Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-09 / 228. szám
2 BÉKÉS 1937 október 9 Gróf Széchenyi Károly visszaérkezett Amerikából Az amerikai viszonyok tanulmányozására a gyulaiak által jól ismert gróf Széchenyi Károly hetekkel ezelőtt elutazott Amerikába. Amint értesülünk, a magyar gazdasági körökben jól ismert mágnás már visszaérkezett amerikai útjáról. Tájékozódott a newyorki világkiállításról, megbeszéléseket folytatott magkiviteli ügyekben és érintkezésbe lépett az amerikai agrárbizottság vezetőivel is. Tengeri után Rmza A tengeri, mint tudjuk, a búzának kifejezetten rossz- előveteménye és mégis nagyon sok búzát vetnek kukorica után, mert nem minden gazda tudja a vetésforgót ugv összeállítani, hogy összes búzáját neki kedvező elővetemény után következtesse és sok esetben kénytelen a gazda tengeri után is búzát vetni. Régebben azért tartották a tengerit a búza rossz elő veteményének, mert későn kerül le a földről, utánna tehát későn lehet a búzát is vetni. Ezért ajánlották a búza előve- teményének a rövid tenyészidejű, aug. végén, szeptember közepéig beérő téngerifajtákat, hogy utánuk legyen idő a talajt búza alá jól előkészíteni és idejében lehessen vetni. Azonban ez se bizonyult kielégítőnek és tovább kutattak a helyes eljárás után, mely lehetővé teszi tengeri után is a búza kielégítő terméshozamát. Legutóbb dr. Kreybig Lajos m. kir. főgeológus arra a megállapításra jutott, hogy a kukorica azért rossz előveteménye a búzának, mert a kukorica a talajban igen sok rostos gyökeret hagy vissza, ezt a kukorica letaka- ritása után csakhamar ellepik a korhadási baktériumok és hamarosan megindul a gyökérmaradványok korhadási folyamata. A kukorica rostos gyökerei azonban sok szénhidrátot és kevés nitrogént tartalmaznak, ennek következtében az erjedési folyamathoz szükséges nitrogént a talaj baktériumok a talajból vonják el. Ennek folytán kukorica után az őszi és tavaszi hónapokban, amig a tarlómaradványok korhadása tart, a talajban valósággal nitrogén hiány áll be és emiatt nem tud a búza kifogástalanul fejlődni még akkor sem, ha a talajt egyébként gondosan megmiveltük és gondos gazdához illően a talajt még külön elláttuk foszforsavtartalmu műtrágyával is. Maga az egyoldalú foszforsav trágyázás tulajdonképpen elősegíti a talajbaktériumok erjesz- tési tevékenységét, de az egyúttal fokozottabban igénybe veszi a talaj nitrogénjének is a legnagyobb részét. Ezek a vizsgálódások arra az eredményre vezettek, hogy a tengeri után a búza csak abban az esetben sikerülhet, ha foszfortartal- mu műtrágya mellett nitrogén műtrágyát is adunk alája, amire ezidőszerint a péti só a legalkalmasabb. A kukorica után következő búza alá tehát feltétlenül szükséges kát- holdanként 120—150 kg. szuperfoszfáton kívül 60—100 kg. péti sót is adni. A szuperfoszfátot legjobb vetés előtt adni, a péti sót pedig inkább tavasszal adjuk fejtrágyánként, de adhatjuk a péti só felét ősszel, felét pedig tavasszal. Ebben az irányban különben Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár végzett beható kísérleteket, melyek beszédesen igazolják, hogy tengeri után is lehet őszibuzát sikeresen termeszteni. Az általa beállított kísérleteknél is a tengeri után vetett búza terméshozamát a szuperfoszfát egymagában nem fokozta kielégítő módon, ellenben a péti só hozzáadásával az elmúlt évben beállított két kísérlet egyikénél kát. holdra 203 kg., a másiknál 266 kg. szemtermés többlet mutatkozott a trágyázatlan parcellákkal szemben. A trá- gyázatlan parcellák 666 és 528 kg. szemtermést adtak 1. kát. holdra átszámítva. BABITS MIHÁLY összes VERSEI megjelentek ÁRA: 12 PENGŐ KAPHATÓ: (RÉSZLETRE IS)----------DOBAY JÁNOS TE LEFON 32 KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN. Breslau a német birodalom hidja Magyarország felé M. F. A breslaui gyönyörű, gótstilusu városházát „Remeter“-nek hívják. Ez az épület részben magyar történelmet is képvisel, a város főpolgármesterének dolgozószobája ajtaja fölött Hunyady Mátyás címere van kőbevésve. így Mátyás királyunk gondoskodott róla, hogy a későbbi nemzedékek tudomást szerezzenek Nagyin agyarország fényes történelmi múltjáról. A németek magas kulturális elgondolását igazolja, hogy a történelmet tisztelik, ma a város főpolgármestere éppen erre a dolgozószobájára büszke, amit tavaly 23 kereskedelmi iskolai tanár előtt nyíltan kijelentett. Breslau Magyarországot az Északi- és Keleti tengerrel kötötte össze. A múlt századok magyar kereskedelme ezen a gócponton ágazott széjjel a német birodalom benseje, Lengyelország, sőt a Skandináv államok felé. Szilézia tartományának számtalan városában, igy például Neissében és Hirschbergben még ma is feltalálhatok a régi, óriási borpincék, amelyek egykoron magyar borokat tároltak és erről a városok krónikáiban minduntalan megemlékeznek. A háború utáni időkben Breslaunak szerepe egy időre megszűnt, a belső bajok, a válság és magának a városnak számtalan nehéz problémája teljesen lefoglalta vezetőségének figyelmét és csak az 1933-iki évben bekövetkezett kormányzatváltozás szab uj irányokat nemcsak a várospolitikának, de nemzetközi tekintetben is uj célokat tűzött ki. Breslau bevezette a délkeleti országokkal megtartandó tavaszi vásárokat, amelyek az első években csak igen lassan indították meg a forgalmat Magyarországgal és a délkeleti államokkal, de az utóbbi években ezen forgalom mindjobban fellendült és Breslau immáron vezető szerepet játszik a Délkelet felé és onnan ide irányuló idegenforgalomban és árucserében. Nekünk, magyaroknak, akik legközelebb fekszünk a német birodalom e délkeleti csücskéhez, különösen fontos, hogy Breslauval és egész Sziléziával a kapcsolatot mindjobban kiépítsük, hiszen a látogatók százezrei rövid néhány órai utazással ott lehetnek a másik baráti államban, mig az árukkal megrakott tehervonatok egyik országból a másikba ezen az utón érik el leggyorsabban rendeltetési helyüket. München a német művészet és politikai mozgalom székhelye, Drezda a német zene, Nürnberg a pártpolitikai kongresszus, Frankfurt am Main a kisiparosság, Hamburg a „Kraft durch Freude“, Lipcse a német könyv városa, mig Breslau a német „ének“ városa és birodalmi gócpontja lesz. Ezt bizonyította az ezévi óriási énekünnepély. De mint kereskedelmi gócpontnak évről- évre emelkedett a város jelentősége, amit az alábbi számok igazolnak A teheráruforgalom 1935. kb. 912,000 tonnát tett ki, 1936-ban már elérte a 964,000 tonnát. Óriási ez a fellendülés ! Még két évvel ezelőtt Breslau városa volt az, amelyben a munkanélküliség a legmagasabb számokat volt kénytelen regisztrálni, ma 100.000-ről kb. 10,000-re ment vissza. A „Südostmesse“ ez a nemzetközi vásár 963 kiállító céget jegyzett elő és amig 1936-ban csak 114 külföldi cég vett részt a kiállításon, ez év májusában már 211 volt a délkeleti államokbeli kiállítók száma. Vagyis 100 százalékkal több mint tavaly. Magyarország a külkereskedelmi hivatal által képviselteti magát a vásáron . A napokban Breslau városa nagyszerű Hándel-ünnepélynek lesz színhelye. A hires breslau egyetem pazar dísztermében Dr. Arnold Schmitz, egyetemi tanár tart előadást Hándelről, továbbá Händel szerzeményeket fognak előadni. Breslau városának vezetősége mindent meg tesz, hogy ezt a gyönyörű, régi sziléziai várost nemcsak a kereskedelem, de a művészet sziléziai és délkeleti gócpontjává kialakítsa. Nekünk, Magyaroknak pedig tudomást kell vennünk nagy szomszédunk nemes erőfeszítéseiről, saját idegenforgalmunk érdekében a budapesti ünnepélyekről nagyobb propagandát kellene kifejteni különösen a sziléziai és breslaui sajtóban, a két államközti összekötetés súlypontja * éppen ezen német tartomány felé és Budapestfelé helyezendő el, itt e két nagyvárosban valósulhat meg legjobban a magyar-német barátság. Két halott az elővigyázatlan falbontás miatt Ez év júliusában heteken át tartotta izgalomban Szarvas község lakosságát egy megrendítő szerencsétlenség. Az egyik odavaló gazda Vasut-utcai házát bontották le, amikor a bontás alatt levő ház egyik fala váratlanul beomlott és maga alá temette az ott dolgozó két munkást, Gombár Pált és Petrovics Jánost. A munkátvállaló és vezető Szvák György 40 éves szarvasi ácsmester a szerencsétlenség megtörténtekor nem tartózkodott a munkálatok színhelyén, mert a közelben levő egyik korcsmába ment, munkás félfogadása miatt. Mire a helyszínre ért és a mentés iránt intézkedett, a romok alá került előbb említett két munkásnak már csak a kihűlt tetemét húzták ki a kidőlt fal törmelékei alól. Ezen körülmények után a gyulai kir. ügyészség kétrendbeli gondatlanságból okozott emberölés büntette miatt emelt vádat Szvák György ellen. Csütörtökön tartotta meg ez ügyben a főtárgyalást a gyulai kir. törvényszék büntető tanácsa dr. Keszthelyi Béla helyettes tanácselnök vezetése mellett. Vádlott beismerésben van, A főtárgyalás alatt beigazolást nyert, hogy Szvák a bontási munkálatokban még járatlan munkásait meglehetősen hosszú időre felügyelet nélkül hagyta, akkor, amikor elrendelte a felbontandó fal szerkezeti átvágását és elmulasztotta a falnak a kidöntés irányában való felducolását. Szvák azzal védekezik, hogy sohasem gondolta volna azt, hogy bekövetkezzék a szerencsétlenség. Szakértő mérnök szerint a szerencsétlenséget az aratás miatt beállott munkáshiány okozta, mert nem szakmunkások dolgoztak a falbontásnál. Hiba volt, hogy a fal ducolását elmulasztották. Szerinte a mai elavult régi építkezési rendeletek is nagyban hozzájárultak a halálos baleset bekövetkezéséhez. Egyébként okozhatta a fal időelőtti kidőlését tragikus véletlen is. Tanuk igazolták, hogy a fal véletlenül dőlt ki. Orvos szakértő véleménye szerint mindkét esetben a halál oka az áldozatokra ráesett faltömeg nyomása miatt következett be, amely teljesen összeroncsolta Gombárt és Petrovi- csot. Segíteni rajtok orvosilag lehetetlen volt. A bizonyítási eljárás, a vád- és védőbeszédek elhangzása után a birsság rövid tanácskozás után kihirdette az Ítéletet, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondta Szvák Györgyöt a vádbeli cselekmény elkövetésében és ezért őt 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Leesett a kerékpárról, kórházba került Puskás Györgyné városi kézbesítő felesége, oláhréti lakos a sáros csúszós utón kerékpáron hazafelé tartott. Az egyik fordulónál oly szerencsétlenül csúszott meg kerékpárjával, hogy elesett. Eleinte nem tulajdonított nagyobb fontosságot az ügynek. Később napok múltán azonban mind erősebben és erősebben lepték meg belső fájdalmak. Orvoshoz ment aki megállapította, hogy a kerékpárról való leesés következtében valószinüleg belső sérülést szenvedett és a gyulai állami kórházba utalta, ahol gondos vizsgálat alá fogják venni a szerencsétlenül járt asszonyt. PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPA PÍROK szépek, olcsók DOBAYNÁL
