Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-23 / 192. szám
LXVIII. évfolyam 192. szám. Vasárnap Oynla, 1936 augusztus 23 • • Előfizetési árak : t - — • Nogyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ííirdetési díj előre illetendő. PQ JLL/O POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP SKerk eszi őség, kiadóhivatal -Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyilttereb inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Horthy Miklós kormányzó Ausztriába utazott Az osztrák kormány meghívására az Alpokban vadászik. — Ausztria népe szeretettel és hódolattal fogadta a magyar államfőt (A „Békés11 tudósítója jelenti) Tegnap rövid hírünk számolt be arról, hogy Horthy Miklós kormányzó augusztus 20-án néhány napra Eszaktirolba utazott, ahol az osztrák kormány meghívására zergevadásza- ton vesz részt. A kormányzó elutazásának hire csak pénteken reggel terjedt el és nemcsak az országban, hanem egészEurópában is visszhangra talált, mert most történt meg először, hogy Magyarország kormányzója elhagyta a csonkaország határát. A kormányzó gépkocsija délelőtt féltizenegy órakor érkezett meg Bécsbe, amagyar követség Bankgassei palotája ele, ahol a kormányzó megszállott. A látogatás az osztrák kormány meghívására történt ugyan, mégis teljesen magánjellegű. Ezért nem is volt hivatalos fogadtatás, bár Schuschnigg kancellár pénteken délelőtt tisztelgő látogatást tett a magyar követségen. Az osztrák kancellár látogatása után a kormányzó elhagyta az osztrák fővárost és tovább folytatta útját nyugat felé. Délben elérte Mariazell vidékét és onnan a Gesäusen keresztül Salzkammergut felé utazott. Az eddigi tervek szerint a kormányzó az észak- tiroli Hinter-Riss hegyi falucska környékére megy vadászni az ottani állami erdőségekbe. Hinter-Riss az Inn és az lsar alsófolyásának vidékén fekszik, a 2538 méter magas Keleti- Karwendel-csucs tövében. Innsbrucktól mintegy harminc kilométerre észak felé (légvonalban) és oda az ut az 1649 méter magas Plums-szoroson keresztül vezet az Aachenitó mellett. Hirek szerint a kormányzó a jövő hét elejéig fog vadászni Hinter-Rissben és onnan valószínűleg Karint.hiába, majd Stájer- országba is ellátogat és ott folytatja vadászatát az ottani állami erdőségekben. Ansztria népe nagy lelkesedéssel fogadta Magyarország kormányzóját A kormányzó ausztriai látogatásának hire csütörtök este terjedt el az osztrák fővárosban s a hir rendkívüli érdeklődést és örömteljes meglepetést keltett mind Bécsben, mind egész Ausztriában. Osztrák hivatalos és politikai körökben nagy megelégedéssel mutatnak rá arra, hogy Magyarország kormányzójának első külföldi útja Ausztriába vezet és azt hangoztatják, hogy a magyar államfő látogatása nagy nyomatékkai juttatja kifejezésre Magyarország és Ausztria baráti viszonyát. Noha a magas vendég látogatásának nincs hivatalos jellege, csupán az osztrák kormány vadászatra való meghívásának tett eleget és igy az utazásnak politikai jellege sincsen, az osztrák közvélemény igy is igen nagy jelentőséget tulajdonit a kormányzó utjának. Az osztrák sajtó meleg hangon ir a látogatásról Ez a felfogás jut kifejezésre a bécsi lapok cikkeiben is. Az egész osztrák sajtó vezető helyen közli már pénteken reggel Magyarország kormányzójának ausztriai útjáról kiadott hivatalos magyar jelentést és rendkívül szívélyes hangú, meleg rokonszenv- töl sugárzó kommentárokat fűz a hírhez. Valamennyi lap cikkeiben kifejezésre jut a magyar kormányzó személye iránt érzett, mély, hódolatteijes tisztelet és Horthy Miklós kormányzó államférfim tevékenységének igaz értékelése. A félhivatalos Reichspost vezetőhelyen többek között, rámutatva annak jelentőségére, hogy a kormányzó most tartózkodik elsőizben államának határain kívül, azt hangsúlyozza, hogy ennek ellenére „nincsen idegen országban, hanem olyanban, amelyhez régebbi tevékenységének számos emléke fűzi.“ Ausztria e látogatásban a két szomszédos ország barátságának és lojális együttműködésének újabb zálogát látja. A hivatalos Wiener Zeitung cikkében többek között a következőket mondja: — Ausztria népe örömmel és jogos büszkeséggel köszönti a magyar államfő látogatását. Horthy Miklós kormányzót első külföldi útja Ausztriába vezeti s ez a tény feljogosít arra, hogy a magántermészetű látogatásban az őszinte rokonszenv és baráti érzés megnyilvánulását lássuk. Ausztria egész közvéleménye nagyraértékeli a szomszédos baráti állam fejének magas látogatását. Mindaz az őszinte és meleg rokonszenv, amelyet Ausztria népe az évszázados közös történelem és területi együvétartozás révén a szomszédos magyar birodalom iránt érez, Horthy Mik ós kormányzó felé fordul, hogy szeretettel köszöntse a magyar állam fejét. A felejthetetlen osztrák—magyar haditengerészet egykori legendáshírű tengernagyának kijáró hódolattal és tisztelettel párosul az a megbecsülés és rokonszenv, amelyet Ausztria TARCA Napfényre került a középkori szentbenedeki templom alapfala A városi muzeum ásatásai Spiegel Ignác,, aki 1798-tól 1817-ig volt a gyulai római katolikus egyház plébánosa, azt Írja a plébánia levéltárában levő egyik jegyzőkönyvben : .Nagyon hihető, hogy itten már Szent László idejében volt eklézsia és annak gondját Szent Benedek szerzetesei viselték, ma is meglévén a gyulai határban az úgynevezett Szentbenedeki-puszta“ Spiegel Ignác feltevését történetíróink sorra magukévá tették, pedig annak helyességét csak néhány helynévi adat támogatja. Így valóban van Gyula déli határában egy Szentbenedek nevű határrész, mely a feltevés szerint a gyulai szentbenedek- rendi szerzetesek emlékét őrizné. Nem messze Gyulától van Apáti község, mely szintén már a középkorban fennállott. Ennek a neve arra vall, hogy a község eredetileg valamely mpnostor apátjáé volt. Ehhez járul aztán az is, hogy Gyula első ismert neve valóban Gyulamonostora volt. így találjuk azt Károly Róbert király két oklevelében, melyet 1313-ban itt állítottak ki a Fehér-Körözs melletti Julamonusturán, ahogy akkor ejtették a n evét. Kérdés azonban és további bizonyításra vár, hogy ez a három helynév összetartozik-e, vagyis, hogy Gyulamonostora rendháza, mely az ős-Gyula szivében, a mai római katolikus anyatemplom környékén állhatott, valóban a bencéseké volt e ? Szentbenedek ma Gyulaváros egyik határrésze. Mély hajlások (hajdan vizmedrek) és hosszan vonuló hátak váltogatják egymást. A hajlások jórésze legelő, a hátak pedig szántók. Régi oklevelek tanúsága szerint 1403 tói a gyulai uradalommal együtt a várépítő Maróthi-család bírta. Akkor még falu volt A XVI. század elején már a népesebb községek közé tartozott. 1552-ben azonban a törökök elől elfutott a község lakossága. Ki a nádasokba, ki a védettebb, távoli községekbe vette útját. Nem is jöttek többé vissza. A falu kis temploma árván maradt az omladozó falu mellett. A török aztán, mint a környék többi pusztatemplomát, behordatta a várfalak javítására. A föld lassan elsimult a templom alapfaíai fölött. Csak szántáskor koccant az ekevas, amikor egy-egy téglát leszakított a földben lappangó alapfalakról. Szántani ilyen helyen nem is lehet, mert az ekevas lépten-nyomon kicsorbul. A gabona sem terem az efféle köves-téglás helyen rendesen, mert a nyári rekkenő hőségben a tégla felmelegszik a földben és valósággal lesüti a felette álló gabonát. A gyulai Városi Muzeum idei ásatásai során eljutottunk a szentbenedeki határban Kimpián György 26. sz. földjére, melyet veje, Mundruczó György müvei. Mind a ketten a legnagyobb örömmel és előzékenységgel járultak hozzá, hogy a föld hátas helyén a téglatörmelékes helyeket átkutassuk. Az ásatás a várt eredménnyel is járt. Hamarosan napfényre került a hajdani Szentbenedek elpusztult templomának alapzata. Amikor elpusztult, tizenhét méter hosszú és hat méter széles templom volt. Az alapról meg lehet állapítani, hogy a templom eredetileg kisebbnek épült Az eredeti templom oltárkörüli része félkörívben végződött. A falakat pillérek nem támogatták. Tiszta román Ízlésű volt. (Megjegyezve, hogy e kifejezésben a román szó nem a mai értelemben vett román nemzetiséget jelenti) Később aztán ezt toldották ki nyugatfelé A templom nagysága ezáltal megkétszereződött. Az új falakat azonban már oldal- és sarokpillérek támogatták. Az új építkezés valószínűleg az átmeneti korban folyt, vagyis az 1200-as évek közepe
