Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-07 / 130. szám
LXVili. évfolyam 130. szám. Vasárnap Gyula, 1036 Junius ? Eíöfleetési árak Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér íirdetégi díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Sc-erkee/Jöség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobaj János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendök. — Kéziratok ne® adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A népvezér a nép ellen nyal gondolkodóba ejti a derék, küzdelmeiben férfiasán kitartó mezőgazdasági munkásokat s közelebb viszi őket ahoz a felismeréshez, hogy nem hangzatos pártjelszavak, nem népvezérek és azok megejtő szólamai mögött él az önzetlenül aggódó magyartestvéri szeretet, hanem az alkotó politika komoly és csendes munkásainak szivében. Szombaton délelőtt történt meg a Márialalvai napközi otthon alapkő-letétele Hozzá vagyunk már szokva ahoz. hogy a független kisgazdapárt meglepetésekkel szolgáljon. Alkalmunk volt hallani például, amikor a vezéri tenor a kripta ária dühös fortéjából a közös ellenzéki front esábdalá- nak megejtő fuvolahangjává változott. Alkalmunk volt továbbá abban is gyönyörködni, amikor az egykori Eme-vezér testvéri összefogásban hirdette a népi üdvösség hajnalhasadását és az ellenzékiség egyedül üdvözítő mivoltát a liberalizmus élharcosával. És amint meglepetésekkel szolgálnak a főbenjárók, akként szolgálnak a lejebb való vezérek is, úgy, amint az az alábbiakban következik. B. Szabó István, a független kisgazda- és munkáspárt békési vezére a párt hivatalos lapjába a napokban kéthasábos cikket irt s a cikkben többek között a következőket állapította meg: „Ezekre (az ipari gépekre) szükség van, hogy tömegesen és olcsón termeljenek s ugyanakkor miattuk a kisiparosság ezrei tengődnek kenyér nélkül.“ Az ember azt hinné, hogy aki ezeket irta, az a kenyér nélkül tengődök ezreinek gondját-baját éjjelnappal a szivén viseli s tiltakozó szavát mindenkor felemeli, amikor újabb ezrek kenyerét fenyegeti veszedelem. Ám a független kisgazda- és munkáspárt békési vezére elmulaszt szünet nélkül következetes lenni s igy történhetett meg, hogy amikor a megyegyíilésen az aratógépek használatának korlátozására vonatkozó szabályrendeletet tárgyalták, felállt és az ezrek kenyerének védelmére szánt rendelet ellen tiltakozó szót emelt. Mindenki élénken csodálkozott a szavakon, mert hiszen furcsán is hangzottak azok annak a szájából, aki odahaza „munkástestvéreim“-nek aposztrofálja híveit. Különös volt, hogy munkástestvéreit nem vette védelembe az aratógépek ellen, amely gépek pedig, ha nem ügyelnek rájuk, épp úgy elveszik a munkástestvérek kenyerét, mint az ipari gépek a kisiparosság ezreiét. Nem kellett neki a megszorítást tartalmazó szabályrendelet, vagyis hogy csak az arathasson géppel, aki minden 12 hold föld után egy-egy aratómunkást is szerződtetett. Nem kellett neki az a szabályrendelet, amely a gazdák érdekeit összhangba hozva a munkásságéval, az aranyigazság középút ján halad. A főispán, aki a vármegye ügyeit olyan nagy körültekintéssel és szociális szeretettel intézi, ákit pedig népvezéri ambíciók sem fütenek, mennyivel más hangon beszélt erről a komoly problémáról, úgy a maga, mint a kormány törekvéseinek és szellemének megfelelően. Mennyivel közelebb állt ő és áll, amit képvisel, a kormány, a munkástestvérekhez s ügyük, ezreik kenyérügye, minden hangoskodás nélkül is mennyivel inkább szívügye, mint annak a népvezérnek is, aki az arátógépek korlátlan használata mellett szállt síkra a megyegyíilésen. A független kisgazdapárti mozgalom békési vezérének állásfoglalása1 minden bizony(A „ Békés11 munkatársától.) Mint ismeretes, a gyulai katolikus egyesületek és hivek elhatározták, hogy báró Apor Vilmos dr. apátplébános nevével, pappászentelésének 20-ik évfordulóján, napközi otthont létesítenek Máriafalván. A napközi otthon gondolata mindenütt a legnagyobb megértéssel találkozott, úgyhogy a gyűjtés és önkéntes adományok révén a Sarkadi ut. 14 szám alatti telket a rajtalevő házzal 920 pengőért rövidesen megvásárolhatták. Mivel azonban a megvásárolt ház nem volt alkalmas az otthon megfelelő elhelyezésére, le kellett bontani s helyébe újat kell építeni. Az épités természetesen újabb költségeket jelentett, miért is gyűjtés indult a hiányzó összeg előteremtésére. Tekintettel arra, hogy a napközi otthon felállítása általános érdek, a város vezetősége az egyesületek kérelmére indítványt terjesztett a képviselőtestület elé s kérte, hogy munkadij és természetbeni hozzájárulás formájában kétezer pengő erejéig a város is siessen segítségére a nemes- szándékú akciónak. A képviselőtestület egyhangúan megszavazta a segélyt s igy lehetővé vált, hogy a lebontott ház helyén szerdán már meg is kezdjék az építkezést. Az építkezést az inségmunka keretében végzik el, ami a városnak körülbelül másfélezer pengő készpénzkiadást jelent. Ad azonkívül 35.000 vályogot is. Az otthon alapkő-letétele szombaton délelőtt történt meg, amelyen az egyház részéről báró Apor Vilmos dr. apátplébános, a katolikus egyesületek részéről Kaufmann Ödönné és Tanczik Lajos, mig a város részéről Szentes Károly főjegyző jelent meg. Az alapkőben, rozsdamentes cinlemez-tokban, okiratot helyeztek el, amely okirat az otthon létesítésének krónikáját foglalja ma(A „Békés“ munkatársától.) Néhány héttel ezelőtt a szikfüvirág-száritással kapcsolatosan megemlékeztünk Reisner Emil mérnöknek arról a találmányáról, amely speciális és az áru-minőség szempontjából a legmegfelelőbb módon tudja a vizet kivonatolni a viztelenitésre kerülő anyagból. Ezt a „dehydrálasi“ szisztémát Reisnerék tej por készítésére is felhasználják. A tejből 35 fokos hőmérsékleten kivonják a vizet, úgyhogy a tej teljes tápérteket jelentő anyagai por alakjában maradnak vissza. gában. A krónika a következő szavakkal zárul: „Miután mindezen adatokat feljegyeztük, hálát adunk az Ur Jézusnak, hogy a Napközi Otthon áldásos gondolatát a napjainkban levő nagy Ínségben, ezer sebtől vérző csonka Magyarországunk eme trianoni határmenti városkájában, a nehéz gazdasági viszonyok között is, az Ő szent kegyelméből valóra válthattuk. Istenbe vetett törhetetlen bizalommal reméljük, hogy a megpróbáltatások elmúltával s mielőbb újra a dicsőséges Nagy Magyarország szivében, a „Báró Apor Vilmos Napközi Otthon“ mindenkor közmegelégedésre szolgálhatja az itteni, máriafalvai, nagy nyomorúságban élő embertársaink testi, lelki javát, az Ur Jézus tetszése szerint és az ő szent nevének nagyobb dicsőségére!“ A város vezetőségének az a terve, hogy az otthont 20-ig felépiti. Ugyanis már a tetőszerkezet is elkészült, úgyhogy a még július elsejéig hátralevő három hét alatt, hacsak valami nagyon kedvezőtlen időjárás közbe nem jön, el is készülnek az építkezéssel. Sajnos, a berendezés költségeire még most sincs meg a teljes fedezet. Mintegy 700 pengő még mindig hiányzik, remélhető azonban, hogy a hivek továbbra is adakoznak, mint ahogy a napokban is 100 pengőt juttatott az otthon céljaira egy magát megnevezni nem akaró, buzgó hive az egyháznak. Kívánatos is, hogy a felebaráti szeretet érzésétől áthatott hivek helyzetükhöz illő adománnyal továbbra is segitsék a mozgalmat, hogy a napközi otthon mielőbb megnyithassa kapuit a máriafalvai gyermekek előtt. A 35 fokon való dehydrálás azt jelenti, hogy a tej nyers állapotban marad, olyannyira, hogy a tejporból még aludtejet is lehet készíteni. A tejpor, ha nincs is teljesen légmentesen, konzerv formájában lezárva, fél évig tartható el, légmentes zárás esetén azonban évekig is eláll. A tejpor készítését napi 1000 liter tejjel kezdte meg a vállalat, ezt a mennyiséget azonban sikerült fokozatosan felemelni, úgyhogy ma már napi 5000 liter tejet dolgoznak te! a telepen. A gyulai tej Egyptomban Rövidesen napi 12 ezer liter tejet fog feldolgozni a Reisner-féle Dehydro-vállalat
