Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-10-02 / 225. szám

LXV1I1. évfolyam 225. szám. Péntek Gyula, 1936 október 2 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér fídékre : . 1 P 80 fillér Shdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dí>bay János könyvkereső elése, hova a lap szellem részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. E»y szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: I Szerkesztő: DORAY FERENC ; NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A mezőgazdasági kamara kettéválasztása mellett döndött a inegyegyiilés (A „Békés“ munkatársától.) A szerdai megyegyülés legnagyobb érdeklődéssel várt tárgysorozati pontja, a választások megejtése után — melyről tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk — dr. Berthóty Károly indítványára a közgyűlés soron kívül a tárgysorozat 21-ik pontjának tárgyalására tért át. Ez a pont a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület javaslatát foglalta magában, amely Békés, Csanád, Csongrád és Szolnok várme­gyékre kiterjedő hatáskörrel uj mezőgazda- sági kamara felállítását kéri. Á kisgyülés a javaslatot azzal az indítvánnyal terjesztette a közgyűlés elé, Írjanak fel a miniszterhez s kérjék az uj kamara felállítását, mert a mai helyzetben a megye gazdái nem élvezik a kamara előnyeitt. A kérdéshez elsőnek Purghly Emil nyug. földmivelésügyi miniszter, a törvény- hatósági bizottság örökös tagja, a Duna- Tiszaközi mezőgazdasági kamara tiz éven át volt elnöke szólott hozzá, — Vitán felül áll — mondotta — hogy a vélemények egy nevezőre hozása sehol sem olyan nehéz, mint épen a gazdatársa­dalomnál. A mezőgazdasági kamarai törvény úgy építette fel a tanácsadó szerveket, hogy a kisember véleménye is eljuthasson oda, ahol ennek alapján készülnek a törvények, rendeletek. Nem a mai szer/ezet hibás abban, hogy a kamarában nem jut kifejezésre az ország minden vidékének véleménye. A külön kamara létesítését indítványozó javaslatot nem tehetem magamévá, mert a mezőgazda­ság szempontjából csak az lehet a helyes, hogy az ország ne osztassák fel újabb ré­szekre. A mezőgazdaság csak egységes fel­lépéssel érhet el eredményeket. Nem azon fog megfordulni egy kamarai intézmény mun­kájának eredménye, hogy székhelye hol van, hanem, hogy milyen a végzett munka. — A kisgyülés javaslatával szemben indítványozom, küldjünk olyan feliratot a miniszterhez, melyben a kamarai törvény télen sorra kerülő parlamenti tárgyalásánál az általam is elismert anomáliák kiküszöbö­lését kívánjuk. A javaslat védelmében Beliczey Géza állott fel szólásra és sajnálattal jelentette ki, hogy nem ért egyet Purghly Emillel. — Tiz év alatt — mondotta — nem láttuk semmi hasznát a kamarának. Ha a miniszter be akarja terjeszteni a kamarai törvény reformját, miért ne szolgáljunk irányelvekkel ? A magyar gazda csak a kö­telező társulás alapján tud eredményeket el­érni. A debreceni ut nekünk három napunkba kerül. Hogy utazzék oda az a kisgazda, aki a hitelszövetkezettől ötven pengő köl­csönt akar felvenni ? Még a kirendeltség sem segít a helyzeten. A Tiszántúl északi és déli vármegyéi között a talaj és a ter- melvények szempontjából óriási különbségek vannak és a tiz év tapasztalatai indítottak bennünket arra, hogy a kamara kettévá­lasztása mellett foglaljunk állást. Osernus Mihály apát-plébános is a kü­lön kamara mellett foglalt állást és csatla­kozott Beliczey Géza indítványához. Amikor külön kamarát akar ez a vidék, ezzei csak jobban be akar kapcsolódni az országos mun­kába. Debrecenig elhal a mi szavunk, kevés tag is jelenik meg közülünk. A nagy ter­mészeti és érdekkülönbségek követelik, hogy a Dunántúl példájára a Tiszántúl területe is alsó és felső kamarába osztassák be. A közgyűlés túlnyomó nagy többséggel a kisgyülés indítványát fogadta el. A békéscsabai adófelszólamlási bizott­ságba az elhunyt dr Holländer Lipót helyére dr. Czibesz Alfonzét, helyetteséül dr. Chris- tián Kálmánt hívták be. Komárom és Esztergom egyesitett vár­megyék köriratban kérik Békésvármegye állásfoglalását a társadalmi sportegyesületek anyagi támogatása, a községeknek a test­nevelés előmozdítása céljából való segélye­zése és a levente-intézménynek a légvéde­lemmel való kapcsolatba hozása tárgyában. A tárgyhoz dr. Zöldy János ny. me­gyei főorvos szólott hozzá. Ecsetelte a jövő háborújának borzalmait s megállapította, hogy mindenki részére nem bírunk védeke­zésül biztos fedezéket építeni, meg kell te­hát tanítani a magyarokat a menekülésre, hogyan kell elszéledni. Kéri a bizalommal, szeretettel és tisztelettel övezett főispánt és alispánt, szervezzék meg a polgári légvédel­met, mert ez nagyon sürgős feladat. A főispán nyomban válaszolt a felszó­lalásra s kijelentette, az alispánnal együtt rajta lesznek, hogy a polgári légvédelem minél hamarabb megszerveztessék. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesitett megyék köriratban kér állásfoglalást a hazai lótenyésztés fejlesztése érdekében és ezt úgy vélik elérhetőnek, ha a lótenyésztés a föld­mivelésügyi minisztérium hatásköréből a hon­védelmibe kerül. A közgyűlés elutasította ezt a körirati javaslatot, bizalmáról bizto­sítva a földmivelésügyi minisztert. Borsod, Gömör és Kishont egyesitett vármegyék körirata azt a javaslatot hozta, vétessék revizió alá a hegyközségi törvény­nek vonatkozó része és a hegyőrök fegyver helyett pisztollyal látassanak el, vadászati érdekből. A közgyűlés ehhez hozzájárult. Elfogadta a közgyűlés Győr, Moson és Pozsony egyesitett megyék körirati javas­latát, mely a vármegye székhelyétől távol lakó törvényhatósági bizottsági tagok részére a közgyűlésre való beutazás alkalmával fél­áru jegyet akar biztosítani. Debrecen város körirati javaslatát a mezőgazdaság és a gazdálkodó lakosság meg­segítése és a háztulajdonosok terheinek enyhítése, Szeged törvényhatóságának kör­irati javaslatát ugyancsak a háztulajdonosok közterheinek csökkentése és Miskolc város körirati javaslatát a köziiletek külföldi köt­vénytartozásának rendezése tárgyában elfo­gadta a közgyűlés. A Tesz, a Revíziós Liga és a Jegyzők Arvaház-egyesületének anyagi támogatását megszavazták. Kimondták, hogy a vármegyei pénzeket 1937-ben ugyanazon pénzintézetek­nél fogják gyiimölcsöztetni, mint az idén és megengedték, hogy a nyugdíjalap egyes rovatainál felmerülő többkiadást a meglevő megtakarításokból fedezzék. A farkaskutyák adóját évi húsz pen­gőre emelték fel, a törzskönyvezett vizslákét viszont négy pengőre szállították le. Békésszentandrás részéi e a közúti alap­ból 30.000 pengő útépítési kölcsönt, az idei buzakiállitás céljára pedig az 1935 évi maradvány terhére 4300 pengő segélyt folyó­sítottak. A bemutatott vármegyei piaci szabály­rendeletet elfogadta a közgyűlés. A kártékony madarak kötelező pusztí­tásáról szóló szabályrendeletet akként módo­sították, hogya vetési (fekete) varjút kivették az irtandó madarak sorából. A vármegyei gyermeknyaraltatási telep, esetleg erdei iskola létesítése ügyében tett alispáni előterjesztéshez dr. Zöldy János ny. főorvos szólott hozzá és kérte, csinálják meg ezeket az intézményeket úgy, ahogy az adott viszonyok engedik, de legyenek min­dig figyelemmel az iskolaegészségügy szem­pontjaira. A közgyűlés ehhez hozzá is járult. Felolvasták ifj. dr. Daimel Sándor és dr. Ormos Zsigmond miniszteri titkárok bú­csúlevelét, amit a közgyűlés hasonló szives- hangu üdvözléssel viszonzott. H. Gombkötő Ferenc volt nagyszénási községi irodatiszt kegydij iránti kérését el­utasították. ez idő szerint nincs rá fedezet, viszont H. Majó György volt utkaparónak havi 15 pengő kegydijat szavaztak meg. Gyula város részére a vágóhídi hütőház építéséhez hatezer pengő segélyt szavaztak meg. Az Aegv. részére, ezúttal utoljára, 10000 pengő segélyt szavaztak meg az út­alapból, Tótkomlós község segélykérelraét pedig a dögtér kibővítése céljára elutasítot­ták. Az ujkigyósi Stefánia-fiók részére 100. a körösladányi Stefánia-fiók részére 500, a dobozi Stefánia-fiók részére 200, a gazda­sági kamara vármegyei tanácsadói körzeté­nek felállításához 200 pengő segélyt sza­vaztak meg. Dr. Tóth Béla járási főszolga­bírónak autóbeszerzésre 4000 pengő kama­tos kölcsönt folyósítottak, amit utiátalányá- ból havonta fognak levonni. A még hátralévő kisebb ügyek elinté­zése után a közgyűlés délután félkettőkor ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom