Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-13 / 231. szám

Oynla,1937. október 13 szerda

LX1X. évfolyam 231. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32.

Politikai napilap

Főszerkesztő;

DÜBAY FERENC

f

Előfizetés egy hóra helyben

1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér

Egy

Ma annyira divatos ellenzéki ellenvetés, hogy a kormány nem csinál semmit. Olyan egyszerű ezt állítani ahelyett, hogy a bírálók komolyan számbavennék a kormánytényeket. Különösen ujjabban divat ez a mindent tagadás, amióta Darányi Kálmán miniszterelnök viszi az ország ügyeit. Annyi a mindent jobban tudók serege, annyian hirdetik, hogy az egyedül üdvüzitő büvszereknek ők a kizárólagos birtokosai, hogy a tájékozatlan hallgató sokszor kerül retorikai képességük hatása alá és maga is áldozatává válik annak a felületességnek, amely mindent becsmérel, ami kormányintézkedés, anélkül, hogy a lecsepült intézkedések helyett épkézláb javaslatot hozna.Nagyon kilátszik a lóláb ezekben a kritikákban. Nincsen azoknak semmi komoly alapja, csupán a hatalomért való lihegő törekvés.

Ha ezek a bírálók komolyan fognák fel ellenzéki feladatukat, akkor első kötelességük lenne utánanézni, hogy mit is végzett a mindig ócsárolt kormány, mit is végzett különösen a Darányi-kormány.

Október 10.-én volt egy éve, hogy Darányi Kálmán Gömbös Gyula örökét átvette. Nem volt könnyű feladat, amit magára vállalt. Azt a nagyszabású koncepciót kellett megvalósítania és továbbfejlesztenie, melyet Gömbös Gyula hagyott örökül reá. A viszonyok egyáltalában nem voltak olyanoknak mondhatók, amelyek ennek a nagy feladatnak a megvalósítását megkönnyítették volna. Sem a pszichikai, sem az anyagi adottságok nem biztosítottak olyan tág kereteket, melyek úgynevezett rokonszenves politika kifejtésére alkalmasak lettek volna. Meg kellett küzdeni a nagy szociális nehézségekkel anélkül, hogy a szükséges pénzügyi előfeltételek ezt a küzdelmet alátámasztották volna. A fennforgó külpolitikai nehézségek mellett Trianon béklyóinak tágításán kellett munkálkodnia. Olyan reformok megvalósítása vált elodázhatatlanná, melyekhez nem mert hozzányúlni a múlt évtizedek egyetlen kormánya sem. Amikor a Nemzeti Egység kormányát Gömbös Gyula átvette, az ország lakosságának legnagyobb része, az agrárnépesség, gazdaságilag mélyponton volt. A gazdasági munkásságot a munkanélküliség fojtogatta. Ennek az állapotnak a súlyát megérezték az ország egyébfoglalko- zásu rétegei is. Mert hisz nem közömbös az, hogy az agrártömegek fogyasztóképesek-e, vagy sem. Éppen ezért először az ő megsegítésük volt bármi áron biztosítandó, még akkor is, ha ez a kormányténykedés nem is jár azonnal a más osztályok megértésével, minek az alkotó politikának megfelelő nyugodt légkört kellett teremteni, mégpedig úgy, hogy a kormány ne legyen kénytelen keresztény nemzeti alapokon nyugvó népies politikai elgondolásából semmit sem feláldozni. Mindez sikerült Darányi Kálmánnak, úgy, hogy ma is ez az elgondolás politikai ténykedésének éltető eleme. A lefolyt egy esztendő tagadhatatlanul a tettek kora volt. A megvalósított közjogi törvények közül egyik legfontosabb és mindenek előtt megvalósítandó volt a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslat, hogy rövidesen kövesse majd a felsőházi reform és a titkos választójogi javaslat. A szociális belpolitika igenfontos alkotása volt az állástalan ifjúság elhelyezése, a nemzeti önál- lósitási alap létesítése, a 48 órás munkahét bevezetése, a családi bérrendszer megalkotása és a minimális munkabérek szabályozása.

Hogy, mint már említettük, ennek a nagykoncepcióju fajvédelmi politikának legjelentősebb alkotásai ott érvényesültek, ahol a föld népének terhein, gondjain kellett könnyíteni, az természetes. A földreformos kisemberek terheit 100 millióval könnyítette a kormány, 55.000 eladósodott kisegzisztencia felől hárult el a védettség folytán a bizonytalanság, illetve a biztos tönkremenés bizonyossága. Ugyancsak az agrárfoglalkozású lakosság megsegítését célozzák az öntöző gazdálkodás erkölcsi és anyagi feltételeinek a megteremtése és ennek a gazdasági rendszernek minél szélesebb köx-ben való elterjesztése. Ide soroz ható a földmivelés intenzivebbétételét célzó talajtani és agrokémiai munkálatok bevezetése is. Mindez csak a nagyobbjelentőségü intézkedések megemlítése és csak elején vannak amaz intézkedések hosszú sorának, melyek a magyar élet emberibbé tételét vannak hivatva előmozdítani.

Mindezekért a kormány nem vár sem hálát, sem hangos dicséretet, hanem megtalálja jutalmát abban a fokozódó bizalomban, amely ilyen ténykedéseit a tömegek részéről kiséri. Ennek a kormánytevékenységnek van még egy közvetett célja is. Az ország munkás millióinak erősödésével eiősiteni akarja a nemzet külpolitikai erejét, nemzetközi tekin&9EEBBSSBRS

télyét. Mindez alkalmas olyan légkörhöz juttatni a magyarság szebb jövőjéért küzdő kormányt, melyben intenziven kifejtheti és erősítheti annak a munkának ütemét, mely hivatva van a nagy, boldog Magyarország jövőjét előkészíteni és esetleg meg is valósítani s a következő generációkra örökül hagyni.

Ebből a szemszögből nézve a kormány politikai ténykedését, lehetetlen, hogy bárki is tudatosan akadályokat gördítsen a kormányzati tevékenység útjába. Lehetetlen az, hogy aki igazán akar nemzete érdekében dolgozni, ne sorakozna a miniszterelnök mögé. Mondhatnak mindent a Nemzeti Egységre és a Darányi-kormányra, de egyet nem, azt t. i., hogy annak minden ténykedését ne hatná át a nemzetek sorsának alakulásáért érzett felelősség érzete és ne akarna a nemzet boldogulása érdekében mindent megtenni. Hogy ez igy van, az ennek a kormánynak legnagyobb érdeme, egyben dicsérete.

A gazdasági helyzet; javulását lehetett észlelni sí. félóráig tartó kisgyülés tárgysorozatán

Október 12-én, kedden reggel kilencórai kezdettel nyitotta meg dr. vitéz Márki Barna alispán Békés vármegye törvényhatóságának kisgyülését. Csendes, nyugodt lefolyású volt a kisgyülés. Nem is annyira az egyes tárgysorozati pontok érdemeltek figyelmet, mert azok az általános igazgatás keretei között mozogtak, hanem örömmel lehetett megállapítani, hogy a két jobb gazdasági esztendő mennyire megkönnyítette a. községeknek a szociális, kulturális és egyéb közügyek megfelelő anyagi alátámasztását. Bizonyos az, hogy a községek még korántsem tartanak ott, hogy normális ügyvitelről lehetne beszélni, de már olyan jelenségekkel is találkozunk, hogy a szükség szülte illetmény leszállítását az alkalmazottaknak kezdik megszüntetni, illetve a csökkentett illetményeket kezdik visszaállítani. Kisebb érdeklődést keltett Endrőd községnek az a határozata, mellyel a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával igénybevett karhatalom elszállásolási költségeinek fedezésére 990 pengőt vett fel költségvetésébe. A kisgyülés ezt a határozatot feloldotta azzal, hogy a karhatalmat nem a község kérte, igy annak költségei nem a községet terhelik. Forduljon a község egy szolgálati utón felterjesztendő kérvény utján a belügyminiszterhez. Csak szemelvényeket emelve ki a kisgyülés tárgysorozatából megemlítjük, hogy Doboz község 2400 pengő segélyt folyósít az iskolafenntartó egyházak részére. Gyulavári utcát szélesít és a Nagyréten az 1936. évi pénztári maradvány terhére Nortonkutat akart létesíteni. Ezt a határozatát a község képviselőtestületének feloldotta a kisgyölés azzal, hogy a pénztári maradvány erre a célra nem fordítható, gondoskodjék a község megfelelő költségvetési fedezetről.

Tótkomlós község egy egész csomó hátralékosnak a föld haszonbére megfizetésre részletfizetési kedvezményt adott. Ugyancsak Tótkomlós a háziipari szövőtanfolyam, az Ínségesek munka ellenében való támogatására, ad 100, illetve 1700 pengőt ad. A Stefánia szövetség helyi fiókjának segélyezésére 1500 pengőt, az egyházközségek segélyezésére 2400 pengőt szavazott meg a község képviselőtestülete. Több kisebb nagyobb szociális és kulturális szükséglet kielégítésére megszavazott összegeken kívül 2000 pengőt fordítanak az ev. iskola fenntartási költségeihez való hozzájárulásra, ugyancsak 2000 pengőt a község tulajdonát képező Komló szálloda és vendéglő tatarozására. Szeghalom 2700 pengővel többet fordít a villamos közvilágításra, Vésztő 4604 pengőért egy tantermet szándékozik felépíteni. Füzesgyarmat 1000 pengőt szavazott meg az egészségház fenntartási költségeihez való hozzájárulás címén.

A kisgyülés röviddel féltiz óra után ért

véget.

Eíagyiziiiliáiii emlékünnepély

Sajó Eíemér sírjánál

Ma már köztudomású, hogy Magyarország szebb jövőjét csak fejlettebb gazdasági kultúrája tudja biztosítani. Még a nagyközönség előtt sem kell ma hasszabban bizonyítani, hogy ezt a fejlettebb kultúrát csak a produktiv gazdálkodás minél magasabb szintű kiépítésével tudjuk biztosítani. Itt nemcsak az öntöző gazdálkodás minél általánosabbá tételére kell gondolnunk, hanem arra az egész hatalmas feladatkomplexumra, amelynek megvalósítása még csak mdgindult, de a teljes kifejlődéstől még messze van. így a Körösök hajózhatóvátétele ennek az elgondolásnak egyik igen fontos része. Mi, békésmegyeiek elsősorban vagyunk érdekelve ezeknek a munkálatoknak a kimenetelében és ezért gondolunk mi különösen nagy hálával, azokra, akik ennek a kérdésnek a megvalósulás felé vitelét munkálják és munkálták.

Ebből a szempontból kiváltképpen nagy hálára vagyunk kötelezve Sajó Elemérnek, a

földmivelésügyi minisztérium vízügyi osztálya volt vezetőjének, aki egy élet munkásságát áldozta az Alföld vízügyi problémájának minél kedvezőbb megoldására. Az ő munkásságának eredménye, hogy ma már folyik a békésszent- andrási duzzasztó építése. Az ő tervei felölelték a hajózhatóvátételen kívül a körösöknek az öntöző gazdálkodás céljaira való igénybevételének előkészítését és megvalósítását. Hazája szeretetétől indíttatva dolgozott lankadatlanul, de álmai megvalósulásának küszöbén félbeszakította munkásságát a halál. A vármegye azonban nem felejtkezik meg azokról, akik érdekében fáradoztak, annál kevésbé feledkezik meg a közjónak olyan apostoláról, mint Sajó Elemér volt. Amikor Darányi Kálmán a békésszentandrási munkálatok bevezetéséül az első kapavágást megtette, egy láda földet ástak ki és tettek el arra a célra, hogy azt Sató Elemér síremlékén felállítandó urnában helyezzék el. Ennek az urnának a sirem-