Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-21 / 117. szám
B ÉKÉ S' 1936 máj us 21 A szabadszállási mandátum Váry Alberté marad (A „Békés11 tudósítói a jelenti.) Váry Albert egységespárti képviselő szabadszállási mandátumát annakidején a kisebbségben maradt Pongrácz Aladár független kisgazdapárti jelölt hívei panasszal támadták meg a közigazgatási bíróságnál, Váry Albert és hívei pedig ellenpanaszt terjesztettek elő. A közigazgatási bíróság úgy a panasz, mint az ellenpanasz állításaira elrendelte a bizonyítást, a tanúkihallgatások hónapokig állandó iztartották. folytak és a kerület lakosságát galomban A budapesti Ítélőtábla kiküldött bírája, Tóth István újabb költségbiztositék letételére hívta fel legutóbh a panaszosokat. A felhívás folytán úgy Váry Albert, mint Pongrácz Aladár, valamint a két párt vezető emberei abban állapodtak meg, hogy az eljárás folytatása a kerület lakosságának békéje és nyugalma érdekében nem kívánatos. Ezek után a kiküldött biró a peticiós ügy iratait visszaterjeszti a közigazgatási bírósághoz az eljárás megszüntetése végett. A politikai felfordulást szörnyű árvíz is tetézi Spanyolországban 2 Erzsébet. A harci jelenetet előadják a szivgárda csapathoz tartozó cserkészapródok. Felvidéket megszemélyesítik a belv. III. lány, Bácska—Bánátot a józsefvárosi lány, Erdélyt a belv. IV. lánygárdisták és Nyugatmagyarországot a belv. I.—III. o. leányiskola. Magyar Hiszekegy. A gyulai leánygárdisták táncszámait tanította : Somogyi Gyuláné. A zeneszámokat kiséri: m. kir. szegedi 5-ös határőrezred zenekara. Eilte i tírvényszéü R Hl Gábor reniriíKter támadóit (A „Békés“ munkatársától.) Tavaly szeptemberben történt, őszi vásárról szeke- rezett haza öt cigányformáju legény Dobozra. Nagyon jól üthetett be a vásár, mert a legényeknek hangos jókedvük volt, az egész utat végig mulatták, egyik kocsmából mentek a másikba, végig felverve Szentpálfalva csendjét. Az egyik kocsmánál megállította őket * a szolgálattevő rendőr, R. Nagy Gábor őrmester s mert a figyelmeztetés nem használt, elővette jegyzőkönyvét, hogy felírja a csendháborító duhajokat. A legények ugylátszik ismerősek már a rendőri eljárással, tudták, hogy a felírásból idézés, tárgyalás és ki tudja előre, mi minden következik. Egyszerre hárman is ráugrottak a rendőrre. A plajbászt akarták kicsavarni a kezéből. R. Nagy Gábor őrmester szorongatott helyzetében már nekik is szegezte pisztolyát, odanyomta egyik legény hasának és felszólította őket, senkise moccanjon többé. A legények annál vadabbul estek rá. A rendőr meghúzta a ravaszt, a pisztoly csütörtököt mondott. Hétszer egymás után próbálta, de a fegyver nem működött. Észrevették ezt a legények is, akik folyton olyan szorosan vették körül a rendőrt, hogy nem tudott közülük kardja használatára kiszabadulni. A legények lefogták, jobbkarját kicsavarták s mert pisztolyát még akkor is görcsösen szorongatta, úgy csavarták ki a kezéből, hogy vele törték a mutatóujját is. R. Nagy Gábor őrmester bénává lett, súlyos sérülésével kórházba került, ahol hosszú időn át gyógykezelték, de ujját mog- menteni nem tudták. Két ízét elvesztette mutatóujjának. Az öttagú társaság ellen az ügyészség hatósági közeg elleni erőszak vétsége és súlyos testi sértés büntette címén emelt vádat. Kedden tárgyalta ügyüket dr. V. Nagy István törvényszéki egyesbiró és K. Balog István és K. Balog Sándor dobozi legényeket bűnösnek mondván ki a vád szerinti bűncselekményben, elsőt nyolc hónapi börtönre, a másikat négyhónapi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős. Frontharcos hírek. A május 17-éré hirdetett frontharcos-népünnepélyt a rossz idő miatt megtartani nem lehetett, igy a vezetőség úgy döntött, hogy az ünnepélyt e hó 24-én vasárnap 1 órai kezdettel fogja megrendezni. Felkérjük a város hazafiasat! érző társadalmát, hogy a népünnepélyen már a nemes cél érdekében is megjelenni szíveskedjék, hogy ezzel is dokumentálja együttérzését a világháborúban anyagilag összetört, de lelkileg erőben maradt frontharcos katonákkal. Biztos megjelenésre számit a frontharcos-szövetség vezetősége. 1—3 = Tropikál öltöny Wéh P 25.50 JSEIÉIL (A „Békés“ tudósítói a jelenti.) A spanyolországi árvíz méretei mind katasztrófá- lisabb formában bontakoznak ki. Saragossa tartományban a folyók nagyrésze kilépett medréből és hatalmas területeket öntött el. Az utcák rohanó hegyifolyókhoz hasonlítanak. Eddig 16 sebesültet szállítottak a különböző kórházakba. Barcelona és Madrid között csak nehe- hezen tudják fenntartani a vasúti forgalmat és a vonatok többórás késéssel közlekednek. Sok helyen csapatokat kellett mozgósítani a lakosság megmentésére. il üt esztenóó szomorú ereiül i ál lie i szeli Mm égi jette. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A szegedi kereskedelmi és ipari kamara, amelynek kerületébe Békés, Bácsbodrog, Csanád és Csongrád vármegyék tartoznak, most számolt be évi jelentésében az 1935 év közgazdasági viszonyairól. Ez az évi jelentés egy nagy és a kerület szempontjából sajnálatos ellentétnek a megállapi tásával kezdődik. A kormányjelentések statisztikai adatai, a nemzeti bank megállapításai, a különböző szabad érdekképviseletek jelentései azt mutatják, hogy a múlt esztendőben a konjunktúrának lefelé irányuló görbéje nemcsak megállott, hanem emelkedő irányba tolódott el. Emelkedett a vasúti és postai forgalom, emelkedett a legfontosabb kulcsiparok termelése, emelkedett a nagy tömegcikkek, fogyasztása, javultak az adóbevételek, ami mind nem volna a konjunktúra javulása nélkül elképzelhető. Ezzel szemben azok az ipari és kereskedelmi vállalatok, melyek a kamara 1935 évi jelentéséhez az adatokat szolgáltatták, majdnem mind panaszok sorozatát tárják fel és szó moru megállapításaikat igazolják a kamara közvetlen tapasztalatai is. Ez az ellentmondás az országos helyzet és a kamarai jelentés adatai között egyrészt a kerület általános gazdasági struktúrájában, másrészt pedig a múlt esztendő időjárási és mezőgazdasági termésviszonyaiban leli magyarázatát. Az ország határain belül főleg az Alföld keleti része és igy nagyjából a szegedi kereskedelmi és iparkamara kerülete érezte meg legerősebben a május elejei fagykárokat, a júniusi jégveréseket és a következő majdnem aszályos jellegű nyári szárazságot, így állott elő a jelentés szempontjából az az el- lentmondásszerü helyzet, hogy egyik oldalon javuló tendenciákat kell megállapítani, a másik oldalon pedig arról kell beszámolni, hogy éppen a Plassenciában 90 ház viz alá került, a házak nagyrésze már beomlott. Borja közelében az árvíz elpusztította a vasúti töltést és megrongálta a síneket. Tornájában az árvíz elpusztította a villamosmüvek gépházát, úgy hogy az egész környék villamosáram nélkül maradt. Az árvizsujtotta területen a termés nagyrészben elpusztult, igen sok gyár -kénytelen volt üzemét beszüntetni. Spanyolországban több mint negyven éve nem volt ilyen hatalmas méretű árvíz szegedi kamarai kerületben nagykiterjedésü vidékek és széles rétegek fokozott mértékben szorultak inségsegélyre. Ezekből a sajnálatos állapotokból viszont az következett, hogy míg másutt a mezőgazdaság fokozott mértékben tudott mint az ipar és kereskedelem vásárlója fellépni, ez a szegedi kamarai kerületben nemcsak nem történt meg, hanem a gazdaközönség az uj vásárlások teljes megszorítása mellett még a régebbi kötelezettségeinek is csak vontatottan tudott eleget tenni. Ez pedig annál sajnálatosabb következéseket váltott ki, mert a szegedi kamarai kerületnek ipara túlnyomó részben kisipari jellegű s ezek a kisipari üzemek, a városokat kivéve, majdnem tisztán a mezőgazdasági lakosságból élnek s az utóbbinak vásárló- képtelensége őket is az Ínség szélére sodorta. De aki ismeri az alföldi városok gazdasági és társadalmi összetételét, az tudja azt is, hogy még a városokban is a mezőgazdasági lakosság, mint vásárló és fogyasztó, sokkal nagyobb jelentőségű/ mint a Dunántúlon, vagy a Felvidéken. Az egyes szakmák helyzetéről szóló beszámolók igy nem sok derűs momentumot tartalmaznak. Szórványosak az olyan iparágak, mint az állatkereskedelem és a húsipar, amely a külföldi kivitel váratlan fellendülése következtében jó esztendőre tekinthet vissza. A kívánalmak közül, amelyek iparosok és kereskedők részéről az év folyamán felmerültek, megemlitendök a következők: a kontárok elleni eljárás meggyorsítása ; a kirakodó vásárok visz szafejlesztése; az áruházak versenyének megszorítása ; védekezés a gyárak közvetlen eladási tevékenységével szemben; teljes vasárnapi munkaszünet bevezetése ; a kötött gazdálkodás korlátozásainak megszüntetése. Lűárverési-hirdetméiiy. F, hó 22-én pénteken 9 órakor az 5. hő. kér. pkh. 4 drb. kincstári lovat fog árverés utján a lóvásártéren eladni. Hadirokkantak a lovakat árverés nélkül a becsáron is megkaphatják. 648 1—1 I
