Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-29 / 123. szám
LXVIII. évfolyam 123. szám Péntek Gyula, 1336 május 29 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj előre fiíeteudő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A vármegye nagyjelentőségű kérdései a tavaszi megy egy ülés előtt: Körös-hajózás, szikes földek, nmnkáskérdés... "(A „Békés“ munkatárs át ól.) A vármegye törvényhatósági bizottsága tavaszi közgytilését vitéz Ricsóy-Uhlarik Béladr. főispán elnöklete alatt csütörtökön reggel 9 órai kezdettel tartotta. Napirend előtt a főispán a következő szavakat intézte a közgyűléshez : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Mielőtt a tárgysorozatra áttérnénk, nem hagyhatom szó nélkül a miniszterelnök ur gyengélkedésével kapcsolatban itt a vármegyében is sajnálatosan felmerült egyes jelenségeket. Budapestről ismeretlen és felelőtlen személyek ugyanis a legfantasztikusabb és legképtelenebb hireket terjesztették s ezek itt a megyében is sok helyütt talajra találtak. Nagyon is nyilvánvaló, hogy ezen minden alapot nélkülöző hirek csakis azoknak az elemeknek naiv és átlátszó óhajtását fejezik ki, akik a kormány minden egyes ténykedését csak* elferdíteni, a kormány reform munkájának jelentőségét mindenkor lekicsinyelni igyekeznek s akik nem a súlyos külpolitikai viszonyok által megkívánt megértést keresik, hanem elvakultságukban minden más szempontot félretéve csak a mai kormányzat megbuktatását látják egyedüli feladatuknak. Ezek azok. akik nem akarják belátni, hogy a 3 és fél évi megfeszített munka után az emberi szervezet rövid’ pihenést is kíván s ezeknek az elemeknek kényelmetlen elhinni azt, hogy Gömbös Gyula a szervezete által megkívánt pihenés után teljes erővel ismét készen fog állani a magyar nép jövőjéért folytatandó további küzdelemre. Mert ktizdenünk kell a magyar jövendőért, tek. törv. hat. bizottság ! S a magyar népet acélossá kell tennünk a további küzdelemre. Hogy azonban ezt elérjük, elsősorban ezen nép minden egyes tagja részére a becsületes megélhetést kell biztosítanunk. Erre törekszik a kormány s ez a törekvés vezeti nekem is minden lépésemet ebben a megyében. Egy jó termés lassan kialakuló örvendetes perspektívája ezt a törekvésemet nagy mértékben meg fogja könnyíteni, mindazonáltal tudom, hogy úgy a gazda, mint az iparos és munkás is támogatásra szorul s a jövő gazdasági évre vonatkozó terveim ezért ezt az utat fogják követni s a kidolgozás alatt álló munkaprogram ebben az irányban fog haladni. Ez alkalommal mondok erről a helyről is köszönetét a m. kir. Kormánynak, hogy az elmúlt nehéz télen és tavaszon a vármegyét, — objektiven meg kell, hogy állapítsuk — igazán megkülönböztetett jóindulattal és anyagi támogatással, ha nehezen is, de Várható időjárás a következő huszonnégy- Órára: lehűlés, élénkebb nyugati, északnyugati seél, sok helyen ismét zivataros eső, egyes helyeken (most kivált az ország déli és kdeti részein) jégeső. mégis átsegítette. E helyről is mégegyszer köszönetét kell mondanom a Zöklkeresztes és egyébb étkeztetési akció minden egyes közreműködőjének és jólelkíi adományozójának s itt köszönöm meg a nőegyletek önfeláldozó, karitatív munkáját is. E helyről kell ismét felhívnom a vármegye lakosságának figyelmét a háziipari foglalkozás előnyeire és jövedelmezőségére és külön is köszönetemet fejezem ki Almásy Denise grófnőnek és Vangyel Endre főszolgabíró urnák, akik a gyulai járás községeiben, továbbá Alexay Julia polgári iskolai igazgatónőnek, az orosházi NÉP szervezet női csoportja elnökének, valamint a körösladányi NÉP női csoportja elnöknőjének, Nagy Mi- hálynénak, akik községeikben oly fáradhatatlanul nemcsak megszervezték a háziipari tevékenységet, hanem piacot is biztosítottak ezen termelvények részére. Nem fogok megszűnni ismételten felhívni a vármegye lakosságának figyelmét a méhészet és selyemtenyésztés kereseti lehetőségére sem s nagy megelégedéssel értesültem a földmivelésügyi minisztériumban arról, hogy a téli selyemtenyésztési propaganda-előadások hatása alatt a selyemhernyó-pete igénylés ebben az évben máris 25 %-al meghaladta a tavalyit. A különböző érdekeltségekkel és hatóságokkal megbeszélt közmunkaprogrammal bővebben egyelőre nem kívánok foglalkozni, minden esetre azonban azon leszek a Kormánynál, hogy ez a kérdés intézményesen oldassák meg s az inségmunkáktól a legmesszebbmenő határig megszabaduljunk. A vármegye munkásságát éppen erre való tekintettel nyomatékosan felhívom, hogy minden kínálkozó munkaalkalmat ragadjon meg s már nyáron és ősszel igyekezzék úgy mint azelőtt, a télirevalót megkeresni, mert télen egyáltalán nem óhajtok itt tessék- lássék munkát végző munkásokat látni. A főispán nagy éljenzéssel fogadott szavai után Leges a Tibor dr. (Gyoma.) a szikes talajok kérdésével foglalkozott. Nem elég konstatálni, mondta, hogy van ez a kérdés, hanem meg is kell keresni a megoldását. A szik-kérdéssel foglalkozni kell, mert a szikes földek termővótétele a nemzetgazdaságnak nagy nyereséget jelent, ügy tudja, hogy a kormány hajlandó is a szikes földek megjavítására hosszabb lejáratú kölcsönt folyósítani. De meg lehetne oldani a kérdést nemcsak kölcsön, hanem segély formájában is. Úgy, hogy a gazda a digózásra juttatott összeget nem mint kölcsönt térítené vissza az államnak, hanem adózás formájában, éspedig úgy, hogy a megjavított föld kataszteri tiszta jövedelmét egy osztállyal magasabban állapítanák meg. A figyelémkeltő felszólalásához Kovács Libor (Endró'd) is csatlakozott. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan Végh Károly (Békés) a mammutáruházak káros kereskedelmi szerepével foglalkozott, majd azt kárhoztatta, hogy sokan fenn a fővárosban, vagy idegen megyék területén szerzik be szükségleteiket. Megemlítette követendő példaként, hogy Békéscsaba polgár- mestere megtiltotta tisztviselőinek, hogy a hivatalban ivet körözzenek, szükségleteiket összeírják és idegenből hozassák meg, akkor, amikor a helyi ipar és kereskedelem adófilléreiből kapják fizetésüket. Elekes Gyula (Békéscsaba) az iparos-adót.erhek csökkentésének szükségét, Kovács Mihály (Békéscsaba) pedig a tőzsdei buza-spekuláció árromboló következményeit hangoztatta. Felszólalása végén kérte a főispánt, hogy illetékes helyen hívja fel a figyelmet'az őrlési adó antiszociális voltára, B. Szabó István (Békés) szerint célszerű volna a gazdák által befizetett inségjárulék-összegeket a mező- gazdaságokban ledolgoztatni az inségmunká- sokkal. A felszólalásokra Márki Barna dr. alispán válaszolt. Legeza Tibor felszólalásával kapcsolatosan közölte, hogy néhány évvel ezelőtt már kérdést intézett a vármegye gazdáihoz, hogy hajiandók-e húszéves állami kölcsönt digózási célokra fölvenni? Az akció csúfos kudarcba fulladt, amennyiben mindössze csak heten jelentkeztek, pár ezer pengőt igényelve a 150 ezer pengős kölcsönből. Az alispáni jelentés elfogadása után vitéz Ricsóg Uhlarik Béla dr. főispán foglalkozott a digózás kérdésével, azon reményének adván kifejezést, hogy ez a nagyjelentőségű kérdés ezúttal nagyobb megértésre talál a vármegye gazdáinál, mint a múltban. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a szikes talaj megjavításával a gazdák jövedelme megnövekedik, valamint, hogy a munkások is keresethez jutnak általa. Közölte, hogy illetékes helyen mindent el fog követni, hogy a digózási akció sikerrel járjon és a kormány a legkedvezőbb feltételek mellett juttassa kölcsönhöz a gazdákat. — A digózás kérdését napirenden kívánom tartani, de napirenden tartom a Köröshajózás kérdését is s budapesti útjaim alkalmával állandóan érdeklődöm, hogy ez a vármegye szempontjából óriási jelentőségű kérdés milyen stádiumban van ? Információim és tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy a Körösök vizszint-felemelésének kérdése a legjobb utón halad a megvalósulás felé és a kormány minden lehetőt elkövet, hogy ez a nagyhorderejű probléma mielőbb és minél megfelelőbben megoldást nyerjen. A következőkben a különféle felszólalásokra reflektált s Kovács Mihály felszólalásával kapcsolatban megállapította, hogy a búza 18 pengős ára messze fölötte volt a világparitásnak. Beliczey Géza : De jól esett! A gazdáknál való inségmunkáltatást nem tartja célszerűnek, sem megvalósíthatónak. Szavai elhangzása után az adófeiszölam- lási bizottságba Gyuláról Keppich Frigyes
