Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-08 / 205. szám
LX Vili. évfolyam 205. szám. Kedd Gyala, 1936 szeptember 8 Előfizetési árak : begyedéire : 4 F 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér J'iTdetéai dí j dór? fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Kobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; I Szerkesztő: DOBAY FERENC j NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A magyar belpolitika égető kérdéseiről és az igazságos adórendszerről beszéltek Békésen Ángyán Béla képviselő beszámolója (A „Békés“ munkatársától.) A békési városháza tágas udvara zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt a nemzeti egység híveivel. A kerület képviselője, dr. Ángyán Béla nyug. államtitkár jelent meg választói előtt, hogy beszámoljon az országgyűlés munkájáról. Délelőtt 10 órakor, istentisztelet után a templomból vonult át a közönség a községháza udvarára, hogy meghallgassa képviselőjét és a vendég szónokokat. Az udvaron zöldlombfüzéres sátor várta az előkelőségeket, akiknek sorában ott ült vitéz dr. Ricsóy Uhlarik Béla főispán, Csizmadia András orosházi és dr. Tóth Pál szarvasi képviselők, dr. Telegdy Lajos, a békési Nép elnöke, Soltész Lajos polg. isk. igazgató, a Nép békési al- elnöke, dr. Marschall Ferenc főszolgabíró, K. L. Szabó Gábor, a község birája és dr. Blahó Dezső, a Nép megyei központi titkára. Az ezerfejü hallgatóság Soltész Lajos üdvözlő szavai után a legfeszültebb figyelemmel fogadta a népszerű képviselőt, aki mindenekelőtt hálás szavakkal emlékezett meg arról a nemzetmentő munkáról, amelyet Horthy Miklós-, az ország kormányzója államfői méltóságában eddig kifejtett. Beszéde további folyamán megállapította, hogy a kormány céltudatos munkájának eredménye- képen a terményárak épen a duplájára emelkedtek az 1934 évinek és elértük azt, hogy a legjobb tiszavidéki búza ára fölötte van a manitobáénak. A kormányt ebben a kérdésben is épen úgy, mint az állatárak nívójának fentartásában az a tudat vezeti, hogy az ország sorsa a gazda jólétével függ össze. Teljes mértékben helyesli a földmivelési kormánynak azt az intézkedését, hogy megszüntette a határidőüzletet. Ha szabad volna az import, oda jutnánk, hogy a búza ára ismét 7—8 pengő volna. Dicsérve emelte ki a kormány öntudatos és szívós munkáját abban a tekintetben, hogy a minőségi termést minél magasabbra emelje. Ez a céltudatos politika meg is termette már gyümölcsét, ma már Svájc és Belgium is vesz tőlünk. Ezen az utón tovább haladva jut el a magyar gazdasági élet arra a színvonalra, ahol állott, és ez a fontos, mert bizonyos az, hogy a gazdatársadalom erősségével áll vagy bukik az egész magyar élet. Beszélt Ángyán Béla a gazdaadósságok rendezésének nagy bordereiéről, de megállapította, hogy ez a rendezés nem csak a kormány akaratától függ. A hitbizományi reform és a telepítés kérdése több mint száz éve függő kérdése volt a magyar életnek, de Gömbös Gyula az első miniszterelnök, aki ezt a megoldás útjára vitte. A telepítés nem földosztás, a kormány évek folyamán a nagybirtok egy részéből azoknak fog juttatni, akik arra valók. Minden izgatással szemben megállapítja, hogy a hitelélet engedett eddigi merevségéből. Az agrárolló kiütköztette a kartelkér- dést. A kartel önmagában jó rendszert visz a termelésbe, de le kell törni azokat, akik áruzsorát csinálnak. Ebben a kérdésben különben a magyar kormánynak nehéz a helyzete, mert a külföldi (vas, olaj, benzin), kartelek ellen mit sem tehet. Nem barátja az inségmunkának, ami szükséges rossz. Ezt a kérdést munkaalkalmak megteremtésével kell elintézni. A minimális munkabér és a nyolcórai munkaidő bevezetése merész lépés volt, de ezeket többnek kell követniök. Ezután dr. Ángyán áttért a mai magyar belpolitikai élet főkérdésére, a titkos választójog taglalására. Törhetetlen hive vagyok - mondotta - a titkos választójognak, de ki kell jelentenem azt is, hogy ebből nem lesz kenyér. Igaza volt a miniszterelnöknek, amikor hivatalba lépésekor megállapította, hogy előbb a gazdasági kérdéseket kell megoldani, mert kenyér kell. Fölveti azt a gondolatot, vezesse be a kormány a kötelező munkaszolgálatot, amelyben minden fiatalember kivétel nélkül részt- vesz. Nemcsak sok közmunkát lehetne ezzel elvégeztetni, de ennek az intézménynek nagy nevelő hatása is lenne. Határozottan megállapítja, hogy 15—20 millió kevés közmunkára, a kormánynak minden áron pénzt kell előteremtenie. Az adóhátralék kérdésében kijelenti, hogy két-három rossz esztendő után az idei jó év eredményét nem szabad az adóhátralékra elvenni. A magyar külpolitikának három célja van, állapította meg Ángyán Béla képviselő: a revizió, a határon túli magyarok jogának megvédése és az egyenjogúság. Bármenynyire kedvező mai külpolitikai helyzetünk, azért mindent meg kell tennünk a nemzeti j egység megteremtéséért, mert csak ez visz I el a Nagymagyarország felé vezető útra. Dr. Ángyán Béla tartalmas és mindvégig lebilincselően érdekes beszédét zugó tapssal honorálták a választók, majd dr. Tóth Pál, Szarvas országgyűlési képviselője állott a békésiek elé, hogy — amint mondotta — politizáljon egy kicsit. A legsürgősebben megoldandó kérdés az igazságos adózás és a munkáskérdés igazságos megoldása. Adórendszerünk elavult, de a legnagyobb baj az, hogy túl vagyunk adóztatva. Az kell legyen a vezető gondolat, hogy akinek sok a jövedelme az fizessen, azt azonban, akinek nincs, ne kényszeritsék adófizetésre. Ezért már régóts harcolnak és ez a harc nem is talált süket fülekre, pedig a fináncfül a legsüketebb a világon. 0 is sürgeti a munkaalkalmak megteremtését, hogy megszűnjék a mai rettenetes helyzet, amikor a munkás kénytelen koldulni a munkáért. Öltsünk kart karba, fejezte be beszédét a nagy figyelemmel hallgatott és sokszor derültséggel kisért szarvasi képviselő, — mert csak ez vezet el a történelmi határokhoz. Fogjuk meg egymás kezét és masírozzunk előre. Csizmadia András, Orosháza követe állott ezután a hallgatóság elé. Sok baj érte az országot, mondta, de a legnagyobb baj az, hogy itt nem pártharc, hanem a személyek harca folyik. A munkás kérdéséről megállapította, hogy aki megszületett, annak joga is van az élethez. A munkásnak egész vagyona a két karja és mindent el kell követni, hogy ezek a munkáskarok le ne ha- nyatljanak. Munkaadó és munkás szeressék egymást, mert a magyar sors forog, mint a kerék, a mai munkaadó holnap munkássá lehet és megfordítva. Ne folytassunk párt- politikai harcot, térjen észre a nemzet, mert csak úgy lesz kikelet Kolozsvár telett. A népszerű „András-bácsi“ beszédét nagy tetszés és taps kisérte, majd dr. Telegdy Lajos Nep-elnök mondott köszönetét a megjelenteknek. Kedves jelenet következett ez után. Valaki a hallgatóság soraiban elkiáltotta magát: — Éljen a főispán ! — mire az ezer- fejű hallgatóság egy hanggal zúgta rá az éljent. A vármegye népszerű főispánja hálásan mosolyogva lépett le az emelvényről és Ángyán képviselő kíséretében elvegyült a derék békési magyarok közé, meghallgatva mindenki mondanivalóját. Tizenkét óra volt, amikor a választók gyűlése véget ért. A képviselők, a vendégek és Békés társadalmának kitűnőségei ezután a Bérházban ebédhez ültek, amelyet Schön Márton vendéglős szolgált fel kifogástalanul. Délután félkettőkor Mezőberénybe vonultak át a képviselők, a főispán és a nap vendégjei, ahol szintén a választók nagy tábora várta őket s ahol dr. Ángyán Béla, dr. Tóth Pál és Csizmadia András képviselők beszéltek. Itt is a legnagyobb szeretettel ünnepelték a kerület képviselőjét és a vármegye főispánját. Franciaország fegyverkezési kölcsönt ad Lengyelországnak (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Lengyelország és Franciaország között nagyjelentőségű megállapodás jött létre. Megerősítették a két ország közötti szövetséget, megállapodtak egy szoros katonai és gazdasági együttműködésben s megállapították annak a fegyverkezési kölcsönnek a részleteit, amelyet Franciaország ad Lengyelországnak. Várható időjárás a következő hnszonnégy- Órára: ma délután és este derült idő, a szél gyengülése, éjjel és holnap délelölt nyugat felöl újabb borulás. Sok helyen, kivált as ország nyugati felében eső. A hőmérséklet csökken.
