azt bizonyítja, hogy a vármegye felelős irá- nyitótényezői hivatásuk magaslatán állanak : nem takargatnak, hanem segítenek a lehetőségek határain belül. Ha Féja Géza annak idején ezekhez fordult volna és a tőlük nyert adatok alapján irta volna meg a könyvét, talán szintén szomorú képet rajzolhatott volna, de feltétlenül megmaradt volna a tárgyi igazság alapján és meglátta volna, hogy úgy a főispánnak, mint az alispánnak, valamint a többi felelősséggel intézkedő tisztviselőnek megvannak a maga elgondolásai és mindenek felett megvan a maguk becsületes segíteni akarása.

Lehet, hogy, ha ezen az alapon irta volna meg a könyvét, nem lett volna olyan jólesően borzongató bizonyos körök sziesztázása közben, talán olyan anyagi sikert se jelentett volna, de igaz lett volna és segített volna a magyarság ügyének előbbre vitelében.