Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-06-28 / 147. szám

1936 juuius 28 BÉKÉS I f­j l ] ►J k tíréf Pongrác/ Jenő országgyűlési képviselő beszámol a Békés olvasóinak i. Mackensen budapesti német követ ini­ciálására. a német birodalmi kormány meg­hívásának eleget téve, ez év májusának má­sodik felében a magyar országgyűlés tíz, úgynevezett agrár képviselője németországi tanulmányútra indult. Valamennyien nagy érdeklődéssel és várakozással szállottunk vo­natra. hogy személyes tapasztalataink alap­ján egészítsük ki vagy helyesbítsük azt a képet, amelyet a harmadik birodalomról az egymásnak sokszor homlokegyenest ellent­mondó hírek és ujságtudósitások alapján al­kottunk, V ttár a Németországba való jutás nem jár nagyobb nehézségekkel, mint Európa bár­mely kulturországába, bár a Führer veze­tése alatt élő hatalmas nemzet állami élete ugyanúgy a nagyvilág nyilvánossága előtt megy végbe,, mint akár Angliáé, vagy Fran­ciaországé, mégis bizonyos mértékig, — hogy úgy mondjam — a misztikum ködébe bur­kolt ez az állami élet, mely misztikum a tisztánlátást meglehetősen akadályozza. Az atiz magyar képviselő tárgyilago­san látni és tapasztalni akart, hogy tapasz­talatait aztán itthon értékesíthesse. Azt lehetne mondani, hogy hivatalos meghívásra mentünk, hivatalos vezetés mel­lett tanulmányoztuk a viszonyokat, tehát tárgyilagos látásunk ennek folytán korláto­zott volt. Hiszen azt mutatták meg nekünk, amivel dicsekedni lehet, a látnivalókat bizo­nyára úgy csoportosították, olyan megvilá­gításba állították, hogy benyomásaink csak kellemesek legyenek és megállapításaink a mai rendszéf egyedül üdvözítő voltát iga­zolják . : • Ezzel szemben tény az, hogy mi, akik künt voltunk, egyrészt rendelkeztünk annyi tárgyismerettel, hogy netán élénkbe tárt po- temkiniácfák egyáltalán nem téveszthettek volna meg, másrészt határozottan kijelent­hetjük , hogy vendéglátóinktól ilyen szándék teljesen távol állott. Alábbiakban iparkodni fogok a kétség­bevonhatatlan tények felsorolásával előadni tapasztalataimat. A számok, tények minden­nél többet mondanak. Aki közülünk, mint jómagam is, az ösz- széömlást kővető években is járt Németor­szágban, az most egy teljesen más Német­országot talál a régi helyén. Akkor a St. Germainben diktált béke hatásaként rettene­tes lázban fetrengett a hatalmas német biro­dalom. Minden züllött, összeomlóban volt, csak épen annyi ereje volt, hogy a fel-feltörő vörös fekélyt távol tudta tartani a nemzet testétől. Ha politikai teljes összeomlás nem is következett be, a gazdasági megrázkódta­tások egymást követő sorozata, előbb-utóbb a teljes összeomláshoz vezetett volna. . Ma a vonatból kiszállva a felfelé Ívelő élet grandiózus lüktetését érzi az idegen első benyomásként. Ez az impresszió, a napfóhiapra nyert tapasztalatok során, csak egyre jobban jelentkezik élő valóság gyanánt. A méretek impozánsak, ez ugyan a 70 mil­liós német nemzetnél természetes is, de eny­nyire talán sohasem volt még német földön sem tapasztalható, mint ma. Magyarázata ennek bizonyára az is, hogy Németország ma lett igazán politikai és nemzeti egység. Az egyes királyságok, fejedelemségek, her­cegségek partikuláris kormányzati autonó »iájának megszüntetésével, ma a német nép egységes irányítás, egységes kormányzás alatt éli egyre életerősebben kibontakozó nemzeti életét, mégpedig mindent a részle­tekig átfogó, nagykoncepcióju irányítás mel­lett. Hogy a hitleri kormányzat tagadhatat­lan sikerének mik az okai, arra legyen sza­bad majd ismertetésem végén rátérnem, ami­kor a már felsorakoztatott adatok fogják igazolni idevonatkozó állításaimat. Az alábbiakban mozaikszerben fogom meg­kísérelni tapasztalataim és azok nyomán támadt benyomásaim visszaadását, de ez természetes is, mert hiszen tizenkét nap alatt nem le­het szó annyira különböző országrészekben, az ország gazdasági, kulturális, politikai életét teljes rendszerességgel és részletes­séggel tanulmányozni, liemélem, hogy ez a mozaikszert! ismertetés is érzékelhető képét fogja adni nagyjában az egész mai Német­országnak. Száznegyven km.-es sebességgel száguld velünk a gyorsvonat, dacára e sebességnek, rázkódtatást alig érzünk. A sínpárok vas- slippereken futnak tova. Első állomásunkon egy őrnagy fogadott bennünket, aki közölte velünk, hogy a kormány őt rendelte uti- marsalunkká. Mindenütt a legjobb szállodák­ban volt előre megrendelt szállásunk, melyet vendéglátónk ingyen bocsátott rendelkezé­sünkre. A kormány nem csinált titkot abból, hogy meghívásunk propagandisztikus tenden­ciájú, de ennek a propagandának buzgó szol­gája nemcsak a kormány exponense volt, hanem a munkásig minden német polgár. A német polgár önérzete erősen szembe­tűnő. Mindenki megbecsüli a saját munkakörét, a maga közgazdasági jelentőségét kellőképen értékeli, de becsüli természetesen polgártársát is. Osztálygyülöletet nem tapasztaltunk. A munkás munkavezetőjében, föiöttesében ma­gánál többet tudó munkatársát látja. Csodá­latosnak kell mondanunk azt a lelki átala­kulást, ami a hitleri rezsim hatása alatt, a németség minden rétegében végbement. Parasztgazdák vetekedtek azért, hogy bennünket vendégül láthassanak és nem egy­szer kíséretünkkel huszonötén is ettünk egy- egy gazda asztalánál. Ilyenkor igen érdekes beszédek is hangzottak el, melyek egyikében sem mulasztották el a német-magyar fegyver­barátságot, közös nehéz sorsunkat, a ránk kény- szeritett szörnyű békét hangozta tni és azon reményüket, hogy a szép Magyarország­nak is fel fog virradni egykoron. Bámulatos volt az a tájékozottság, mellyel Magyarország­ról és a magyar viszonyokról beszélnek. A tapasztaltakat talán három nagy cso­portban mutathatnék be: 1. a szociális, 2. az ipari, 3. a mezőgazdasági problémák. Itt a hitlerizmus lényegét kell elöljáró­ban egy-két mondatban ismertetnünk. A nemzeti szocializmus alapgondolata : TROPICAL férfi öltönyök 28. - pengőért il3nilai V ÁSZON „ „ 18.— ' „ 98 ■ J.-.-.vaau J—i"v —i y a «Mragaasca.» i-t-- -----a.....' / /; } 1,1 • f/ . h ' ‘ tíhitili/' íUJAWH ^ ..............ha finom holmik mo sásáról van szó: csak Lux szappanpelyhet az ismert kék dobozban. LUX q f io i hideg vízben is azonnal habzik a közérdek mindig megelőzi a magánért!* További alaptételek: a pénz nem cél, kanéi." eszköz. Az aranyfedezetü pénz nem szolgál nemzeti érdeket. Minél nagyobb a péus galom, annál nagyobb a kereseti íeüe Mindenkinek munfcát kell adni, inkábí kát, mint munkanélküli segélyt. Állandóan nagy mértékben kell közmunkákat folyamatba tenni, mégpedig lehetőleg belföldi nyersanyag felhasználásával, hogy a közmunkákra bejek°- tetett összeg teljes egészében az országban maradjon s igy az elapadás veszélye nélkül végezhesse munkát termelő körforgását. A közmunkákba fektetett pénz háromnegyed része természetes utón adózás révén vissza­kerül az államkasszába. A közmunkának ’ olyannak kell lennie, hogy abban minden polgár, minden foglalkozási ág részt vehessen, Minden gazdasági dekadenciában levő ország kormányának legsürgősebben, de talán legnehezebben megoldható problémája a munka­nélküliség kévdése, illetve a muimaalkalmak teremtésének intézményes és nemcsak átme­neti biztosítása. A nemzeti szocialista kon ezirányu működésének mérlege : hét nmikanélküli volt, ma egy milliót tart] nyilván, ezeknek nagy része is szakkép ségnélküli és korlátolt munkaképességű. Természetesen Németországban is vanuj olyanok, akiknek megélhetése csak községé utján biztosítható. Ezt a kérdést is intézi nyesen oldja meg a hitleri társadalomi Sociale Hilfe és a Nacionalsociale Versorgu* utján. (Jövő vasárnap folytatjuk.) I------------------­Megbízható német kisasszony, hosszú bizonyítvánnyal állást keres 1—2 kisgyermek mellé Gyulán vagy Gyula kör­nyékén. Cim: Mltzi Fegerl Gyoma. 777 1—2 v. Használt togaranyat legmagasabb ár­ban veszek. Antaláczy togierhuikus Árpád- utea 22. 67s 4—*y TisHi Unió: m i

Next

/
Oldalképek
Tartalom