Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-02 / 176. szám
1936 augusztus 2 BÉKÉS Z Gróf Pongrác/ Jenő országgyűlési képviselő beszámol a Békés olvasóinak németországi tanulnia nyHtjáról IX. A megszervezett mezőgazdasági termelés irányítói természetesen teljesen tudatában vannak annak, hogy reális eredményű mezőgazdálkodás csak akkor gondolható el, a belterjes gazdái kodás csak akkor lehetséges, ha a mezőgazdasági termékek értékesítése biztosított és az árak nincs mek az árhullámzások bizonytalan esetlegességeinek kitéve, magyarán: ha ki van zárva a spekuláció. Erre a célra szolgálnak a termelő és értékesítő szövetkezetek. A termelvények árát a termelési helynek, a vasúttól való távolságát figyelembe véve, kerületenként a már ismertetett földművelő szervezetek állapítják meg. A szövetkezetek ezen az áron kötelesek a termékeket átvenni. Ezek az árak rögzítettek. A gazda terményeit csak a szövetkezetek utján értékesítheti. A termelők igy biztosra kalkulálnak. Ez a biztonságérzet nagyban fokozza a gazdálkodásnak mi- uél intenzivebbé tételére való kedvüket. Ilyen gazdasági berendezkedés mellett a gazdák jól érzik magukat és csak természetes, hogy a fennálló politikai rendszernek törhetetlen hívei. Mutatóba közlöm itt a főbb gazdasági terményeknek West- faliára és Hannover környékére megállapított minimális árait: 1 q rozs 32 márka, 1 q árpa 36 márka, 1 q zab 36 márka, ökör élüsnly kg. 68 pfennig, sertés 96 pfennig, burgonya mázsánként 4 márka 50 pfennig. Egy pár ló ára 1200 márkától 3000 márkáig terjed, minőség szerint. Köny- uyeu romló kerti termények, gyümölcs és zöldségfélék forgalma általában szabad. Csak ilyen körülmények között képzelhető el, hogy a meglehetősen magas, hektáronként 182 márkás munkabér költséget a mezőgazdaság köny- uyen birja. A mezőgazdasági munkás a már említett órabér mellett nápi 9 órát dolgozik. A gazdasági cseléd (nős) jövedelme általában igy alakul: szabad lakás, fűtés, világítás, két malac, egy kát. hold föld, 6 q rozs és 05 márka havdnta. Nőt en gazdasági cseléd teljes ellátáson és ruházaton kívül havi 10 pengő készpénzjárandóságot kap. Hogy meglehetősen magas termelési költségek mellett is lehet rentábilisán gazdálkodni, azt a német cukorgyártás példája bizonyítja. Kétféle gyár van: (mondjuk igy) régi és szövetkezeti gyárak. A termelő a cukorrépa métermázsájáért ab állomás 3 márka 80 pf.-t kap, a szövetkezeti alapon létesült gyárak körzetébe eső termelők jobban járnak, mert ezek a gyárak 4 márka 40 pf. fizetnek ugyancsak ab állomás. A cukor ára nagyban 60 pfennig, a fogyasztói ár 70 pfennig kilogrammonként. És ilyen gyártás mellett is a cukorgyárak 60%-os osztalékot fizetnek. (Fentieket a pénzügyminiszter ur tudomására hoztam.) Igen fontos nyersanyag a gyapjú. A gyapjú- termelés forszirozására minden lehetőt elkövetnek, ami természetes, mert Németország ebben a tekintetben nagy behozatalra szorul, hiszen szükségletének ma még csak 30% át termeli maga. A gyapjú csak központilag értékesíthető, a termelő és értékesítő szövetkezet utján, magánkézből nem. Paderubornban impregnált tűzálló, el nem ágö fából, hatalmas gyapjucsarnokot építettek. 600.000 termelő gyapjúját gyűjtik itt egybe. A gyapjúért a gazda kilogrammonként 2 márkát kap. A gyapjút osztályozva, mosva teljesen egyenletes szavatdt minőségben itt értékesítik központilag, árverés utján. Itt vásárolnak a fogyasztók, az ipari üzemek. Az elért vételártöbbletet évvégén a termelők között arányosan elosztják. Hatalmas tömegű gyapjú kerül itt évenkint árverésre, gondoljuk meg, hogy a német húsra és gyapjúra kitenyésztett fekete fejű birkáról évenkint átlag 4 kg. gyapjut nyirnak darabonként. A 600.000 juhte- ny észtő termelőt és értékesítő szövetkezetét 1 igazgató 10 alkalmazottal látják el. Hogy gyapjú termelés és értékesítés ilyen módja bevált, legjobban bizonyltja az a körülmény, hogy a gyapjú termelés 1935 évben 20%-al emelkedett és ugyanilyen arányú emelkedést vári ak az idén is. Erősen közrehat az állam a lótenyésztés mennyiségi és minőségi feljavítására. Tenyésztésre alkalmas jó kancát az országból kivinni tilos. Egyébként a kancák mind parasztkézen vannak. Minden kancatulajdonosnak tartásdij címén 300 márkát fizet az állam, ha kötelezi magát, hogy kancáját 3 éves korától 6 éves koráig tenyésztésbe veszi. Erről tenyésztési igazolványt kap, a lovát törzskönyvezik. Egyébként a lovával a tulajdonos szabadon rendelkezhet, el is adhatja, de csak a ttnyésztésben tartási kötelezettséggel terhelten és a méntelep előzetes hozzájárulásával. A méncsikót 4 hónapos korában 800—1000 márkáért megveszi az állam. Minden 21 napos csikó részére 15 márka dij ellenében, csikólevelet állítanak ki, Euélkül a ló tenyésztési célra fel nem használható. A kitenyésztésre szándékolt átlagti- pus: közép nehéz, erős csontu, nagy testű igás ló, melynek külleme korrekt, de — benyomásom s'.érint — csekély elleuállóképességü, nem ekiggé ed/.ett. A rendszer helyességét itt is az elért eredmények igazolják : a tenyésztésbe vett kancák száma 8.000-röl (Zelle környékén) 20.000-re emelkedett. A fent futó vázlatossággal ismertetett termelési, illetve tenyésztési metódusok mellett a mutatkozó sikerek elérésében nagyon fontos tényező a hitleri kormány földbirtok-politikája. Itt is két nehéz probléma várt megoldásra: a földbirtok túlságos elaprózódásának és eladásának megakadályozása, illetve tehermentesítése. A mezőgazdasági ingatlanok túlságos elaprózódását megakadályozza a Rdchsbauernhofgesetz, mely a paraszthitbizományok létesítésével szüntette meg az agrártársadalomnak ezt a mindenütt jelentkező betegségét. A paraszthitbizományokkal kapcsolatos öröklési és egyéb fulmeriilő jogi és adminisztrációs kérdésekben egy egy külön erre a célra alakító t bíróság dönt, illetve intézkedik. Ez a bíróság elsőtökön 3 tagból áll : egy bíróból és két kisgazdából, felsőbb fokon 2 biró és 3 kisgazda dönt, még harmadfokon a birodalmi parasztvezér : a földművelési miniszter. Ez a bíróság határoz pl. az örököstársak, testvérek kielégítési módjáról. E kielégítés állhat fiuk taníttatásából, leányok kiházasitásából stb. Erre a célra a bíróság a hitbizományi ingatlan 5 százalékos megterhelését is engedélyezheti. Érdekes jelenség a paraszthitbizomáunya! kapcsolatban, hogy az utódlás módja területenként változó: néhol a legidősebb,máshol a legfiatalabb férfi sarjára esik az utódlás joga. A fent hivatkozott törvény a paraszthithi- zományok legnagyobb területét 250 kát. holdban állapítja meg. A terület legkisebb mértéke vidékenként, a föld minőségétől függően, változó. Elv az, hogy a paraszthitbizománynak legalább akkorának kell lennie, hogy egy családot eltarthasson. Általában 6—7 kát. hold jóminöségü földet tartanak erre elegendőnek. Ebben a kérdésben is a fent említett bíróság határoz. A paraszthitbizománnyal kapcsolatos a föld- tehermentesitési törvény. Az intézkedés és a határozás joga itt is bírói kézbe tétetett le, még pedig erre a célra külön alkotott bírói fórum ha táskörébe utalva. Az eladósodott gazda iia már a terheket tovább viselni nem tudja, jelentkezik az illetékes bírónál. A mentesítés a íenuálló terhek 50 százalékáig terjedhet. A bíróság megállapítja mindenek előtt, h )gy feu forog e a mentesítés szüksége. Igenlő esetben a mentesítés mértékét következő elvek szerint határozzák meg. Megállapítják mindenekelőtt, hogy rögzített árak mellett mennyi jövedelme származhatik birtokából a gazdának előreláthatólag'. Ebből levonják azt az összeget, melyet a gyermekek számát figyelembevéve, a biróság a megélhetésre megállapít, valamint a közterheket. A fennmaradó összeg képezi a 4—5 százalékos kamat mellett számított 50 éves amortizáció évi összegét, mely összeg végeredményében a birtokot azontúl terhelő adósság. Hogy a vázolt intézkedésekkel sikerült a kormánynak a földművelő társadalom helyzetét kedvezővé tenni, azt talán legkézzelfoghatóbbau az bizonyltja, hogy a föld ára 1932 ér óta 50 százalékkal emelkedett és ma kát. holdankéut átlag 3.000 márka. Kiváncsiak voltunk, hogy ilyen termelési viszonyok mellett milyenek a megélhetési lehetőségek, milyenek az élelmi és ruházat cikkek árai. Olyanok, hogy a dolgozók ismertetett keresetük mell tt fennmaradás nélkül biztosítják szükségletüket. 1 kg. kenyár 32 pfennigbe kerül, 1 liter tej 24 pf. (a termelő 13 pf.-t kap), 1 kg. hús ára 2 márka 40 pf., I q. jó kőszén 80 pfennig. Egy pár munkás cipő 8 márkáért, rendes polgári cipő 12 márkáért kapható, 1 öltözet jó ruha 30 márka. A rendszer mellett szól a már émlitett és szerte az országban tapasztalható nagy prosperitás. Hannoverben pl. olyan arányú építkezés folyik, mint még soha. 300 kát. hold kiterjedésű tavat ástak, melyei a vizisportra, strand fürdőzésekre, minden Ehetőség megvan. Úszó verseny eket tartanak, kikötőt létesítettek. Mint hannoveri ér dekességet említem meg, hogy a cölöpökön épült városháza kupolája sziaaranyböl van, értéke 5 millió márka. (Ez még háború előtt készült.) Az élet jobbra fordulását igazolja az a kö riilmény is, hogy megszűnt az 1932 évi nagy nyomornak az a mindenfelé tapasztalhatott jelen sége, hogy a gabonát szállító szekerek után a kalászgyüjtök egész tömege szaladt és majd le húzták a gazdát a kocsijáról. Hogy a termelést úgy mennyiségileg mint minőségileg még fokozzák, minden szakmában kerületi és országos versenyeket rendeznek és a nyerteseket díjazzák. Sokat emlegetik a német gyiijtötáborokat. Az egész birodalom területén 7 ilyen tábor vau, az oda internáltak száma 14 ezer. Túlnyomórészt politikailag megbízhatatlan, az államra nem kivá uatos elemek. Van közöttük közönséges bűntettes is. Ezekben a táborokban is példás a rend, a foglyokkal emberségesen bánnak. (Folyt, köv.) Dukeréki régi és uj erdőgazdaságban termelt és tárolt mt i—ny rozsé olcsó, szabott ár bau készpénzfizetés ellenében! Venni szándékozók utalványokat válthatnak Gyulán tir' Weiitk. B. ii. 3t-b. sz. alatt, ahol a minták is megtekinthetők. Paradicaonmajori gazdaság. idény végi olcsó kiárusítását Vásároljon „Törekvés“ köiiymikért*, ö havi részletre készpénz árkán Kérjen ,, Törekvés “ könyvecskét Város- ház-Btca 9 sz. alatti irodában, y*5 i-s vkca.
