Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-02 / 200. szám
LXVIII. évfolyam 200. szám. Szerda Gyula, tfi;i6 szeptember 2 EliiŐEetési árak : negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér svFdetési díj elSre fisetenifn. i'OLITIKál, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP S/,«*rkr*j!t#8ég, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. 1 toltay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendók. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára S fillér Felelős szerkesztő: 1 Szerkesztő: DOBAY FERENC S NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Európa és a magyarság 1686-1936. Budavár visszafoglalása, amelynek 250-ik évfordulóját ma ünnepeljük meg büszke örömmel, nem egy egyszerű haditett, nemcsak egy nagy stratégiai jelentőségű vár meghódítása volt, de jelentette századokra kihatóan az európai civilizáció győzelmét és jelentette az egyetemes keresztény gondolat diadalát. Amikor Buda 145 esztendő után felszabadult a török uralom alól 23 mecsetet, 9 meleg fürdőt, 22 sütőházat, 42 kaszárnyát és egyetlen török iskolát találtak ott. Ezt hagyta hátra a török uralom, amelynek romjai között a tudós Mar- sigii gróf nagynehezen talált meg néhány Corvinát, egy nagyszerű kultúra maradványait. A teremtő nyugati civilizációnak el kellett foglalnia Budát, hogy a Duna me dencéjében több mint 150 évig tai tó teljesen improduktív, barbár uralom után ismét a nyugati keresztény művelődés kezdhesse meg építő munkáját. Amikor három évvel Buda visszafoglalása előtt Bécs falai alól véres fejjel menekült vissza a megvert török sereg, akkor ébredt Európa annak a tudatára, hogy ő nagy kulturális egység, amelynek létét állandóan fenyegeti a keleti gondolkodású és idegen eszmevilágban élő törökség jelenléte a Duna völgyében, nyugat kapujában. A tizenötezer magyaron kívül, katho- likus bajorok és svábok, frankok és felső rajnaiak, protestáns brandenburgiak és szászok, olasz, spanyol, angol főurak és 60 fogadalmat tett barcelonai iparos összesen 95 ezren, ontották vérüket a vár ostrománál. Eltörpült a vallás- és az osztálykülönbség az európai sorsközösség nagy gondolata mellett. Ezt a gondolatot hóditó eleven erővé egy ember tette és ez XI. Ince pápa volt. U értette meg a legjobban, hogy a 160 esztendőn át tartó török harcokban vérevesztett magyarságot Európa érdekében is fel kell szabadítani. Buda visszafoglalását már megkísérelték 1543-ban is és 1602— 1603-ban is. De ezt a lendületet, amely a sikerhez kellett, csak XI. Incze pápa lelki nagysága, szívós kitartása, zsenialitása, amely munkatársai szerencsés megválasztásában is megnyilvánult, adhatta meg. Nagy elődei közül leginkább V. Sixtushoz hasonlóan, rendbeszedte az egyházi állam pénzügyeit, vigyázott minden fillérre. De amig V. Sixtus megtakarításainak nagy részét Róma ujjáalkotására fordította, hisz az örök város mai csodás bárok ragyogását lényegében neki köszönheti, addig XI. Incze minden garast azért tett félre, hogy a törököt előbb Magyarországról, majd Európából kiűzze. Csak I. Lipót kezeihez öt millió forintot juttatott s amidőn a szentszék pénztára kimerült, bankoktól kért kölcsön hatszázezer forintot, hogy azt Magyarországnak adja. Lengyelországnak is akart adni ötszázezer forintot, de azt is Magyarország kapta meg és amikor a lengyelek ezért haragudtak, a pápa a maga fenkölt egyetemes nézőpontjából nyugodtan felelhette, hogy amit Magyarországnak tesz, az Lengyelországnak is javára válik. Tiz esztendeig hordta egy és ugyanazt a fehér reverendát, meg tiltott udvarában minden fényűzést és valóban elmondhatta magáról: gazdag voltam mint Odescalchi Benedek bíboros s mint XI. Incze pápa koldussá lettem. A háború költségein kiviil ő fedezte a magyarországi kórházak, az orvosok, ápolók és betegek költségeit. Rómából küldött gyógyszereket is ezekbe a kórházakba és jobb kezének, Buonvisi bíborosnak, még arra is volt gondja, hogy csak kipróbált, orvosságok jussanak a betegek kezeihez. És mégis. A pénz, a töméntelen anyagi áldozat, a gondosság a háború áldozatai iránt mind eltörpül a hatalmas szellemi munka mellett, amelyet el kellett XI. Inczének végeznie, hogy Európa egységét a török ellen megteremtse. Meg kellett teremtenie védnöksége alatt az u. n. Szent Ligát I. Lipót, Szobieszki lengyel király és a velencei köztársaság között, hogy ez kiinduló pontja legyen a török elleni hadjáratnak. Megnyerte a toscanai nagyherceget, a bajor és brandenburgi és szász választófejedelmeket, meg Iván és Péter cárokat is, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. De a legnagyobb eredményt talán akkor érte. el, amikor sikerült XIV. Lajos francia királyt, akit Habsburg-ellenes érzelmei miatt bécsi röpiratok már „a legkeresztényebb töröknek“ neveztek el, rávennie arra, hogy ne támadja meg I. Eipótot. Mennyi fáradságába került mig reávette mindkettőt, hogy kössenek huszévi fegyver- szünetet, amely fegyverszünet tette egyedül lehetővé a török elleni hadjáratot, Buda visszafoglalását és Magyarország relszaba- dulását. Bibornoka Buonvisi nyugtatta meg a Bécs ellen aggályoskodó magyar főurakat és vitte őket Buda alá és ó nyerte meg Thököly volt hívét Petneházyt is, aki oly nagy szerepet játszott Buda ostrománál. Semmi kétség aziránt, hogy a zseniális haditerv, amely Buda visszahóditásához vezetett, Lotharingiai Károly herceg munkája volt. De mennyit kellett küzdenie Marco d’ Aviano szerzetesnek, a pápa lánglelkü megbízottjának, hogy Lipót egy másik terv ellenében, amely vejétől származott, a jobb tervet fogadja el. Valóban joggal kiálthatott fel íl. Jakab angol király: a pápa szabadította fel Bécset és ő ostromolta meg Budát. Egy nagyszerű ember, egy nagy gondolat, egy nagy eszme, az európai civilizáció eszméjének jegyében a széthúzó Európát — sajnos mind a mai napig is — utoljára egyesítette. Ennek a ragyogó 250 év előtti múltnak fényénél még sivárabbnak tűnik tel a mai jelen. Az a Magyarország, amelyet talpra kellett állítani Budavár visszafoglalásával, hogy a nyugati civilizáció a pusztulástól megmeneküljön, ma ismét darabokra tépve áldozata az európai széthúzásnak. Áldozata annak, hogy kicsinyes érdekekért nem értik meg nagy jelentőségét, központi szerepét a Dunavölgyében. Nem értik meg, hogy Magyarország feltámasztása nélkül Európa a szlávság és németség, az európai civilizációt elpusztító, véres harcainak szintere lesz. Európa ma egymást pusztítja. Spanyol grófok és barcelonai mesteremberek hiába pusztultak el, ma 250 éve a keresztény civilizáció érdekében-, amikor ina egymást ölik és pusztítják. Osztályok, fajok, telekezetek, nemzetek üldözik és gyűlölik egymást, elfelejtve a 250 év előtti tanulságokat. XI. Ince, a pápa, vallásának legbuzgóbb őre többször figy Imeztette 1. Lipót császárt, hogy adjon a protestánsoknak vallásszabadságot és igy vonja el őket a töröktől. Ma senki sem látja az egészet: az egységes Európát, ma senki sem néz a XI. Ince jövőbe látó tekintetével az európai sorsközösség fenyegetett perspektívája felé, ma mindenki, minden európai állam csak pillanatnyi, partikuláris érdekeket néz. De ha Európa nem is akar tanulni a múltból, ha el is felejtette, hogy szeptember 2-át az egész világon XI. Ince rendeletére, Budavár visszafoglalásáért, hívják István király napjának, ha még mindig nem látja elérkezettnek a pillanatot, hogy megmentse az európai keresztény civilizációt, lássuk be legalább mi, hogy egy iiagy célt nem lehet apró gyűlölködésekkel kicsinyes faj-, vallás- és osz- tálygyülölettel elérni. Legalább ennek a napnak tanulságáért hallgassunk Vörös- martyra: ..legszentebb vallás a haza és emberiség“. Dr. Gáli Gésa. JRövid hírek (A „Békés'1 tudósítója jelenti.) A cseh agrárpárt és szociáldemokrata párt kétszáz magyar munkást csendőrszuronyok között kiutasított a Felvidékrőlegyúttal a losonci atlétikai klub magyarországi futballjátékosait is minden indokolás nélkül kitoloneoltatta Losoncról. — Csekme Domokost, dr. Csekme János pénzügyi főtanácsos 77 éves apját Budapesten egy autó elütötte. Az idős embert a mentők súlyos állapotban a Rókus-kór- házba szállították. — Bozóki György Nagy- széksós határában egy kocsmai mulatozás után agyonszurta régi ellenségét Puskás István huszonkétéves szeged-alsótanyai legényt. — Molnár Mária missziós diakonissza-
