Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-01 / 175. szám

LXVili. évfolyam 175. szám. Szombat 0yula, l#S6 angnsztn§ I Eíöfetetési árak . íi«KyeééTre : 4 P 50 fillér Egy kora : . 1 P 50 fillér Tlőékre : . 1 P 80 fillér "iHlntéii díj dir* fiwtmííü. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP 'xrikrsxtÖKésr, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereske­dése. hova a lap szellem! részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DGBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap fmport-kultura Irta: HEGEDŰS NÁNDOR Erdély ismertnem kitűnő .publicistája, magyarpárti volt képviselő Miután jót nevettünk .„a tömeghatás erejénél fogva*1 Hacsek és Sajó urak selej­tes tréfáin, fanyar kedvetlen-ég ize kavar­góit bennünk. Éz volna a magyar kultúra, amit végre országhatárokon át megkaptunk ? Természetesen nem akarjuk sérteni „Ha­csek és Sajó11 urakat, bár bánt egy kissé, hogy szinte szándékosan válogatták ki azo­kat a darabjaikat és smoncáikat. amelyek­ben a jóizlést trágársággal kacérkodó utszéli humor váltotta fel. Nem tagadjuk, hogy en- , nek is megvan a maga létjogosultsága és például Budapesten beletartozik a nagyvá­rosi szellemi világba, mert ha valaki kiél­vezte a Nemzeti Színházat, Vigszinházat és egy este elmegy Hacsek és Sajó kabaréjába, gondatlanul elmulat pár órát és igazán nem bánja meg. Ahol módom van megnézni a „Néma leventét11, vagy meghallgatni Németh Máriát, ott miért ne válthatnék, ba kedvem szottyan, egv jegvet „Hacsek és Sajóhoz“ is..? De az sehogy sincs ínyünkre, hogy ne­künk a magyar színpadi termelésből közvet­lenül semmi egyéb ne jusson, mint ők és a magyar irodalmat élőszóval senki más ne reprezentálhassa, mint „Hacsek és Sajó“. Ha elgondoljuk, hogy a télen Babits Mihály ezer örömmel jött volna Tárgu-Mures-re és nem állott módjában ez a látogatás, ellenben Hacsek és Sajó ellen ugyanazoknak, akiktől Babits Mihály előadása függött, semmi kifo­gásuk sem volt (igen helyesen), akkor egé­szen más gondolatokat ébreszt fel bennünk az a kulturcsere. amit ez a nyári vendég- szereplés reprezentál. „Hacsek és Sajó“ ura­kat legfeljebb azért rójuk meg, hogy ennyire alpárinak minősítenek bennünket, hogy ter­melésük pelyváját dobták elénk, hadd abra- koljuk ezt a silány táplálékot, csakis ezt a pelyvát ajándékozzák nekünk, ellenben a fi­nomabb csemegétől elzárnak bennünket. Nem tudjuk, ki dönt afelett, hogy kik ,és mivel jöhetnek ide hozzánk a határon túl­ról, de „Hacsek és Sajó“ urak kacagó estje aktuálitást adnak ismét arra, hogy ezt a kulturkuszáltságot rendezzük. Már a múlt hetekben sokat gondoltunk érre, amikor Bu­dapesten remek előadásokat és vitákat pro­vokált a „Szellemi Együttműködés Bizott­sága“, amely tudvalevőleg a Népszövetség menyezete alatt töri a fejét rajta, miként lehetne a különféle nemzetek között a szel­lemi értéket és kulturmozgalmak keringését elevenebbé tenni és a béke eszméjének terje­dését ezzel is szolgálni. Thomas Mann és Paul Yaléry vezetésével hullámzottak ezek a viták és ebben a magyar irodalmi és tudo­mányos élet vezetői éppen olyan lelkesen vettek részt, mintahogy az utódállamok fiai osztoztak a harmónia felé világitó utak ki- fürkészésében és Vacarescu Helen számára a konferenciák éppolyan tért nyitottak tapsra, mint Kárki másnak. Éppen a hetekben tartottak kisebbségi ankétot Budapesten a különböző államokban élő magyarság kulturcseréje kérdésében. Itt is megállapították, mint ahogy azt a modern kisebbségi tudomány már régen leszegezte, hogy a művelődés és nemzeti kiélés nem lehet határokhoz kötve. Ha a nemzeti kultúra csak állami hatalom birtokában volna elkép zelhető, akkor a lengyel vagy cseh kultúrá­nak régen ki kellett volna halnia és Mistral sohasem irta volna meg* a „Mireio“-t. Mindezek azonban tisztára elméletek, Szorul a hurok a (A TBékés'í tudósítója jelenti) Spanyol- országból szünet nélkül érkeznek a menekül­tek a tengerparti kikötőkbe, akik hajmeresztő dolgokat beszélnek a madridi és barcellonai vörös rémuralomról. Madridban azélelmiszer- és vízhiány katasztrofális méreteket öltött. Nemcsak élelmiszerre, hanem még az ivóvízre is jegyeket bocsátottak ki. Juan March dús­gazdag vállalkozó vagyonát a Giral-kormány elkobozta, azzal az indokolással, hogy ő finanszírozta a felkelőket. A felkelők már Madridot teljesen körül­zárták s igen valószínű, hogy rövidesen sors­döntő események fognak lejátszódni a vörösök és a felkelők között. A felkelők napról- napra újabb győzelmeket aratnak, ennek el­lenére azonban a madridi kormány azt hiresz- teli. hogy a kormánycsapatok sikeresen szállnak szembe a felkelőkkel. • (A ,,Békés‘* munkatársától.) A békés­megyei gyümölcstermelők értékesítő szövet­kezetének megalakítási mozgalmát az egész vármegyében nagy lelkesedés fogadta. A részvény-jegyzés igen szép eredménnyel járt és a kontemplált alaptőke rövidesen együtt volt. ügy a magánosok, mint a köziiletek, a városok és községek képviselőtestületei, tekin­télyes tételeket jegyeztek, de a részvényösz- szegen felül is áldoztak a szövetkezet cél­jaira. Gyoma például nemcsak segélyt sza­vazott meg, hanem egy aszaló-kemence építési költségeit is magára vállalta. A szövetkezet vezetősége a program legelső pontjául aszalók építését tűzte ki s erre a célra Gyula város képviselőtestületétől az úgynevezett Bika-akol telkéből telket kért. A képviselőtestület a kérelmet teljesí­tette s évi 75 pengő haszonbérért <3 évre bérbeadott a telekből egy 184 négyszögöles területet, azzal a kikötéssel, hogy az aszalót a szövetkezet köteles megépíteni s amennyi­ben a szövetkezet 6 éven belől megszűnnék, az épület a város tulajdonába megy át. A besztercei szilva a nagy meleg követ­keztében már zsendfilni kezd a kertekben, tudtunkkal azonban az aszaló építéséhez még mindaddig, amíg sehol nem keresik konkrét eszközökkel, miként kellene a gyakorlatban lehetővé tenni, hogy nocsak a különböző nem­zetek találják meg egymással a szabad szel­lemi érintkezés lehetőséget, hanem elsősorban az egy és ugyanazon nemzetek komoly iro­dalma, színházi és művészi hullámzása jusson el oda, ahol ennek a nemzetnek a fiai élnek. Mi több. keresni kell az anyagi kölcsönös segítségnyújtás módozatait, programmszerii nyílt és bátor felkarolását. vörös Madrid körül Valencia, Spanyolország egyik legjelen­tékenyebb kikötője a felkelők kezére jutott. Mola tábornok jelentése szerint Valencia és környéke csatlakozott a nemzeti mozgalom­hoz. A kormány csapatait legyőzték, amelyek fegyvereiket eldobálva, hanyatthomlok mene­kültek. Amikor a felkelők bevonultak a vá­rosba, a lakosság a házakat nemzeti zászlók­kal ékesítette fel és lelkesen ünnepelte őket. A burgosi leadóállomás közlése szerint Granadában 3 kormánypárti repülőgép szállt le s a gépeket vezető tisztek csatlakoztak a felkelőkhöz. Franco tábornok csapatai ál­landó előnyomulásban vannak s előlük a kor­mánycsapatok a legutóbbi támadás során is több mint 40 kilométert hátráltak. Déli jelentés szerint az üj spanyol kor­mány. megalakult. most sem fogtak hozzá. Ennek következté­ben pedig az a veszély fenyeget, hogy a kemence nem készül el idejére s igy a szilva értékesítésében a szövetkezet az idén nem tudja még betölteni a szerepét. . Gömbös Gyula ailAü-í álveszi hivatalát (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Gömbös Gyula miniszterelnök teljesen visszanyerte egészségét s augusztus 3-án Királyszállásról visszatér nagytétényi birtokára. Nagytétény­ben augusztus 9-ig marad, amikor is átveszi hivatalát. 25-én a kormány tagjaival ismét Királyszállásra utazik, ahol megtartják a nyári minisztertanácsot és letárgyalják azokat a reform-javaslatokat, amelyek ősszel a Ház elé kerülnek. Aiwa végén városi bilis (A , Békés" munkatársától.) A város képviselőtestülete augusztus végén negyed­évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgy- sorozatának leglőbb pontja a jövő évi költ­ségvetés íetárgyalása. A telek már megvan hozzá, de még mindig nem épül a szövetkezeti szilvaaszaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom