Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-09-30 / 223. szám

LXV1II. évfolyam 223. szám. Szerda Gyula, 1936 szeptember 30 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 füléi* Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ^Meíési dij előre fizetendő. D'C'FÚC JdJ±,JvJ±/0 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. ltohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Magyarország fegyverkezési egyenjogúsága és a kisebbségvédelem Táncos tábornok állásfoglalása a nép­szövetségi reform kérdésében (A „Békés* tudósítója jelenti.) A Nép- szövetség’közgyűlése hétfon délután félnégy órakor kezdődött. A főtitkári jelentés felett megkezdték az általános vitát. A közgyűlésen Tánczos Gábor, Ma- gyaroiszág népszövetségi megbízottja nagy beszédben ismertette a magyar álláspontot a népszövetség reformjával kapcsolatosan. Tánczos Gábor beszédének első felében a népszövetség reformjával foglalkozott és utalt arra, hogy a nemzetek életét nem le­het megkövesedett keretek közé szorítani. Biztosítanunk kell a háború megelőzésére irányuló eljárások hatályosabbá tételét; ilyen szakasz az alapokmány 19. szakasza. Ez a szakasz módot ad arra, hogy a békeszerző­dések hibáira orvoslást találjunk. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy ennek a szakasznak gyakorlati alkalmazása inkább megelőzheti a háborut, mint bármely más kísérlet. A magyar kormány a legnagyobb sajnálattal állapítja meg, hogy ennek a sza­kasznak a megvalósítását nem mozdítják elő olyan mértékben, amint az kívánatos volna. A különböző államoknak a népszövetség re­formja ügyében a népszövetséghez beérkezett válaszaira vonatkozólag a magyar kormány eleve fenntartással él azokkal a tervekkel szemben, melyekkel az egyes államok a köl­csönös segélynyújtást javasolják. A magyar kormány e tekintetben állást foglalt a köl­csönös segélynyújtás ellen, mert azzal szük­(A „Békés“ munkatársától.) Az őszi megyegyülés elé terjesztett alispáni jelentés a közegészségügyi és közbiztonsági helyzet ismertetése után a következőket mondja: Mezőgazdaság. Junius, julius, augusztus és szeptember havának időjárása mezőgazdasági terménye­ink fejlődésére általánosságban igen kedve­zőnek mondható. Az e hónapokban lehullott cca 200 mm.-nyi átlag-csapadék kedvező elosztásban előnyösen segítette előnövénye- ink fejlődését, érését. Sajnos a junius hó­napban fellépő jégzivatarok különösen a vár­megye déli részén Újkígyós, Csorvás és kü­lönösen Gyula határában okoztak igen ér­zékeny károkat. Junius havának időjárása a növények fejlődésére igen kedvezőnek bizonyult, úgy ségszerüen a régi katonai szövetségek rend­szerét újítanák fel. A magyar kormány ezen állásfoglalása összhangban van azzal a po­litikával, melyet eddig követett és ellenezte a katonai szövetségek rendszerét. A népszö­vetség politikája nem lehet sem békés, sem eredményes, ha bizonyos kérdésekre nem ta­lálnak kielégítő megoldást a népszövetség keretében. Ezek közé tartozik Magyarország fegyverkezésének kérdése is. A magyar kül­döttség már rámutatott arra, hogy a fegy­verkezés terén helyzete milyen igazságtalan és összeegyezhetetlen a tagállamok egyen­jogúságának elvével. A helyzet ebből a szem­pontból tavaly óta nemhogy javult volna, hanem rosszabbodott. A nagyarányú fegy­verkezés máris olyan helyzetet teremtett, amely Magyarország biztonságával a „legna­gyobb mértékbeli összeegyeztethetetlen. Ebbe a helyzetbe Magyarország nem nyugodhatik bele és biztonságunk megvédésére ép olyan mértékben jogunk van, mint bármely más országnak. Tánczos tábornok ezután a kisebbségek védelméről beszélt és kifogásolta, hogy a különböző sérelmek és panaszok ügyében, melyeket a kisebbségek a Népszövetségnek benyújtanak, mindig az érdekelt fél vélemé­nyét kérik ki é-s nem hallgatják meg a pa- naszttevőket. Tánczos tábornok mélyhatásu beszéde után Litvinov állott fel szólásra. hogy az őszi árpa, rozs aratását junius hó közepén megkezdték, s 20-ika körül a búza aratása is mindenütt kezdetét vette. A ké­sőbbi gyakori záporokkal bővelkedő időjárás a cséplési munkálatokat egyes helyeken kés­leltette ugyan, azonban ezen munkálatok is általánosságban zavartalanul folytak és tul- nyomórészben már befejeződtek. Sztrájk sehol sem volt. A kedvező időjárási viszonyok előnyös hatásai nem csupán kalászosaink jó termés- eredményeiben mutatkoztak, hanem a ka­pások, takarmányfélék, kertitermények, gyü­mölcsfélék erőteljes fejlődése következtében ez évben mondhatni minden téren kielégi- tőek a terméseredmények. A gazdák ez év­ben nem panaszkodhatnak, mert a várme­gyében a jó termés mellett az értékesítési viszonyok is kielégitőek, s ha ilyen jó esz­tendő lesz a következő években is, úgy nagy gazdasági fellendülésre számíthat Bé­késvármegye gazdaközönsége. 1936. évben Békésvármegyében átlag­termés kát. holdanként: búzából 10 q, rozs­ból 8 q, árpából 10 q, zabból 9 q, szemes­tengeriből 15 q, burgonyából 60 q, cukor­répából 150 q-ra tehető. Felemlített főterményeken, kertitermé­nyeinken kívül ipari és kereskedelmi növé­nyeink is jó termést adnak. Takarmányfélék jó terméshozama mellett a szikes legelők is elegendő táplálékot nyújtanak, úgy hogy a jószágok téli ellátása gazdáinknak gondot nem okoz. Terményeink jó terméseredménye mellett azok minősége is megfelelő s hangsúlyozom, az értékesítési és árviszonyok is kielégitőek. Az uradalmak, nagyobb gazdaságok által foglalkoztatott napszámosokon kivül a nincstelenek, az aratási és cséplési munkála­toknál találtak tulnyomórészben elhelyezke-' dést, úgy hogy a munkanélküliek téli ellátása ez évben a hatóságoknak, az előző évekhez viszonyítva kevesebb gondot okoz. A megállapított minimális napszámbére­ket mindenütt megfizették a munkaadók. Békés vármegye törvényhatósága folyó évi szeptember 3-án Gyomán kertészeti- és gyiimölcskiállitást rendez, s minden remény megvan ahhoz, hogy ez a kiállítás, a be­mutatandó anyaggal csak emelni fogja vár­megyénk jó hírnevét. A szeghalmi legeltetési társulat legelő­jén a földmivelésügyi miniszter által nyújtott kölcsön és segéllyel 14.000 pengőért létesí­tett ártézi kút elkészült. A minden tekintet­ben kifogástalanul működő kút 512 m. mély, s 38° vize 300 litert ad percenként. Az állategészségügyi viszonyok a leg­utóbbi közgyűlés óta lefolyt időszakban a sertésekre kedvezőtlenek voltak. A sertések járványos betegségei közül a sertéspestis 15, sertésorbánc 12 községben állapíttatott meg s a gazdaközönségnek e betegségek igen érzékeny károkat okoztak. Járványos jelle­gűvé vált a sertéspestis 4, sertésorbánc 2 községben. Feltűnő, hogy egész nyár folyamán a veszettség sem eben, sem más haszonállaton nem mutatkozott, mi annak a következménye, hogy a pásztorebek veszettség elleni védő­oltása kötelezővé lett téve. (A „Békés* tudósítója jelenti.) Teg­nap délután Mussolini dolgozószobájában hosszasan tárgyalt a valutaügyi államtitkár­ral, hogy megbeszéljék azokat az intézkedé­seket, amelyeket a frank értékcsökkenése szükségessé tesz a gazdasági életben. Musso­lini kijelentette, hogy nem hajlandó a lira értékét leszállítani és elrendelte valamennyi olasz értéktőzsdének három napra való be­zárását. Az alispáni jelentés a mezőgazdaság kedvező helyzetéről számol be

Next

/
Oldalképek
Tartalom