Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-07 / 276. szám

Gyula, 1937 december 7 kedd LXIX. évfolyam 277. szám BÉKÉS Sl^rkeszíOség és kiadóhivatal üynla Városhás-ntcn 7 szám telefon tiyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DGBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Az Igazság,csak igazság marad Csehország ugylátszik sorsdöntő napok előtt áll, amire erősen rámutat az a feltűnő sajtókampány, amelyet észlelhetünk Európa legszámottevőbb sajtóorganumaiban. A fran­cia sajtó nem is leplezi, hogy Delbos külügy­miniszter középeurópai és balkáni utjának kétségbevonhatatlan célja Csehország meg­mentésére irányul s az izgalmat Parisban fo­kozza az a körülmény, hogy a román és ju­goszláv sajtó mélyen hallgat e témára vonat­kozóan. Vannak olyan hangok is, amelyek szerint Csehország könnyen hoppon marad­hat s mint kormánytörött hajó fog himbálózni Európa országainak tengerében, mígnem egy­szer zátonyra jut. így fest Csehszlovákia hely­zetének megítélése, ami érthető izgalmat vált ki szomszédunkban. Nem sokkal rózsásabb Csehszlovákia helyzete politikájának belső megítélése szempontjából sem. A napokban a költségvetési vita során felszólalt Korláth kárpátaljai magyar ellenzéki képviselő s oiyan dörgedelmes igazságokat csapkodott Csehszlo­vákia kormányának fejéhez, amelyek érthető módon netn tévesztették el céljukat. Amikor a kisebbségi panasznak hangot adó szónak tényekre hivatkozva már azt állíthatja egy magát demokratikus alapokon berendezettnek hirdető ország kormánya előtt, hogy a „cen­zúra a Bach-korszakban sem garázdálkodott úgy mint napjainkban“ és beszédét úgy fejez­te be, hogy „a birák utasítást kapnak a cen­zúra kezelésére“, ott demokráciáról, jogegyen­lőségről, a kisebbségi jogok gyakorlásáról és annak elismeréséről még csak említést sem lehet tenni. A centralista cseh kormányzat milliárdokat szipolyozott ki azokból az ország­részekből, amelyeket a trianoni békeszerződés juttatott -Csehországnak s közben az évezre­des magyar nemzeti kultúrát módszeresen irtják. Az őslakosság nem tud helyet nyerni a közhivatalokban, az újabb generáció elhe­lyezéséről nem gondoskodnak, ellenben Prága továbbra is ontja a centralista eszmét szol­gáló hivatalnoki gárdát. Nyíltan panaszolják, hogy uj „zsebrákuralom“ a tót földet cseh gyarmatként kezeli s „úgy bánnak a tótok­kal, mintha a csehek rabszolgái volnának.“ Amikor Szidor tót autonomista képviselő eze­ket a parlamentben elmondotta, persze, hogy mindjárt Magyarországot keresték a háttérben s Szidor felszólalására az volt a válasz, hogy belőle „Budapest beszélt“. Ha már itt tartunk, szólaltassuk hát meg más országok közvéle­ményének hangját is. A Manschester Guar­dian a minapában nyilt levelet közölt több angol képviselő aláírásával, amelyben rávi­lágítanak a trianoni békeszerződés szörnyű­ségeire. Csak néhány idézetet közlünk s már ezektől is libabőrös lesz a csehek háta. A „békeszerződés Magyarországgal bánt el a legigazságtalanabbul és a legkegyetlenebb módon.“ „Addig nem térhet vissza Európába a gazdasági és politikai jólét, amig nem mó­dosítják Trianon területi határozmányait.“ „Sú­lyosbítja a helyzetet az a kegyetlen elbánás, amelyben a kisantant államokban élő magyar kisebbségeket a kisebbségvédelmi szerződések lábbaltiporásával kezelik.“ De ha ez nem elég, a prágai parlamentben elhangzott figyelmez­tetés alátámasztására, menjünk tovább s ve­gyük szemügyre Olaszország álláspontját. A Relazioni fnternazzionaii azt Írja Csehország­ról, hogy „ennek a többnyelvű országnak be kell látnia, hogy teljes lehetetlenség a határ szélén élő kisebbségek helyzete. Emiatt állan­dó feszültségben kell élnie a szomszédos or­szágokkal.“ A nemzetiségek nem beszédeket, hanem tetteket várnak a prágai kormánytól, A külföldi sajtó cikkeit és azoknak stílusbeli tónusát tekintve arra kell gondolnunk, hogy európaczerte egy észretéritési akció indult meg, vagy legalább is ez van kibontakozóban. Csehországnak észre kell térnie saját fennma­radása érdekében, s beszédek, Ígérgetések és jószándékmutatás helyett határozott tetteket kell életbeléptetnie. A Berlinben megjelenő Angriff például óva inti az angol közvéle­ményt, hogy „ne exponálja magát a cseh kor­mányért, amely a legelemibb jogoktól is meg­fosztja a kisebbségeket.“ Ezekhez a jogokhoz a békeszerződések értelmében ragaszkodniok kell a kisebbségi lakosoknak, akik annál ia inkább, mert a hat és fél millió lelket szám­láló csehekkel szemben ők tízmilliónál is töb ben vannak. A Párisban megjelenő Republique már azt a kérdést veti fel, hogy Franciaor­szág adott esetben nyujtson-e fegyveres segít­séget Csehországnak. A lap szerint a segély­Vasárnap este 8 órakor a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület, a cserkészcsapatok zász­lóval és zenekarral s a leventecsapatok zász­lókkal felvonultak a városháza elé, ahol dr. Fényes Péter, a Gyula Vezér Bajtársi Egye­sület vezére és Desztig Pál az egyesület al- vezére emelkedett hangú beszédben emléke­zett meg Magyarország kormányzójáról és arra kérték dr. Varga Gyula polgármestert, hogy az ifjúság hódoló szeretetét, tiszteletét Vasárnap délelőtt volt fényes külsőségek között a Légoltalmi Liga alakuló gyűlése a pesti Vigadóban. A Vigadó előcsarnokában a színes egyenruhák, rendjelek, női ruhák for­gatagában szinte kísérteties látványt nyújtott a szobormereven álló különböző segélyoszta­gok, gázálarcos, gumiruhás sorfala. Valamivel tizenegy óra előtt érkezett meg József főherceg tábornagy, Auguszta fő­tt rcegasszonnyal. Az előkelőségek soraiban megjelent Rőder Vilmos konvédelmi miniszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Sónyi Hugó a honvédség főparancsnoka és még számosán a tábornoki kar és közélet vezetői közül. Pontosan tizenegy órakor gördült a disz- sisakos rendőrök sorfala között a bejárat elé vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó autója. A zsúfolásig megtöltött terem hallgató­sága áhitatos csendben hallgatta végig a Him nuszt, majd Fábry ezredes nyitotta meg a közgyűlést. Röviden vázolta a Légvédelmi Liga sorsdöntőén fontos jelentőségét és fela­datait, majd felkérte József főherceget, a Lég­védelmi Liga elnökségére. Petróczy István ezredes kivonatosan is­mertette az alapszabálytervezetet majd beje­lentette, a Légoltalmi Liga budapesti főcso­Az Országos Frontharcos Szövetség gyu­lai főcsoportja szombaton este egyesületi he­lyiségében a kormányzó névünnepe alkalmá­ból ünnepi vacsorára gyűlt össze. Az otthon termeit zsúfolásig megtöltötték a hadviseltek és családtagjaik. A jóizü vacsora elköltése után a Frontharcos Főcsoport elnöke, dr. Var­ga Gyula polgármester mondott ünnepi köszön­tőt a kormányzóra. A polgármester beszédét a megjelentek állva hallgatták végig. A to­nyujtás lehetetlen. Sőt azt is tudni véli, hogy Anglia semmiesetre sem volna hajlandó köz­belépni egy cseh és más ország között fenn­álló viszályban. A magyar közvélemény éber figyelemmel kiséri Csehország magatartását s még mindig helyesli a Csehország felé kinyúj­tott megértő és barátságosabb szellemű kéz- nyujtás gesztusát, mert reméli, hogy a Duna- medence jobb sorsát szomszédunkban is a béke szellemének fenntartásával igyekeznek szolgálni s ezt másképp elérhetővé tenni nem lehet, minthogy tárgyaló asztalhoz üljünk s egyenlő felekként megállapodásra jussunk. Csehországnak éreznie kell, hogy itt a döntő pillanat a helyes irányú cselekvésre. és jókivánatait tolmácsolja a kormányzónál. A polgármester válaszában kijelentette, hogy felettes hatósága nevében az ifjúságnak hó­doló nyilatkozatát örömmel veszi tudomásul és felettes hivatali hatóságai után legfőbb helyre továbbítja. Ezután az ifjúsági alakula­tok diszmenetben elvonultak a polgármester előtt. portjának Kossuth Lajos utca 14. sz. alatti helyiségében már is lehet tagfelvételre jelent­kezni. Petróczy ezredes szavai után József fő­herceg .kérdésére a közgyűlés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel fogadta el az alapszabályo­kat. Utána a Liga budapesti főcsoportjának és az I. Ligakerület tisztségeinek betöltésére került sor, majd József királyi herceg, tábor­nagy mondotta el székfoglaló beszédét, amely­ben többek között hangoztatta, hogy mi nem akarunk háborút, de ha a sors rendelése foly­tán mégis belekerülnénk, készen kell állanunk mindenre. A hátsó országrész világháborús fogalma ma már megszűnt. Háború esetén az egész anyaország hadszíntérré változik. Vesze­delmes tévhit a társadalom egy részének fel­fogása, hogy védelmet csupán a hadsereg hi­vatott biztosítani. A jövő háborúja nemcsak a hadsereg harca, hanem egész nemzetek egy­másközti küzdelme lesz és a győzelem azé a nemzeté, amely legjobban és legfegyelmezet- tebben tudja minden fiát az önvédelem szol­gálatába állítani. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a légoltalom megszervezését a trianoni békeszerződés nem tiltja. A nagy lelkesedéssel fogadott székfog­laló beszéd után az énekkar a Hiszekegyet intonálta, majd a közgyűlés végétért. vábbiak során dr. Kovalszky Róbert indítvá­nyozta, hogy a kormányzót hódolattal köszönt­sék táviratilag nevenapja alkalmából, ugyan­csak üdvözöljék táviratilag Rőder Vilmos hon­védelmi minisztert. Az egybegyűltek a kor­mányzó nevének említésekor lelkes éljenzés­sel és tapssal tettek tanúságot a határtalan szeretetről és hódolatról, mellyel a kormányzó személye iránt viseltetnek. Fiam István, tiszti-titkár a tűzharcos tör­Az Ifjmág fáklyás- zenés felvonulása a kormányzó névnapjának előestéjén A felvonulást nagy közönség nézte végig. A kormányzó jelenlétében József főherceg elnökségével megalakult a Légoltalmi Liga A frontharcosok ünnepi vacsorája a kormányzó névnapja alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom