Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-14 / 257. (60.) szám

Gyula, 1937. november 14 vasárnap LXIX. évfolyam 260. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal toiyiiia Városház-utca 7 szám Telelou Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő ; DOBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 3.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Legyünk méltók önmagunkhoz Egy nemzet társadalma nem áll egy sí­kon mozgó rétegekből. A különböző foglalko­zási ágak egymástól sokszor nagyon eltérő kulturáltságu rétegeket termelnek ki. A mai nemzettársadalmak életében az egybefíiző ka­pocs, az egyhangolásuvá tevő kulcs a nem­zeti élet erkölcsi átitatottsága. Ez az erkölcs nemcsak valláserkölcsi, hanem társadalmi és közéleti erkölcs is kell legyen. Ennek az er­kölcsi átitatottságnak meg kell nyilatkoznia mindig és mindenütt úgy a nemzet kollektiv, mint az egyén megnyilatkozásaiban is. Nem beszélhetünk itt természetesen külön egyéni és külön nemzeti, társadalmi, vagy osztály- erkölcsről, mert az erkölcs egy. Csak akkor boldogulhat egy ország, ha a morális érzés valósággal nemzeti, faji tulajdonság lesz. A Magyarországon uralomra jutott libe­rális gazdasági rendszerben a profit fogalma kerekedett felül és minden más felett érvé­nyesülve vajmi gyakran esett erkölcsi tekin­tetben kifogás alá. A bellum omnium contra omnes elvére helyezkedve könyörtelenül irtot­ták ki az anyagilag gyengébbeket, de nem utolsó sorban azért, hogy a verseny fékjétől megszabadulva úgy a termelés, mint a fo­gyasztás tekintetében a maguk határtalan nyerészkedési vágyát szolgálhassák. Addig fa­jult a dolog, hogy bizonyos foglalkozási ágak elvesztették azt a megbecsülést és azt a társa­dalmi rangsort, amely őket gazdasági jelentő ségüknél fogva méltán megilletné. Ez a túlhajtott profithajhászat párosulva a morális gát, az erkölcsi kényesség érzetének teljes hiányával a nemzeti vagyoneloszlást is károsan befolyásolta a magyarság rovására így eljutottunk odáig, hogy gazdasági beállított­ságunk sok tekintetben nemzetellenesnek volt mondható. Ha a magyarság továbbra is meg­maradt volna ezekkel a kérdésekkel szemben az eddigi szinte érthetetlen indolencia állás­pontján, egy napon arra ébredtünk volna, hogy Magyarország legértékesebb elemei kol­dusokká váltak volna és gazdasági rabszolgái lettek volna azoknak, akik ridegen számítva, könyörtelenül gázoltak át mindenen és min­denkin, ami és aki céljaik megvalósítását bár­mitekintetben akadályozhatta volna. Itt lett volna a magyar gazdasági élet a magyarság sírásójává. Ezt a jelenséget meglátták azok, akik nyitott szemmel figyelik a magyar nemzeti élet jelenségeit. Hatalmas és nehéz munkára vállalkoztak, amikor a nagy vagyonok minden erejével szembefordulva elsősorban nem anya­gi, hanem erkölcsi alapokra helyezkedve akar­ták és akarják megvívni a magyarságnak ezt a valóban életjelentőségü nagy küzdelmét. Megalakították a Baross Szövetséget. Tudták azt, hogy nagy feladatra vállalkoznak. Tisztá­ban voltak azzal is, hogy a szembenálló igen hatalmas erők mindent megkísérelnek, hogy ezt a vállalkozást, ha lehet, még csirájában elfojtsák. Számoltak azzal hogy a kezdet ne­hézségei sokáig tartanak, hogy csak hosszas kitartással, sokszor összeszoritott fogakkal végzendő, néha szizifuszinak látszó, újból és újból elölről kezdendő munkával fogják a gazdasági talaj egy-egy barázdáját a magyar­ság számára visszahódíthatni. Tudják azonban a szótárukból a csüggedést és kicsinyhitüsé- get száműzni. Nem a maguk, hanem a ma­gyar nemzet számára akartak és akarnak eredményeket elérni. A magyarság jövőjét akarják biztosítani még akkor is, ha egyesek közülök összeroskadnának a nagy munka ter­he alatt. A magyar szalmaláng helyett oltha- tatlan, erős tűz lobog lelkűkben. Vissza akar­ják vezetni a magyart azokra a területekre, ahol egykor ő élt, dolgozott, vissza akarja emelni a közéleti és gazdasági erkölcsöt arra az emelvényre, ahonnan nem a magyarság döntötte le. Vissza akarják állítani a magyar gazdasági életben a bizalmat. Tisztességes munkának tisztességet és megbecsülést akar­nak szerezni. Magyaroknak akarja látni azo­kat is, akik az ipar és kereskedelem bármely ágában keresik megélhetésüket. A termelőt és a fogyasztót rá akarják eszm éltetni arra, hogy közös az érdekük, hogy egymásra vannak utalva. Be akarják bizonyítani, hogy lehet ipari és kereskedelmi kultúra magyar nemzeti alapon is, sőt, hogy Magyarországon csakis azon az alapon lehet. Ebbe a munkába akar belekapcsolódni a gyulai keresztény nemzeti erkölcsi alapon álló kereskedő- és iparostársadalom. Ráeszmélt ar­ra, hogy a saját érdekei egybeforrtak nemzete és hazája érdekeivel. Tudatára jutott annak, hogy a saját helyét a nap alatt csak mint magyar és csak a krisztusi erkölcsi elvek alap­ján állva tudja biztosítani. Nem támadva, ha­nem dolgozva akar érvényesülni. Azt azon­Ismételten megemlékeztünk már arról, hogy a Király Mozgószinházban november 17- én jótékonycélu előadások lesznek. Mindahá- rom előadás teljes jötedelme jótékony célt szolgál. Az előadások kezdete délután negyed öt, este háromnegyed 7 és háromnegyed 9 órakor lesz­A mozgószinbáz vezetősége áldozatkészen bocsátotta rendelkezésre a színházat és bizo­nyosra vesszük, hogy Gyula város közönsége készséggel siet a nemes cél támogatására, an­nál is inkább, mert a most beköszöntött zord időjárás csak még nehezebbé teszi a nyomort, csak még sürgetőbbé a segítséget. Hiszen majdnem mindenki elmegy időnkint moziba, ami Gyulán jóformán az egyetlen szórakozási Most ülésezik Sopronban a Turul Szövet­ségbe tömörült ifjúság: az évenkint szoká­sos követtábort tartják. Ez alkalommal a tizen- nyolcadikszor ülnek össze az ifjúság képvise­lői. A Gyula Vezér Bajtársi Egyesületet és a gyulai alkerületet Kovács Dezső alkerületi vezér képviseli. Ezen a követtáboron számot­Szombaton délben a járókelők arra let- I tek figyelmesek, hogy a Városház utcai Schenk j féle hírlapterjesztő, könyv- és papirkereske- i dés lezárt ajtaja mögül füst gomolyog elő. Becsöngettek az éppen ebédnél ülő Schenk Andorékhoz, akik, amikor lakásukból le akar­tak menni az üzletbe, olyan hatalmas füst tódult feléjük, hogy nem tudtak a helyiségbe Ma, a hitetlenség idejét szeretik sokan emlegetni és ma azt látjuk, hogy a hitélet szelte a világon egyre erősebb, egyre csodá­latosabb fénnyel kezd lobogni. Ez a mai vasár­napja Gyulának ilyen hitéleti fellángolás napja. Bár borongós, hideg, őszi az idő, a lelkek a vallásos hit melegét sugározzák. Tömegek mozdulnak meg, hogy nyíltan tegyenek hitval­lást keresztény hitükről, arról, hogy hiába az istentelenség tobzódása, a lelkeknek mélyén ott izzik a vallás, a hit buzgósága és Péter egyházán a pokol kapui sem vehetnek erőt. Az Egyházmegyei Eucharisztikus Napra vonatkozó tudnivalókat a hívek nyomtatásban ban nem nézheti tovább tétlenül, hogy érvé­nyesülését, boldogulását olyan gazdasági elvek gáncsolják el, amelyek a nemzeti érdekeknek is ellenlábasai. Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy magyar földön és csak ma­gyarul boldogulhatunk akkor, ha Krisztus ke- kesztje olyan szimbólum, amely állandóan mutatja az irányt, melyet követni meg nem szűnünk. Ezeknek az eszméknek szerteszórói, a Baross Szövetség megalapítói látogatnak el hozzánk a jövő vasárnap, hogy emeljék annak az ünnepélyes alkalomnak díszét, amikor Gyula kereskedői, iparosai megalakítják a Baross Szövetség gyulai fiókját. Ünnep lesz, de olyan ünnep, amely után nem az elernyedés, hanem a lelkes munka megindulása következik, nem hangosan, nem nagy hűhóval, hanem csend­ben, de lankadatlanul, becsületesen. Munkánk­ban mindig az a tudat fog vezérelni, hogy nemcsak magunknak, hanem a magyar nem­zet érdekében is dolgozunk. | lehetőség. Csak arról van szó, hogy egy alka­lommal akkor menjen el moziba, amikor ezzel a szegénység során enyhít. De menjen el az is, aki máskor nem igen szokott elmenni: szórakozni fog és — ismételjük — jót tesz. Fogadja tehát mindenki szeretettel a nála jegyárusítás céljából megjelenő hölgyeket, ne tekintsék alkalmatlankodásnak kérésüket. A film maga : Az utca üdvöskéje — olyan, ami minden jóérzésü nézőt elbájol és bizonyos, hogy senki sem bánja meg, hogy szórakozá­sával segített enyhíteni az ínséget, letörölni a könnyeket. Ezért a szórakozásért nem kell sem Isten, sem ember előtt pirulnia. Az örök biró számontartja a felszántott könnyeket. vetnek azzal, hogy a Szövetség 18 évi mun­kája után milyen legyen további iránya, hogy tevékenysége csak annál átütőbberejü legyen. Ez a kérdés annyira homloktérbe került, hogy még a vezérségválasztással mindig együttjáró élénk korteshanguíatot is meglehetősen tom­pítja. behatolni. Telefonáltak a tűzoltókért, akik az­tán behatoltak a boltba és Perjési József pa­rancsnoksága alatt hozzákezdettek az oltáshoz. Sikerült is egy és egynegyed órai munkával a tüzet teljesen eloltani. A tűz keletkezésének okát, valamint a kár nagyságát még nem ál­lapították meg. A kár biztosítás révén meg­térül. megkapják, mégis nem tartjuk feleslegesnek, ha nagyjából e helyen is ismertetjük a kato- likusság e nagyszabású ünnepíes vallástételé­nek főbb programpontjait. A megállapított napirend szerint a belvárosi templomban dél­előtt 10 órakor, a józsefvárosi templomban délelőtt fél 10 órakor kézdődnek az ünnepé­lyes szentmisék. A szentmisék befejezése és az ebéd közötti időben a vidékieknek a kór­ház vezetősége bemutatja az állami kórházat, majd Implom József polgáriiskolai tanár veze­tésével a gyulai várat és a múzeumot tekin­tik meg. Az Egyesült Katolikus és Polgári Körben ebédet 1.20 pengőért, vacsorát 1 pen­Szórakozva cselekedjünk jót A Turulifjuság parlamentje Tűz a Schenk féle hirlapárudában Eucharisztikus Nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom