Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-27 / 221. szám
4 BÉKÉS 1936 szeptember 27 Fabiola A Gyulai ZJrleányok Mária-kongregációjának előadása Megemlékeztünk már arról, milyen nagyszabású előadásra készül a gyulai leánykongregáció október hó 4-én az Erkel Ferenc színkörben. Ötödik hete folynak az előadás hatalmas előkészületei és megkértük a Faoiola előadásának rendezőségét, nyilatkozzanak a darabról és annak előadásáról Itt közöljük a beérkezett válaszokat : Dr. báró Apor Vilmos apát-plébános: — Wisemann angol bíboros világhírű történelmi regényét, a Fabiolát, drámai átírásban adja elő a gyulai Urilányok Mária-kong- regációja. A keresztény vértanuk kora, az utolsó nagy keresztényüldözés ideje varázslóik a nézők elé. A megrázó történet eleven, lüktető színpadi előadásban, színes képekben pereg le a közönség előtt. Itt a színpad nemcsak műélvezetet nyújt majd, hanem lelki élményt is. Ezért szeretném, hogy a város egész közönsége megtekintse az előadást, mely egyben jelentékeny célt is szolgál. Gzobor Imre a miskolci színház rendezője, aki az előadást betanította: — A „Fabiola“ szép és megható darab. Előadása még kiforrott színésznők számára is komoly művészi feladat. Tízéves rendezői múltam minden felelősségével állítom, hogy a gyulai Mária-kongregáció ifjú hölgytagjai olyan komoly színészi felkészültséggel produkálják a darabot, mely jóval felülmúlja a megszokott műkedvelő előadások színvonalát. Csodálatos, hogy a gyulai lányok honnan vettek ennyi komoly színpadi tudást. Örülök, hogy megismertem lelkes munkájukat, tehetségüket. A Fabiola előadása egy művészi este maradandó élményét jelenti a gyulai közönségnek. Huszár László, a karének betanítója és vezénylője: — Negyventagu vegyeskar és hatvan- tagú szereplői nőikar fog énekelni. Az Ado- rernus a bevezető ének és kivételes gonddal választottuk ki a 95-ik zsoltárt a „Cantate Dömino“-t. Külön érdeklődésre számíthat a 200 évnél régibb „Halottas ének“. A darabot befejezi a „Magnificat“ fenséges himnusza. Wollt Margit, a darab címszereplője, Fabiola alakítója kedvesen és szerényen mondja a következőket : — Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy a rendezőség engem szemelt ki a darab főszerepére. Minden igyekezetem az, hogy a közönség véleménye igazolja ezt a választást. Társnőimmel áhítattal és szeretettel készülünk az előadásra és kérjük a gyulai közönséget, fogadják jó szívvel igyekezetünket, amelynek anyagi eredménye a szegény gyermekek téli ruházkodását jelenti. Ezek után most már kíváncsian várjuk az október 4-iki Fabiola előadást és hisszük, hogy a gyulai közönség érdeklődése fokozott mértékben fogja támogatni a darab erkölcsi és anyagi sikerét. Eísőrendii savanyított hordóskáposzta Ül 16 fillér TARKÓNÁL 11,8,2-* a plébánia mellett. Kitt» Három egyetemi tanár 70.000 üm-es iaranoolása Dunántúlon. Megjelent a „Dunántúl és Kisalföld“ második kötete. Evek óta folyik az a lelkes, kitartó és fáradhatatlan munka, amellyel Kogutowiez Károly dr. szegedi egyetemi tanár, a Ferenc József-tudományegyetem földrajzi intézetének igazgatója 1927-ben nekilendült, hogy felfedezze a Dunántúlt és a Kisalföldet — a magyarok számára. Most, hogy felfedező útjáról visszatért, bejárt hegyet-völgyet, ezrek és ezrek által ismeretlen tájat, kutatta a magyarság ősi eredetét, kereste az ősök nyomait, a kultúra kezdetét és felfedezte a Dunántúlt, utjának leírása úgy hat, mint a legizgalmasabb regény, a legérdekfeszítőbb útleírás, ismeretlen földekről, ismeretlen emberekről... Pedig akikről ir, véreink, földjük a mi földünk, fölöttük is magyar ég tündököl, őket is a magyar balsors sújtja és nekik is a jobb magyar jövendő az éltető reménységük. Megrendítő Kogutowiez Károly dr. egyetemi tanárnak a Dunántúlról és Kisalföldről szóló hatalmas 2 kötetes munkája, mert a magyarság legszorongatottabb helyzetében került nyilvánosságra annak hirdetéséül, hogy helyünk van a nap alatt és annak bizonyításául, hogy méltó hely illet meg bennünket Európa nagy közösségében. A Dunántúl és Kisalföld c. érdekfeszitő földrajzi munka már kapható a könyvkereskedésekben és a szegedi egyetem földrajzi intézetében (Szeged, Zerge u. 19). A könyv bolti ára 24 pengő kötetenként, de előfizetőknek 17 pengőért ^bocsájtja rendelkezésére a földrajzi intézet. Érdemes ezt a könyvet megvásárolni, mert a legérdekesebb olvasmány úgy a felnőttek, mint az ifjúság számára. A két kötet ára együttvéve 34 pengő, a 48 pengős bolti árral szemben. Aki Kogutowiez munkáját abban a hitben veszi kezébe, hogy földrajzot fog lapozni, kellemesen csalódik. A könyvben ugyanis nyoma sincs a földrajz megszokott, unalmas felsorolásainak s nem is sablonos útleírás egyéni impressziókról, itt rejlik Ko- gutowicz Károly dr. könyvének nagy sikere, amennyiben egy uj, bámulatos módszerrel magát a tájat eleveníti meg az olvasó előtt, ahogy az megteremtődik, ahogy abban, mintegy titokzatos kohóban, összegyiilemlenek a természet erői és kincsei. Plasztikusan tárja elénk a kiváló szerző, milyen sors várt itt az erdőországban, ott a viz birodalmában az ősemberre, mit hozott a római kultúra, hogyan alakult az át magyar tájjá, mit rombolt tatár, török, hogy azután az utolsó 150 esztendőben miként alakult át a modern élet szinterévé. Kogutowiez dr. a kutató lázas izgalmával keresi a kibontakozást és előtte talán még senki sem oldotta meg ilyen tökéletesen a miliő rejtélyének nagy titkát. De foglalkozik a könyv a magyarság mai legaktuálisabb, legégetőbb és legsorvasztóbb problémáival is, közöttük az egyke kérdésével, szóval mindazzal, ami minden magyart érdekel, minden magyar számára értéket jelent. Kogutowiez professzor az egész magyarság háláját kiérdemelte ezzel a munkájával és ennek az elismerésnek bizonyítékát szolgáltatjuk azzal, hogy könyvét olvassuk, terjesztjük és a magyar tudós tanítását tovább adjuk. ISKOLAI CIPŐK, egyensapkák, tornafelszerelések nagy választékban, olcsó árakban kaphatók TANAI divatházában. i se ie-x A búza vetésidejéröl Az Országos Mezőgazdasági Kamara közli: űrök problémája a mezőgazdaságunknak, vájjon korábban vagy későbben vessük-e a búzát? Ha korán vetünk, a gabonalegyek tesznek kárt, vagy kedvező idő esetén oly buján fejlődik a vetés, hogy az a tél folyamán a hó alatt kipálhatik. Ha későn vetünk, ritka lesz vetésünk, az érés is megkéshetik, melynek hátrányai közismertek. Mindezek ellenére az utóbbi évtized gyakorlati tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy helyesebb a mérsékelten korai, mint a csak egy kicsit is későbbi vetés. Csaknem egész Magyar- országra azt mondhatjuk, hogy a mérsékelten korai buzavetés alatt október első felét értjük. Október hava előtt csak kivételesen hűvösebb fekvésben ajánlatos búzát vetni. Október közepe utáni buzavetésből rendszert pedig csak az ország délibb részein s ott is csak a melegebb fekvésű tájakon ajánlatos tenni. Október havában mindenütt igyekezzünk a búzát elvetni s november elejére csak nagyon kivételesen maradhat szükségből 1—2 búzatáblánk. A vetés idejére, mint tudjuk, a talajnak és a fajtának is nagy a befolyása. Tevékenyebb, táplálóanyagokban gazdagabb talajon mindig valamivel készőbben vethetjük, mint tunya, soványabb talajokon. Úgyszintén későbben vethető a jól bokrosodó búza is (pl. Hatvani 5612), mint a gyengébben bokrosodé (pl. Bánkuti 1205). A késői vetést lehetően mindig igyekezzünk ellensúlyozni jobb talajmunkával, bőségesebb trágyázással vagyis legalább is „kisadagu műtrágyázással“ (N, P, K) és a több vetőmag használatával. (X.n.) A Hangya uj boltja (A „Békés“ munka hír sótól.) Pár hónap óta uj szia került a gyulai utca képébe. Itt is, ott is uj, díszes portálok és kirakatok épülnek, nemcsak nagyvárosias képet adva az utcának, de tanúságot téve arról is, hogy Gyula kereskedői rátértek arra az útra, amely a korszerű, modern gondolkodást jelenti. Ezt a modernséget legjobban a Hangya-szövetkezet uj boltjában találjuk meg, amely a réginek kétszeresére megnövekedett helyiségében olyan tetszetős és Ízléses berendezéssel lepi meg a belépőt, hogy már ez egymaga is biztosíték arra, hogy a vásárló közönség szívesen keresi fel ezt az üzletet. Aki aztán belépett a Hangya boltba, azt nemcsak a helyiség külső csínja és szépsége fogja meg már az első pillanatban is, de örömmel állapítja meg, hogy a külső mezében ifjúi szépségbe öltözött boltban egészen uj, de nagyon jóleső levegő fogadja. A vásárló rögtön észreveszi, hogy az uj Hangya-bolt vezetésében is lényeges változás történt. Az üzlet személyzetének viselkedése, hangja, egész modora arról győz meg, hogy itt a kitűnő és olcsó portékát udvarias, figyelmes kezek nyujlják a vásárlóknak, nyilván abban a meggyö ződésben, hogy a kereskedő van a vevöközönségért és nem megfordítva. Ennek a helyes és becsületes kereskedői felfogásnak meg is van az eredménye, a közönség szívesen megy abba az ünletbe, ahol jót és olcsót kap s azt figyelmes udvarias kezek nyújtják oda neki. A modern élet modern felfogást követel s az uj Hangya-bolt ezt a modern felfogást hozta Gyulára az ö most átalakított pompás boltjával. Ez a bolt azt az elvet képviseli; Mindent a közönségért s ezt az elvet úgy viszi át a gyakorlati életbe, hogy a legjobb árut adja olcsó áron és a legpontosabb kiszolgálás mellett. És hogy ehhez a becsületes elvhez hozzákapcsolja azt a régi elvet, amely a „nagy forgalom, kicsiny haszon“-t tartja' mindig szem előtt, ez a kiváló kereskedői elgondolás eredményezte azt, hogy az egy esztendővel ezelőtt újjá alakult Hangya-bolt ma a gyulai kereskedelem élére került.
