Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-07-16 / 161. szám

LXVili. évfolyam 161. szám. Csütörtök Öynla, 1986 fnlius 16--- —Z-2--------------------------------------------- ■■■ ■ ■■■ - .......... ■ ■ -----------------—**— -■■■ —-----------------------------------------------*-------------** El őfizetési árak : áegyedéVTe : 4 P 50 fillér Egy kora : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj eliír** flirtende. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP '•/nkeszloség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. üobay János könyvkereske­dése. hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A főispán előterjesztése a pénzügyminiszterhez a kisemberek adőzása érdekében A közigazgatási bizottság ülése Egy szám ára 8 fillér Az Erdélyi Sándör-nt útburkolatának ügyét nem először s a hozzá fiiződö közérdeket és kilátásokat tekintve minden bizonnyal nem is utoljára tesszük e helyütt szóvá. Nem először mutatunk rá arra, hogy ezt az útvonalat nem szabad meghagyni elhanyagolt, leromlott állapotában, hanem olyanná kell tenni, hogy a városba érkező idegenek előtt ne kelljen mindjárt az első percekben szégyenkeznünk. De az útbur­kolat kérdésének komoly és időszerű megol­dását nemcsak hiúsági és esztétikai, hanem a különféle szempontoknak egész sora teszi szükségessé. Szükségessé teszik a közleke­dési viszonyok, amelyek ezen az útvonalon egy cseppet sem megyeszékhelyhez illők. Hányszor megtörténik, hogy a bérkocsik ke­reke és rugója eltörik a gödrök ugratóin. Már pedig ezen az útvonalon, amely az ezer- kétszázágvas állami kórházhoz vezet, a jármii- uttestnek teljesen kifogástalannak kellene lennie. Az is igen sokszor megtörténik, hogy a kórházba igyekvő beteg inkább gyalog­szerrel vánszorog be a pedig igen messze fekvő kórházba, semminthogy kocsira üljön és ösSzerázassa magát a gyötrelmesen rossz utón. Sürgeti az útburkolat kérdésének mi­előbbi megoldását továbbá az ‘is. hogy a kikopott és állandóan mégsem locsolható ut- •test mélyedései és kövek közötti rései állan­dóan porzanak s az útvonal, valamint az útvonalon fekvő villák és kertek levegőjét élvezhetetlenné és fertőzötté tesfcik. Az Er­délyi Sándor-ut pedig egyik legszebb útvo­nala a városnak, fáival és kertes villáival igen kellemesen hat. Az útburkolat kérdését tehát állandóan felszínen kell tartani, állan­dóan beszélni kell róla. siránkozni és kilin­cselni kell az érdekében, merthiszen más városok példáját tekintve s a kormány út­építési programját és intencióit ismerve, nin­csen a lehetősége kizárva annak, hogy ezt a kérdést végre megfelelő és szükséges for­mában rendezzék. Sajnos, a vármegye mun­kásságának a létszáma igen nagy s amint azt vármegyénk agilis és nagy szociális ér­zékkel megáldott főispánja megállapította, többezer ember marad télire kenyér nélkül. Ezeknek az embereknek a foglalkoztatására az útvonal újraburkolásával kitűnő munka- alkalom kínálkozik. Alig néhány napja annak, hogy a vármegye egyik egészen kis közsé­gében befejezték az egyik belterületi útvonal egykilométeres szakaszának újraburkolását, miért ne lehetne ugyanezt Gyulán is meg­csinálni ? Gyulán jégverés pusztított. Gyula szomorúan szegény, határszéli város, remél­hető tehát, hogy illetékes helyen meghall­gatják a kívánságait, annyival is inkább, mert szombathelyi beszédében Kozma Miklós belügyminiszter tavaly kijelentette, hogy a határszéli városokra a kormány különösen nagy gondot fordít. Gyula rokkantja lett a politikai bosszúnak és rövidlátásnak, jobban mmt bármely más határszéli városa az or­szágnak. Segíteni kel) tehát rajta, kény érté­lén munkásainak munkát kell juttatni, köz­munkát, amely amellett, hQgy kenyeret jelent, egyben produktiv is. Az Erdélyi Sándor-ut njraburkúlásá ‘estén munkák közé tartoznék. (A „Békés“ munkatársától.) A vár­megye közigazgatási bizottsága folyó hó 15-én. szerdán délelőtt vitéz Ricsóy ÚhlariR Béla dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott. Napirend előtt Sebők Elek dr. indítványt terjesztett elő, hogy a szabadkőművesek szervezkedését, akik Zebegényben nemrégiben gyűlést tartottak, Békésvármegye hatóságai is kisérjék figyelemmel, továbbá hogy a köz- igazgatási bizottság Lampl Hugót, a föld- mivelésiigyi minisztérium műszaki tanácsosát, aki a Körösök hajózhatóvá tételének mozgal­mában nagy és lelkes munkát végzett, miniszteri tanácsossá történt kinevezése al­kalmából üdvözöljék. A szabadkőműves meg­mozdulással kapcsolatos indítványt az aláb­biakban ismertetjük : A m. kir. kormány rendelettel megtil­totta a szabadkőműves páholyok működését és-* azokat-feloszlatta. Ez magyarul * anfíyit jelent, hogy a szabadkőművesség, mint szer­vezet nem kivánatos Magyarországom, nem kívánatosak tehát az olyan egyének sem. akik szabadkőműves felfogásban élnek. Miu­tán pedig emberektől nem lehet megtagadni azt, hogy olyan felfogásnak legyenek osztá­lyosai, ami az ő egyéni meggyőződésüket fedi. viszont nem kivánatos, sőt egyenesen ártalmas, hogy ilyen fertőző gócok szabadon ragályozzanak, kellő ellenőrzés alatt tartandók. Nem akarok a szabadkőművesség esz­mei tartalmával foglalkozni. Nem tagadom meg tőle, hogy programijában vannak tár- sadalomépitő gondolatok, hogy tagjai között vannak jóhiszemű emberek, akiknek éppen ezek az értékek voltak a lépvesszői. — csak azt nézem, hogy a m. kir. Kormány műkö­désüket károsnak Ítéli. A magyar társadalom ' javára épitö munkát végezni csak az Istenéhez hű. keresz­tény vallásukhoz ragaszkodó emberek vannak hivatva és jogosítva, mely életfelfogás kere­tében megvalósítható minden, ami a szabad­kőművességben. mint az élet java feltalálható. Nincs tehát semmi szükség arra. hogy nem­zetközi érdekek szolgálatában a csak bom­lasztó hatalmasságok céljára a nemzet testét szervezet rágja. A Nemzeti Újság julius 5 iki száma arról ad hirt. hogy a szabadkőművesség Zebegényben ülést tartott. Ennek a kétség­telenül keresztény komoly újságnak a hír­adását nincs ok kétségbe vonni. Nem is cáfolta senki, igy tudomásul kell vennünk, hogy a szabadkőművesség él, ami ellen pe­dig minden érzésünkkel tiltakoznunk kell. Békésvármegye nem volt fertőzött helye a szabadkőművességnek, ez azonban nem ok arra, hogy élénken ne figyeljük törekvéseiket és idejében rajta üssünk. Indítványozom, hogy a közigazgatási bizottság különös gonddal figyelje várme­gyéjét. Az indítványok elfogadása után az alispáni jelentés felolvasása következett, ame­lyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk: Közbiztonság Az elmúlt hó folyamán a személybiz­tonság 97, mig a vagyonbiztonság -331 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság öt esetben történt. Junius hó 15-én kezdte meg a szegedi törvényszék Apczy tanácsa Békés községben az állami és társadalmi rend felforgatásával vádolt Böszörményi-féle kaszás keresztes párt vezetőinek bünpörét. A nagyobb érdeklődést keltő per tárgyalása után junius 23-án ke­rült ítélethirdetésre a sor, amikor is a per fővádlottait a bíróság bűnösnek mondotta , ki és Bereczki Zoltánt 1 évi börtönre,; Vass Ferencet 10 hónapi börtönre. Lovas Gábort 8 hónapi börtönre, Hégely Gábort 3 hónapi fogházra ítélte. A többi vádlottak 8—30 napig terjedő elzárás büntetést kaptak. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyos­bításért, mig a vádlottak a bűnösség kimon­dása miatt felebbezéssel éltek. Földművelés, ipar és kereskedelem Az elmúlt hónap időjárása mezőgazda- .sági szempontból rendkívül kedvező volt. minek következtében a gabonafélék lassan és egyenletesen beérhettek. A terméseredményeket a vármegye te­rületén ismételten jégesők veszélyeztették, igy jégeső volt Gyula és Békéscsaba m vá­rosok. Újkígyós. Csorvás, Gyoma, Szeghalom és Körösladány község határaiban. A kár felvétele mindenütt nyomban folyamatban té­tetett, ennek eredményéről azonban még . mindenütt nincsenek hivatalos megállapítások. Hozzávetőleges becslések szerint a kár bú­zában és árpában a legjelentékenyebb és pe­dig 15—25—30'Vo- A tengeri a jégverés kárát kedvező időjárás mellett a szakértői megállapítások szerint, általában ki fogja heverni. A terméskilátások az elmúlt évekhez képest igen jónak mondhatók úgy, hogy jó, általában kösepes termés várható. As állatárak as elmúlt hó folyamán továbbra is emelkedtek. A mezőgazdasági munkásság helyzete a mezőgazdasági munkának késő tavaszi meg­indulásával fokozatosan javult, az aratási munkálatoknál pedig, — a beérkezett egy­behangzó jelentések szerint minden munkás, aki csak dolgozni akar, munkaalkalomhoz jutott A nagy gazra való tekintettel egyes helyeken megkísérelték a leszerződött aratók, hogy szerződésileg megállapított illetményei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom