Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-05 / 225. szám

2 BÉKÉS 1937 október 5 A kormányintézkedések gyakorlati kihatásai Lapunk legutóbbi számának vezető he­lyén éppen az alábbkövetkező beszélgetés ha­tása alatt már tettünk említést arról, hogy a kormányintézkedések mennyire helytállóknak bizonyultak. Halljuk és olvassuk azt a nagy­hangon hirdetett bírálatot a kormányról, mely szerint nem tesz semmit, ígéreteiből semmit sem valósit meg. Az élettel legközvetlenebbül és legteljesebb mértékben az alsófoku köz- igazgatási hatóságok állnak szemben, ők ér­zik meg és tudják leginkább megállapítani egy kormányintézkedés jó, vagy rósz hatását. Ezért felkerestük dr. Varga Gyula polgármes­tert és megkértük, legyen szives, mondjon el egyetmást ez irányú tapasztalataiból, hogy a Gömbös, illetve Darányi-kormány intézkedé­seinek milyen hatása érezhető a közigazgatás mindennapi folyamában. A polgármester aláb­biakban volt szives válaszolni: Akik azt állítják, hogy a kormány nem tesz semmit, vagy intézkedései nem megfele­lőek, azok nem ismerik az életet. Itt nálunk, ahol az élet minden arca szemünk elé kerül, egészen más véleménnyel vagyunk ebben a tekintetben. Ha nagy megterheltetést is jelen­tett a társadalom minden rétegére, a közmun­kák rendszere az Ínség enyhítése szempontjá­ból pótolhatatlan jelentőségű volt. Gyula városa ebben a tekintetben nem részesült a remélt támogatásban és nem olyan mértékben, mint arra szükség lett volna, mégis tagadhatatlan, hogy a városok állami segélyben való részesítése nagyjelentőségű dolog, enélkül lehetetlen volna az adminisztrá­ció megfelelő lebonyolítása. Itt vannak a gazdavédelmi rendelkezé­sek, melyeket annyian a nem gazdák közül túlzottaknak tartottak és tagadhatatlanul nagy áldozattal járnak a társadalom minden réte­gére, mert hisz a lisztforgalmiadóváltság egy része éppen a gazdák megsegítésének céljait szolgálja, ebből fedezik a védett gazdák tar­tozásainak kamatait. Az idő a kormányt iga­zolta. Mert gondoljuk csak el, mi lett volna a gazdavédelem bevezetése nélkül. Minden védett gazdát el kellett volna árverezni, ami a földáraknak nagyarányú csökkenésével járt volna és sok ma aktiv egzisztenciát tett volna földönfutóvá. Igaz, hogy a hitelezők részére ez bizonyos áldozatot jelentett, mert nem ér- vényésithették követeléseiket azonnal. Ezt az áldozatot azonban meg kellett hozniok éppen a saját érdekükben. Mert ime, két esztendei védettség és aránylag jó termés, a gazdák fokozottabb mértékben tudnak eleget tenni köztartozásaiknak. Ami végeredményben azt is jelenti, hogy az ország legnagyobb társa daími rétege fogyasztóképessé lett. Ez termé­szetesen az egész gazdasági életben éreztetni fogja jótékony hatását. Lehet azt mondani, hogy ez a javulás ideiglenes, de ha ez nem áll be szinte elképzelhetetlen, hogy mai gaz­dasági helyzetünk milyen mélypontra kerül. De nemcsak a mezőgazdasági munkás­ságra terjedt ki a kormány figyelme. Az ipari munkásság helyzetén a legkissebb munkabé­rek és a leghosszabb munkaidő bevezetésével kívánt segíteni. És tagadhatatlanul segített is, bár a gyakorlatban mutatkoznak ennek a ren­deletnek egyes javításra szoruló hibái, mégis a kiindulás helyes és feltétlenül szükséges volt. Tudjuk, hogy milyen nagyjelentősé gü gazdasági életünkben a kivitel fokozása. A kormány idevonatkozó sikeres intézkedései sok helyen találkoztak bizonyos fokú elége­detlenséggel. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a kivitel meglehetősen emelte az elsőrendű élel­micikkek árát és ezzel kapcsolatban a fixfi- zetésüek jövedelme nem emelkedett, de gon­doljuk meg, hogy nemzeti jövedelmünk túlnyomó része agráreredetti és hogy a ma­gyar társadalom eme legnagyobb rétegének gazdasági megerősödése közvetve minden tár­sadalmi osztály megerősödését fogja maga után vonni. Nagy szociális jelentősége van az egy szoba-konyhás lakások adómentességének. Bár a város bevételeit érzékenyen csökkenti ez a rendelkezés, mégis be kell látnunk, hogy ez a szegény néposztály úgy sem tudta volna ezt az adót megfizetni. Ha a viszonyok meg­felelően javulnak, bizonyára sor kerül a ren­delet megfelelő módosítására. Sokan keveslik a kormánynak a telepítés terén tett és tervezett intézkedéseit. Erre vo­natkozólag csak arra mutatok rá, hogy a do­bozi aránylag nem nagy arányú telepitési ak­ció közvetve Gyulán is érezteti jótékony ha­tását. Bár gyulaiak általában nem juthattak Dobozon földhöz, mégis egy-két gyulai kis­birtokosnak sikerült ott földet kapnia, minek következtében gyulai ingatlanát eladta és ez­zel itt egészséges birtokforgalmat idézett elő, mig ő maga több földet vehetett a biztosított részletfizetési kedvezmény alapján. Gyula, mint határszéli város, nagymér­tékben rá van utalva a kormány támogatá­sára, reméljük, hogy ez a támogatás a jövő­ben sem marad el és lehetőleg fokozódni | fog. : Kívánatos, hogy az ország iparos- és ke­reskedőtársadalma is megfelelő támogatásban részesüljön, de Magyarországon annyira nagyjelentőségű a mezőgazdaság, hogy annak talpraállitása mindennél előbbvalónak látszott és a kormány ezirányu intézkedéseit az élet igazolta. Ma az a helyzet, hogy a mezőgazda­ság még mindig annyira foglalkoztatni tudja a munkásságot, hogy most keresnek mintegy 500 kubikost Sarkadra és Szeghalomra és nincs jelentkező. Ez azt bizonyítja, hogy azo­kon a vidékeken is munkáshiány van. Ez a kormánypolitika legperdöntőbb igazolása. Eddig tartott a polgármester érdekes nyilatkozata. Jól sikerült az endrődi tüzoltónap Október 6. a gimnáziumban A helybeli római kát. gimnázium október hó 8-án, szerdán délelőtt 9 órakor az aradi 13 vértanú tábornok emlékére iskolai gyász ünnepélyt rendez, melyen a tanuló ifjúság hozzátartozóit és az érdeklődő közönséget szí­vesen látja. Műsor. 1. Erkel F. : Himnusz. Játssza az ifjúsági zenekar. 2. Havasy Lajos — Sztára Sándor: Hősök emlékénél. Énekli a vegyeskar. 3. Pósa L.: Az apa fiaihoz. Sza­valja Kertész L. III. o. t. 4. a) Edith Sohl- ström : Elégia, b) Eduárd Grieg : Aase halála. Játssza az ifjúsági zenekar. 5. Október 6.-a jelentőségéről beszél Biró Béla gimnáziumi tanár. 6. Kozma A.: A karthágói harangok. Szavalja Csete Z. VIII. o. t. 7. L. v. Beetho­ven : Gyászinduló. Játssza az ifj. zenekar. 8. Egressy B. : Szózat. Játssza az ifj. zenekar. Az ünnepélyt megelőzően 8 órakor a kát. ta­nulók gyászmisén vesznek részt. Műsoros est a József-szanatóriumban Orvosaink már régen felismerték, hogy a betegségek gyógyításánál igen sokszor a beteg jóhangulata fontosabb, miuta gyógyszer. Ebből az elgondolásból kiindulva a szanató­riumigazgatósága is szívesen látja és támogat­ja az ott gyógyulást és üdülést keresőknek minden olyan tevékenységét, mely hivatva van arra, hogy a kedélyeket kellemes szóra­kozás nyújtásával felvidítsa. Ennek a felfogás­nak eredménye az a sok szépen sikerült mű­soros est, mellyel a szanatórium ápoltjai szó­rakoztatják önmagukat és vendégeiket. A legutóbbi vasárnapon is kedves, sike­resen előadott műsort állították össze, mely­nek elején kegyelettel emlékeztek meg liziöi kis szent Terézről a betegek kedves védőszent­jéről. A műsort Veres Eszti nagyon intelligens szavalata vezette be, utánna Rottenbiller Ödön szellemes konferánsza következett. Mint te­hetséges műkedvelők megérdemelten sok tap­sot kaptak: Balogh Erzsi, Dolgos Ilus, Kovács Julis, Sziksz Jutka, Sziszak Ilus, továbbá Ba ranyai Imre, Albrecht Ignác, Berki László. Graf Lajos humoros felolvasásának és Dolgos Ilus szépen előadott szavalatának is nagy si­kere volt. A szépen sikerült előadás hallgatói egy kellemesen eltöltött este kedves emléké­vel távoztak. Október haíodika a polgári leányiskolában A gyulai állami polgári leányiskola ok­tóber 6.-án délelőtt 11 órakor gyászünuepélyt tart, melyre a szülőket és az iskola barátait ezúton hívja meg az igazgatóság. Az ünnepély műsora a következő : 1. Papp-Váry—Szabados : Hiszekegy, előadja az énekkar. 2. ünnepi felolvasás, tart­ja Némedy Gabriella tanár. 3. Ilyés—Tiboldi : Nyíljatok ki gyászvirágok . . ., előadja az énekkar. 4. Szomorú Árpád : október 6-ára, szavalja Nagy Margit IV. oszt. tanuló. 5. Ré- der Károly : Az őrangyal, zongorán előadja gróf Széchenyi Mária IV. o. tanuló. 6. Tarua- völgyi András : Hősök ünnepén, szavalja Ro- tyis Erzsébet IV. o. tanuló. 7. Himnusz, énekli az énekkar. OTBA orvosi hir Dr. Erdős Gyula OTBA körzeti orvos október hó 5.-től december 15-ig katonai szol­gálatra való behívása miatt nem láthatja el az OTBA körzeti orvosi teendőit. Távolléte alatt helyettesítésével az OTBA igazgató-főorvosa dr. Sipos Endre körzeti orvost bizta meg. — Dr. Sipos körzeti orvos a Vár u. (Román-u.) 10 szám alatt rendel 8—10 és 2—4-ig. Sürgős esetben 8 óra után gr. Károlyi Sándor u. 3 szám alatt található. A báró Wenckheim Béla u. és az Erdély- Sándor-ut páratlan számú házaiban, to­vábbá a József- és Krisztinavárosban, Ujgyu- lán, Kosároldalban és Ajtósfalván lakó OTBA tagok körzeti orvosi teendőit — további in­tézkedésig — dr. Blaur Egon körzeti orvos látja el. Rendel: Kossuth Lajos u. 18 sz. 9—10 és fél 4—fél 5-ig. Vasárnap délután nagy ünnepség kereté­ben közel ezer néző jelenlétében tartották meg az endrődi önkéntes tűzoltók záró gyakorlatai­kat. ízelítőt adtak szemléltető bemutatásukkal a gyujtóbombák hatásairól. Tanúságot tettek arról is, hogy nemcsak a különféle tüzoltósze- rek kezelésében szereztek kellő jártasságot és ügyességet, hanem a légoltalomra is teljesen fel vannak készülve. A bemutató ünnepség végeztével diszmenetben vonultak el a megje­lent előkelőségek előtt. A gyulai mentők szeptember havi kimu­tatása szerint az elmúlt hóban visszaesett a vármegyében a balesetek és a betegszállítá­sok száma. Nagyon természetes, hogy ezáltal kevesebb kilométer utat tettek meg a men­tők. ügy látszik a nyári nagy számú balese­tek és megbetegedések után az elmúlt hónap­ban örvendetes javulás állott be. Egyébként számszerű adatok a következők : szeptember Este a községbeli dalárdák bevonásával jól sikerült serleg avató vacsorát tartottak, amelyen a Vármegyei Tűzoltó Szövetség kép­viseletében Dévényi Lajos vármegyei tüzren- dészeti felügyelő is felszólalt, aki beszédében további kitartó munkára serkentette az ed­digi szép eredményeket elért endrődi tűzoltó­kat Itt említjük meg, hogy az endrődi tűzol­tók eddig már két elsődijjat szereztek meg, köztük a Békésmegye alispánja vitéz dr. Márki Barna nevét viselő egyéni vándordijat. havában megtettek a mentők 1658 kilométer utat, ebből balesetre 13 kilométer jutott. Bal­esetből kifolyólag két szállítást hajtottak vég re, mig a betegszállítások száma 34 volt. A fenti számokból helybeli szállítás volt 13, 21 pedig vidékre esett. A vidéki szállítások zö­mét Békés- és Bihar vármegyék községei adták. Mentők szeptemberi kimutatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom