Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-15 / 187. szám

LXVEII. évfolyam 187. szám Szombat Gyula, 1936 augusztus 15 Előfizetési árak : Megyedérre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér díj elitre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Mobay János könyvkereske­dése, hova a lap széliéin: részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Szent István napja egyik legszebb ünnepe a nemzetnek. Annak az emlékét ünnepeljük ezen a napon, aki a magyarságot a Szűz Máriás lobogó alá vezette s Árpád után lelki hazát is szerzett neki a keresztény kulturközösség- ben. De nem csak az államalkotót, az első keresztény királyt, a nemzet első apostoli tőjét ünnepeljük Szent István napján és annak ünnepi hetében, hanem ünnepeljük a tőváros és a vidék találkozását is. Kocsik százai és ezrei gördülnek ezen a héten a főváros felé a végtelen síneken s viszik a vidék szivét a Dnnaparti nagyváros szive felé, hogy ott összedobbanjanak. A lőváros és a vidék s általában a magyarság találkozá­sának ünnepe a Szent István-hét, találkozás abban a hitéleti és kulturközösségben, ame­lyet a körmenetben körülhordott jobbkéz megteremtett és szimbolizál. Felmegyünk, hogy lássuk mit alkotott a magyar életerő az urbánus élet keretei között, hogy lássuk a fővárost, amely minden kozmopilita hatás ellenére is a sajátos magyar szellem tükre kell, hogy maradjon. Felmegy a vidék, hogy megújítsa a testvérisséget, hogy a íaluszéli magyar és a belvárosi pesti ember egymás szemébe nézzen s egymás szemében meg­lássa a magyar testvériség tüzét. Ez a Szent István ,nap és a Szent István-hét rendelte­tése. És nem az, hogy a testvéri találkozót, a nemzet és a kereszténység ünnepét néme­lyek arra használják, hogy igaztalanul cselekedjenek s megrontsák a másik iiunepi falatját. Hogy letörjenek egy darabot annak a kenyeréből, akivel odahaza szomszédság­ban laknak, akinek épp úgy van felesége és gyermeke, akit el kell tartania, mint nekik van. Szent István napja és hete nem arra szolgál, hogy a vidéki ember a pénzét fel­vigye Pestre s ott vásárolja meg azt, amire szüksége van. Ez igazságtalanság azokkal a kereskedőkkel szemben, akik őt egész esztendőben kiszolgálják és szükségleteit biztosítják és igazságtalanság városukkal, vagy községükkel szemben is, amelynek minden odajutott fillérre igen nagy szüksége van. Pesten van egymillió ember, aki vásá­roljon és igen nagy az idegenforgalom is, vidéken azonban az ipar és kereskedelem életébe minden polgár szükséglete be van kalkulálva s ott számit, ha valaki a szom­széd városba, vagy Pestre viszi a költeni való pénzét. Ne tekintse tehát senki a Szent István-vonatokat bevásárlási alkalmaknak, ne vigyen ki senki sem, egy fillért sem, olyas­miért, amit odahaza megkaphat. Legyen mindenki hü polgára városának, legyen min­denki jó szomszéd, legyen mindenki belátás­sal és ismerje el, hogy a helyi kereskede­lemnek joga van igényt tartani arra, hogy Szent Istvánkor ne jöjjön senki haza Pestről nagy csomag dömping portékával, amit a Várható időjárás a következő imszonaégy- érára : mérsékelt nyugati, északnyugati szét, né­hány helyen még eső, kivált az ország északi felében. A hőmérséklet kissé emelkedik. mammut-áruházakban vásárolt össze. Mert mi lenne, ha a kereskedő azt mondaná, amikor bemegyünk hozzá venni valamit: nincsen kérem. Tessék ott megvenni, ahol karácsonykor, meg Szent Istvánkor tetszik vásárolni. Pedig, ha nem hallgatjuk meg a helyi kereskedelem és ipar kérőszavát s nem hallgatunk az értelem intő szavára, könnyen igy járhatunk, azaz, hogy még igy sem, mert a lehúzott rolókon át nem lehet bemenni a boltokba. Ujabb két házat találtak a razzia során, amelyből ki keli költöztetni a lakókat {A „Békés“ munkatársától.) Lapunk csütörtöki számában megírtuk, hogy Varga Gyula dr. polgármester intézkedésére a vá­ros mérnöki hivatala razziát tart, hogy meg­állapítsa, nincsenek-e olyan épületek a vá­ros területén, amelyek beomlással fenyeget­nek s igy a bennük lakók élete, vagy testi épsége veszélyeztetve van. Az első kiürí­tendő házat a miklósvárosi Görbe-utca 18 szám alatt találták, amely özv. Sánta Mi- hályné tulajdona. A háztulajdonosnak és la­kójának, Csonka Lajosnak szerdán már ki is kellett költözni a düledezö épületből. A további razzia során ujabb két ki­ürítendő házat találtak. Az egyiket a Dam- janich-utca és Szent László-utca sarkán, amely özv. Balázs Istvánná tulajdona, a má­sikat a Csabai-ut 106 alatt, amelyből a tu­lajdonost, Sándor Jánosnét és lakóit sürgő­sen ki kell költöztetni, mert az épületnek úgy a tetőszerkezete, mint oldalfalai annyira elavultak, hogy tartani lehet a bedőlés ka­tasztrófájától. Az épületek felülvizsgálását a mérnöki hivatal tovább folytatja, s mint értesülünk, máris több olyan épületet talált, amelynek lebontását, illetve sürgős renoválását el kell rendelnie. Csehország pénzeli a román fegyverkezést (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A román kormány nagyarányú ujabb hadianyag- szállitási szerződést kötött a csehországi Skoda-míivekkel és a megállapodás szerint a fizetést a cseh kormány teljesiti a román kormány nevében. Tárgyalások indultak meg oly irányban is, hogy a csehek uj robbanó­anyaggyárat létesítenek Romániában szintén cseh tőkével. Érdekes, hogy hir szerint a Skoda-mtiveknek a román bíróságok által kémkedésért börtönre Ítélt bukaresti képvise­lője, Szelecky, „az uj üzlet simább lebonyo­lítása érdekében“ kegyelmet fog kapni és rövidesen kiszabadul a börtönből. Szeptember 9-én megkezdik a Szent István-ut újraburkolását {A „Békés“ munkatársától.) Mint ismeretes, a város vezetősége elhatározta, hogy a Szent István útnak az állami kór­háztól a Hungária-malomig terjedő szakaszát ujraburkoltatja. A burkolat ugyanis annyira kikopott, hogy a jármüvek már a mellette levő földúton voltak kénytelenek közlekedni. Az újraburkolást szeptember 9-én kezdik meg. A 330 méter hosszú és 6 méter széles kőpálya újraburkolása mintegy 16 000 pen­gőbe kerül. A burkolat cementhabarcsba ra­kott kiskocka lesz s hozzá a homokot és a cementet, valamint a munkát a város adja. mig a követ a kereskedelmi minisztérium. A burkolás költségeiből az útvonal háztulajdo­nosaira csak a homok- és cementbeszerzés költségei hárulnak, a munkabért a város az inségakció összegéből fedezi, a kőanyagot pedig, mint már említettük, a kereskedelmi minisztérium adja. Az útburkolás jelentős kereseti lehetőséget biztosit a város mun­kásságának. il »I er (A „Békés“ munkatársától.) A Békés esti törtöki számában megírtuk, hogy Szabó István szeghalmi tizenkilenc éves legény vadászaton ka­pott lövési sérülésébe a gyulai kórházban belehalt. A halálosvégü baleset körülményeitől most a kővetkezőkben számolhatunk be: Kedden délután fogjászni indult a dévavá­nyai határba egy vadásztársaság, amelynek dr. Steinfeld István, a debreceni első takarék elnök­igazgatója, dr, Végli Zoltán, a debreceni takarék szeghalmi fiókjának vezetője és Beszterce község közjegyzője voltak a tagjai. Vadászat közben Végh dr. árkot akart átugrani, de elbukott és puská­jába akadva, annak mindkét patronja elsült. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom