Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-07-26 / 170. szám

!ü* Vili. évfolyam 170. szám Vasárnap Gyula, 1036 julius 26 iptlietéei átrak : f|fij^edévre : 4 P 50 fillér bóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal ' Gyufán,- Varosház-utck. 7.* sí Jínbav Iáim könyvkereske­dése, . hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOHAI FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A buza árának riiiniiiiálásával a kormány ismét bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a gazdák érdekeit mindennek fölébe helyezi s tisztában van azzal, hogy az agrarréteg megerősítésével a nemzet egész egyetemének gazdasági erejét javítja. Nehogy a spekuláció a gazdák jövedelmét megdézsmálja, adta ki úgy tavaly, mint az idén a minimálási ren­deletet, olyan értékes szolgálatot téve ezzel a nemzetgazdaságnak, amelynek haszna gazdasági szempontokon tu! szociális szem­pontból is szinte felbecsülhetetlen jelentő­ségű. A gazda nyugodtan hajthatja álomra a fejét, mert nem kell tartania attól, hogy miié leiébred, búzája kereskedelmi értékét a haszonlesés lemorzsolta. Nem kell bizony­talanságban élnie, mert a buza stabil árára, mmt komoly alapra, építhet s nem érhetik számításaiban kellemetlen meglepetések. A kormánv azonban nem csak általános szem­j pontokat vett figyelembe a minimális árak megállapításánál, hanem tekintettel volt bi­zonyos speciális szempontokra is. Gondos­kodott arról, hogy azon országrészek gazdái, amelyek a magyar búzát felvásárló orszá­goktól távolabb fekszenek, ne jussanak hát­rányosabb helyzetbe azokkal szemben, akik a földrajzi helyzet kedvezése folytán kisebb költséggel tudják termésüket a ha­tárra szállítani. Igaz ugyan, hogy a mini­mális árak a dunántúli, illetve nyugati határhoz közelebb eső területeken magasab­bak, mint a Tiszántúlon, ez az árkülönbözet azonban még sincsen egyenes arányban a tarifális különbözettél. Ha ugyanis a keleti országrészen a búzaárat aszerint állapítot­ták volna meg, hogy mennyivel kerül többe a szállítás innen, mint a dunántúli részekről, úgy akkor az árakat lényegesen alacsonyab­ban kellett volna megállapítani. A kormány azonban nem hagyhatta magukra a tiszán­túli gazdákat hátrányosabb földrajzi helyze­tükben s ezért a buza árát viszonylagosan magasabban állapította meg. Gyulán például ha a szállítási díjkülönbözet érvényesült volna az ármegállapításnál, 13.75 pengő helyett csak alig néhány fillérre! 13 pengő fölött mozogna az ár. Nem helytálló tehát az a bizonyos oldalról hangoztatott gáncsoskodó megáilapitás, hogy a kormány nem gondolt a tiszántúli gazdákkal s árszabályozó ren­deletével nem igyekezett a minimumra csök­kenteni a keleti országrész tarifális hátrá nyait. Igenis, volt és van gondja a Tiszán­túlra, mert jól tudja azt, hogy az ország minden egyes részét egyformán erőssé kell tenni gazdaságilag. Ez pedig megkívánja, hogy a kiadott intézkedések az országré­szek speciális helyzetéhez alkalmazkodjanak s ne hordják magukon a felületesség és könnyelműség bélyegét. A tiszántúli gazda épp olyan adófizető polgára az államnak, mint a dunántúli, joggal elvárhatja tehát, hogy gabonájáért ő is megkapja azt az árat, amely egész évi munkájának fejében meg­illeti. Ez a minimálási rendelet, amely immár második esztendeje siet a gazdák segítsé­gére,. valamint egész sora azoknak a ren­dieleteknek, amelyeket a kormány a mező­gazdaság védelmére kiadott, még szilár­dabbá teszi a meggyőződést a gazdákban, hogy a kormány elsősorban és főként róluk gondoskodik s minden igyekezete arra irá­nyul, hogy őket, mint a nemzeti élet fun­damentumát, erőssé tegye. Egy agrárállam­(A „Békés“ tudósítója jelenti.) A fel­kelők tervszerűen nyomulnak előre a főváros felé. Madridban az élelmiszer-, valamint víz­hiány miatt pánik uralkodik. A vörös milí­cia hír szerint rengeteg ártatlan embert meg­gyilkolt s a polgári lakossággal a legke­gyetlenebb módon bánik. La Lilas városban százával hevernek az oszlásnak indult em­beri és állati hullák az utcákon, úgyhogy a nagy hőségben kolera és pestisjárványtól kell tartani. Az egyik híradás szerint Ba- jadozban a kommunisták 20 földbirtokost a templomban, az összehasogatott padokból rakott máglyán, elevenen elégettek. Móllá tábornok pénteken este kiáltványt (A „Békéstudósítója jelenti) A Rá- kóczi-uti bérház összeomlása ügyében a rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyo­mozást. A szerencsétlenséget, amelynek cso­dával határos módon Péntek Matild szemé­lyében mindössze egyetlen egy halálos áldoza­ta van, a rendőrség föltevése szerint két körül­mény idézhette elő: az épület földszintjén lévő cukorkaüzlet portál-épitésénél az egyik pilléríalat 15 cm. szélességben megcsonkí­tották ; az épületre kilenc esztendővel ezelőtt felhúzott negyedik emelet építésénél valami műszaki hiba történt. Az Ingatlanbank három igazgatóját és egy mérnökszakértőjét. Szende Péter Pált, Halun Istvánt, Stein Pált és Enyedi Bélát őrizetbe vették. A rendőrség úgy az emelet ráépítését végző, mint a portál készítő vállalat vezetőit kihallgatta. A negye­dik emeletet épitő cég vezetői azt vallották, hogy az épület teherbíró képességét az építkezés megkezdése előtt megvizsgálták s kilenc év óta, amióta az emeletet megépi tették, nem is hallottak semmi panaszt. Egyedül Stauber József vallotta azt, hogy véleménye szerint a pillérek teherbírása nem volt arányban azzal a teherrel, amit a ne­gyedik emelet jelentett. Szerinte a terhelés közel járt ahhoz a határhoz, amiből baj lehet. Mialatt a rendőrkapitányságon a kihall­gatások folytak, kinn a Rákóczi-uton egye­lőre abbahagyták a romok eltakarítását. Mintegy. 50 kocsi törmeléket hordtak el ugyanis, amikor az .épületnek .szinte a.Jeve­ban nem is lehet más politikát folytatni, mint amit a kormány folytat, mert más politikai irány a mezőgazdaságot csökkent életerejében még jobban meggyengítené s képtelenné tenné arra, hogy a rajta fel­épülő ipari és kereskedelmi életet elbírja. adott ki. amelyben bejelenti a nemzeti kor­mány megalakulását, valamint, hogy az or­szág nyolctizedrésze a felkelők kezén van. A spanyolországi esemélyekről Alfonz exkirály az Evening Standard munkatársa előtt kijelentette, hogy még csak álmában sem gondol arra, hogy a közeljövőben visz- szatérjen Madridba. Nem királypárti meg mozdulásról, hanem tisztán csak nacionalista mozgalomról van szó. amelyben a király­pártiak is együtt küzdenek a konzervatív pártokkal a baloldal megsemmisítéséért. Ha majd azonban hazám hív, kész vagyok bár­mikor visszatérni, mondta. góbén lógó tetőzete inogni kezdett. Mivel a leszakadó tető újabb szerencsétlenségét idézhetne elő, az anyag elhordást beszüntet­ték és elrendelték, hogy a Berzsenyi utca felöli falat vagy támasszák alá, vagy pedig döntsék le. A rendőrségen jelenleg a ráépí­tés és a portálkészités tervrajzait vizsgálják. Betösioziali Mit Hírei! Holttestét (A .,Békés“ tudósítója jelenti.) A tra­gikus hirtelenseggel elhunyt Wolff Károly holttestét Csopakiéi Budapestre szállították, ahol Orsós Ferenc dr. egyetemi tanár bebal­zsamozta. Bebalzsatnozás után bronzveretü fekete érckoporsóba helyezték és átszállítot­ták a belvárosi főplébánia templomba. A többszáz gyertya fényétől elárasztott koporsó körül a keresztény községi párt ifjúsági szervezetének tagjai állanak diszőrséget. A kormányzó megbízásából Uray István dr. államtitkár, a kabinet iroda főnökhelyet­tese a megboldogult fiához, dr Wolff Ká­rolyhoz, a fővárosi közkórházak igazgatójá­hoz meleghangú részvéttáviratot intézett. Wolff Károly ravatalára a kormány is ko­szorút helyezett. Várható időjárás a következő hnszonnégy- Órára: több helyen zivatar, kivált a nyugati és északi megyékben s valószínűleg a fővárosban is.' Délnyugati szél, a hőség nyugaton és északon kissé csekken, délkeleten változatlanul tovább ‘tart. 99 Ha hazám hiv...“ A spanyol exkirály egyelőre nem gondol a visszatérésre. Csodával határos módon mindössze egy halálos áldozata van a Rákóczi-úti házbeomlásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom