Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-15 / 187. szám
1936 augusztus 15 BÉKÉS 3 Gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő beszámol a Békés olvasóinak németországi tanulmányutjáról XI. Nagyjából és vázlatosan igyekeztem beszámolni a mai Németországban rövid ottlétünk ideje alatt szerzett tapasztalatainkról, benyomásainkról. Itt legyen szabad közbevetöleg megjegyeznem, hogy egyesek minden áron azt szeretnék a köztudatba beledobni, hogy szerény cikkeim megírása felsőbb kívánságra történt, hogy a cikkek anyagát előre elkészítve nyomtatásban kaptuk meg valamennyien. Ezekre az átlátszó tendenciájú híresztelésekre egyszerűen csak annyit válaszolhatok, hogy mind rosszindulat szülte valótlanságok. Amiket megírtam, saját, meglehetős fáradtsággal össze- jegyzett tapasztalataim alapján írtam, ifin tanulmányozni, tapasztalatokat szerezni mentem ki, nem pedig szórakozni és amiket láttam, tapasztaltam, csak a valóságnak megfelelően Írtam le, valótlanságot senki kedvéért nem irok. Ha összegezve kellene nyilatkoznom a 111. birodalomban látottakról, azt mondhatnám, hogy bennünket lenyűgözött az a hatalmas prosperitás, amit ott látni alkalmunk volt. Mindenfelé grandiózus arányokban dübörög a munka. A mi viszonyaink között el sem gondolható méretű közmunkák, olyan arányú köz- és magánépitkezés, mint talán soha. A nagy ipari üzemek, gyárvállalatok a megrendelést alig győzik, sok helyen munkáshiánnyal küzdenek. Munkáshiány észlelhető különösen a gyönyörűen fejlődő mezőgazdaságban. A muukásság — és pedig úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásság — de a vállalkozók, a gazdák, az intellektuális osztály is, a rendszerrel meg vannak elégedve, jól keresnek, jól élnek és igy érthető, hogy a Führernek törhetetlen hi vei. Az egész óriási, hatalmasan lüktető gazdasági vérkeringés központjában áll a német Birodalmi Bank vezére és az egész német pénzgazdaság nagyhatalmú, zseniális irányítója, Schacht dr. Az ö rendkívüli tudásának és tehetségének köszönhető, hogy az a szinte elképesztő méretű gazdasági aktivitás a szükséges pénzügyi alátámasztást megkapja, ami tekintettel a fennálló nagy valutáris nehezsegekre és a külföldről importálni kényszerült nyersanyagok még mindég igen nagy mennyiségére, egyáltalában nem kis dolog. Természetesen csak úgy volt keresztülvihető, hogy megfelelő méretű péuz- szaporitást kellett végrehajtani. Ez a felszaporo dott pénzmennyiség belekerülve a gazdasági életbe, ott olyan hatalmas cirkulációt idézett elő, amely aztán önmagát táplálva és erősítve eredményezte a mai gazdasági fellendülést. A köz- és magánvállalkozási kedv olyan nagy mértéket öltött, hogy mi, akik már átestünk az inflációs hirtelen fellendülésen, majd belezuhantunk az utána következő dekonjunktúra mélységeibe, nem tudtunk magunkban bizonyos szkepszist elhallgattatni. Önkénytelenül is felmerült bennünk a gondolat: bírják-e az iramot és meddig ? Már említettem, hogy pl. Münchenbeu minden 15 emberre jut egy autó; ma még van kereslet, de elöbb-utóbb csak telítődik a németség is. Közmunkákat sem lehet a végletek g csináltatni. Az elkészült utak, vasutak karbantartása már korántsem igényel annyi munkáskezet, mint megépítésük. Az erősen megindult építkezés, magánvállalkozási lendület nem jelent-e bizonyos mértékű menekülést a péuztöl, nem jelenti-e a pénznek értékállóbb objektumokba való átmenteni akarását ? Bár ezzel ellentétben levőnek látszik az a körülmény, hogy a magán takarékbetétek összege állandóan növekedő arányban szaporodik. A nyersanyag beszerzés, a kivitel forszirozásához a fennálló nehézségek mellett letudják-e majd győzni a valutáris nehézségeket ? Vájjon nem lesz-e ennek a fellendülésnek reakciója ? A felemelt életstandardu dolgozó tömegek nehezen és aligha minden megrázkódtatás nélkül lennének csökkent életszintre visszaszorithatók. Ezek a gondolatok — mondom -- felmerültek bennem, de természetesen szerénytelenség volna minderre határozott választ adni. Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket illetően egyáltalában nyilatkozatot tehessünk, nem elég 10—12 nap tapasztalata, legalább egy évig kellene a német gazdasági és politikai élet központjában élni, rendelkezni a mindenbe való beletekintés lehetőségével és rendelkezni különösen olyan közgazdasági és pénzügyi szakértelemmel, amilyennel én — őszintén bevallom, nem rendelkezem. A németség szempontjából megnyugtatólag hathat az a gondolat, hogy a külső és belső nehézségek a hitleri uralom előtt a mainál összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Azóta visszakerült a Saar-vidék, német katonaság vonult be a Rajna-vidékre, lerázták a fegyverkezési korlátozásokat. Az egyre súlyosbodó gazdasági káoszból kiemelték az egész nemzeti életet. Ilyen elözmé- mények után, a már megteremtett gazdasági alapokon állva, hihető, hogy a német vezető tényezők állandósítani, esetleg fokozni tudják a mai gazdasági és szociális fellendülést. A nemzeti gazdasági élet javulásának egyik igeD fontos eleme a vezetőkbe vetett bizalom. A tárgyilagosság rovására esnék az az állítás, hogy Németországban nincsenek a mai rendszernek ellenzői. Vannak és pedig a társadalom értékesebb elemei között is, akik nem értenek egyet — amint mondani szokás — a mai gazdasági és politikai vonalvezetéssel. De még ezek is elismeréssel állapit;ák meg, hogy Hitlernek vannak imponáló gesztusai s az ezeket követő sikerek kétségtelenül emelték a Führer nimbuszát. Ilyen eredményeket elérni, iiyen közhangulatot teremteni maga körül csak egészen kivételes, sőt csak hitleri egyéniség tud. Jellemző, világtörténelmi jelentőségűvé vált epizód Hitler életében az alábbi. A legfelsőbb tanácsban Hitler felvetette a Rajna- vidék katonai megszállásának ügyét. A tanács tagjai félve a bekövetkezhető bonyodalmaktól, ellene voltak a német katonaság rajuavidéki bemasiro- zásának. Hitler végighallgatta szó nélkül a vitát, majd egy idő múlva felállt és igy szólt: „Köszönöm uraim! Elhatározásomat holnap reggel 9 óra Terményeit mindenkor m veszi át a .leg magasabb napiárt Bék ésmegyei Keresked elmi Bank Rt. mini Békéscsaba, í Telelőn 82 és 43. a „Futura“ föbizományosa Szent István-tér 3« Sürgönyeim: Commerz. 9oi v2—2 kor közölni fogom!“ Ezzel eltávozott és elzárkózott minden meggyőzési, puhitási kísérlet elöl. Másnap reggel 9 órakor elrendelte a német csapa toknak a Rajnavidékre való bevonulását. A következmények Hitlert igazolták. Amikor azonban Hitler döntését bejelentette, a tényekkel szemben, mindenki: miniszterek, katonák, politikusok, sajtó egyöntetűen és minden tekintetben fedezték a vezér tényét és minden tőlük telhetőt megtettek a siker érdekében. És talán nagyrészt az ilyen lelkiségben van a siker lényege. Ilyen eljárást még Hitler sem kockáztathatna meg, ha nem érezné maga mögött az egyetemes német nemzetet. Nem merne ilyesmire vállalkozni, ha nem tudná, hogy a rendszer alapja a németség — minden társadalmi rétegének — faji öntudata és büszkesége, ha nem számíthatna 100 százalékig arra, hogy kötelességét a legnagyobbtól a legkisebbig mindig mindenki idejében és maradéktalanul elvégzi. Elvégzi pedig nem szolgai meghunyászkodással, hanem a munkáját értékelő munkás önbecsülő önérzetével. Tudatában van az egyszerű munkás is annak, hogy az ö munkássága éppen olyan fontos értéket jelent a nemzet összességének, mint bárki másé. Szégyenlené, ha az ö hanyagsága, vagy pontatlansága miatt bármi is, ami német, kifogásolható lenne Ide vonatkozólag elmondok két német nyilatkozatot amit egyszerű emberek előttünk teltek. A müncheni pályaudvaron vonatunkra várakoztunk, tovább akarván utazni. Már erősen közeledett a vonat indulási ideje és a csomagjaink elhelyezésével megbízott hordár még nem jelentkezett. Egyi künk kissé idegesen érdeklődött egy másik hordárnál a késlekedő után, annak az aggodalmának adva kifejezést, hogy esetleg késve érkezik meg. Erre az egyszerű vasúti alkalmazott igy válaszolt: „Az urak elfelejtik, hogy Németországban vannak, itten mindenki pontosan teljesiti a kötelességét. Tessék megnyugodni, az a hordár — ha csak a guta meg nem ütötte — 3 perccel az indulás előtt itt lesz“. Aminthogy ott is volt és minden holminkat idejében elhelyezte szakaszunkban. De ugyanilyen lelkiség hatja át a társadalom minden rétegét, azt a kis gazdát is, aki arra a kérdésemre, hogy milyen lesz a termés, ezt a választ adta: „Remélem hazám dicsőségére fog szolgálni 1“ — Ebben a német öntudaton kívül benne van az is, hogy a terméseredmény nemcsak az időjárási viszonyok esetlegességétől függ, hanem a termelő becsületes munkájától is, mely munkának olyannak kell lennie, hogy az a németség és a német haza jó hírnevét emelje. Azt lehetne ezek után mondani: könnyű Hitlernek ilyen nemzettel a háta mögött! Hát nem könnyű még igy sem, de csakis igy lehetsé-., ges. Hitler bizton számíthat arra, hogy ha az államgépezet egy gombját megnyomja, annak a gépezetnek minden rugója, kereke, csavarja még a legtávolabbi perifériákon is pontosan működik és hiánytalanul elvégzi azt a munkát, aminek elvégzésére hivatott Tudja Hitler azt, hogy — egészen elenyésző kisebbségtől eltekintve — a nemzet zöme egy vele. Nem járják az öncélú pártoskodásoknak a nemzet erejét sorvasztó útját, nem kaphatók arra, hogy a nemzetnek még külföldi presztízsét és érdekeit is veszélyeztetve, a maguk önös kis politikai céljaik érdekében, ha kell, hamis adatok alapján, iparkodjanak mindent és mindenkit sárba rántani. Ilyesmi Németországban teljesen élképzelhetetlen. Igen ám— mondják erre — Hitler kenyeret, sőt jólétet biztosított a dolgozóknak, azért állottak mellé. Erre mint igazságot, azt lehet felelni: azért tudott Hitler munkát és tisztességes megélhetést biztosítani, mert a nemzet nagy többségé mögötte sorakozott fel. Ez volt a prius és csak azután volt — nagy küzdelmek és szívós kitartás árán — Hitler nagyszabású szociális politikája megvalósítható. Ez a küzdelem azonban nemcsak Hitler harca volt. Ebben a küzdelemben együtt harcolt a vezérrel sokszor igen nehéz körülmények között az egész nemzet. Sok fáradságot, tűrést, lemondást, megingathatatlan kitartást, vas fegyelmet igényelt ez a harc és mindenek felett a vezérben való feltétlen bizalmat. Nemcsak a vezér olyan hatalmas egyéniség, akit a nagyidök hivatott nagyemberének könyvel majd el a história, hanem a német nemzet egyeteme is mindenben méltónak bizonyult vezéréhez, így lehetett csupán elérni, hogy a saint-gennaini Fűszer, csemege és mindenféle háztartási cikket j fői és ölesén vásárolhat KílunŐ íiljlKM Ok 981 t-1 és mindennemű italok yUy Pontos kiszolgálási
