Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-15 / 112. szám
LXVIII. évfolyam 112. szám. Péntek Gyula, lí>36 május 15 ElilliKetésü árak Neeyedóvre : 4 P 50 fillér ügy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér “'rdelési díj **lör»* flwteiMlft. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal1 Gyulái), Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a láp szelleme részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek infcé- zendök. — Kéziratok nera átlátnák vissza. Egyes szánt ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. A magyar parasztság egy részét ismét létrának akarják felhasználni némelyek ahoz, hogy a hatalom polcára jussanak. Ismét balekot akarnak csinálni a magyar parasztból azok, akik ismerik jólelkii hiszékenységét és nem átallanak visszaélni vele. Ismét azt harsogják a fülébe Pesten és vidéken, hogy ő a cél és a fundámentum, közben pedig nem tekintik egyébnek, mint eszköznek szemben István bácsinak és gazd- uramnak. háta megett pedig buta parasztnak nevezvén. Ő a fundámentum, mondják neki és valóban fundámentum ö. de fundámentuma főként politikai exisztenciájuknak és hatalmi váraiknak. Fundámentum, amely, mint az anyatöld, szelíden tűri, hogy ráépítsenek, hogy kihasználják, hogy amikor királynak mondják, szolgább legyen a rabszolgánál. JÉs kábítják mindenféle Ígéretekkel és nagyhangú kritikákkal, konokul ismételvén a fülébe, hogy akik most ügyeit viszik, sem a határokon belől, sem a külső országokban nem jól sáfárkodnak a rájuk ruházott hatalommal. Állítják az egyezmény érdekében tett római útról, hogy az csak külügyi kiruccanás és minden valótlant állítanak, ami csak hasznára lehet a pártpolitikai machievellizmusnak. Eckhardt Tibor, aki legutóbbi beszédében nem átallotta azt moudani, hogy már a képviselőim első ülésén olyan terrorisztikus hangulat nyilvánült meg a Nép részéről, hogy a második ülésre már revolverrel a zsebében ment el, nem bánva, hogy ezzel a kijelentésével a magyar törvényhozás házáról a balkáni attitűd lehetőségét tételezi fel, a hatalomért való törtetésében odáig ment, hogy mégjazokkal is hajlandó szövetkezni, akiknek nem is távoli elvbarátai pontosan az ellenkezőjét hirdetik a nemzeti eszméknek. Ezek szerint a magyarságára büszke paraszt, aki szive fölött ezüstösen csengő medáliákkal jött meg a világégés poklából, egy táborba tartozik majd honmentő vezérei jóvoltából azokkal, akik ezeket a medáliákat csak sajnálattal, hazaszeretettől lángoló lelkűket pedig csak szánalommal tudják nézni. Különös és veszélyes vállalkozás olyan politikai küzdelembe belevinni a magyar parasztságot, amely küzdelem a számára csak veszteséget, ideáljai lerombolását és csak kiábrándulást hozhat, ügy látszik, az ellenzék még arra is hajlandó, hogy a nemzetköziségének a magyar parasztság árán szarvat növesszen, akkoracselekedvén ezt, amikor pedig éppen arra volna szükség, hogy a nacionalizmus gondolatában eggyéforrjon. Titkos választójogot reklamálnak, jóllehet a titkos választójog megalkossa benne van a kormány munkaprogramjában, s követelnek nagy hangon sok minden olyat, amit a kormány amúgy is megcsinálna, vagy pedig amit a mai súlyos helyzetben senki sem tudna megvalósítani. A cél nagyon is világos: bomlasztani, ágálni, ígérgetni és hangoskodni. Abból sem csinálván gondot, ha a nagy kormánybuktató szónoklat egyik mondata agyon is üti a másikat. A Rákóczi-uti nagyteremben ugyanis, mint rendesen, a diktatúráról is szó esett s Eckhardt Tibor azt mondta a beszéde ezen részének elején, hogy a „diktatúra veszélye teljesen lefokozódott“, kijelentvén ezt azért, hogy azt, mint pártja munkájának sikerét tüntethesse fel, javaslatai végén azonban már ismét nagy diktatúra-veszélyről beszélt, hogy annak leküzdésére hangzatos felhívást intézhessen a hon minden polgárához. A diktatúra taglalása után a régi recept szerint a szirénahang következett azok felé, akik a „magyar fiatalság széles tömegeit r prezentálják“, valamint a „parlament nagyon sok őszinte, fiatal reformere“ felé. A hatalmas párt, amely, ha akarná, még az égboltozatot is össze tudná roppantam, ezek szerint tehát mégsem valami nagyon erős s bár annak idején egy egyszerű piros bársonyszék lábai is meg tudták volna erősíteni, most meg még a vörös lobogó gárdájának szövetsége sem tudja győzelmessé tenni. A magyar ember meg szokta nézni, kivel cimborái, kivel fii •egy nótát és kivel ül le egy asztalhoz. Aki nem gusztusa szerint való, attól elfordul, büszke lévén (A „Békés“ tudósítóija jelenti.) A képviselőház szerdai ülése iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg s a nagy számban megjelent képviselőkön kívül ott volt az ülés megnyitásakor a kormány valamennyi tagja. A,z ülést négy óra után Sztranyavszky Sándor elnök nyitotta meg. — Mielőtt a napirend tárgyalására áttérnénk — mondotta Sztranyavszky Sándor —a házszabályok 129. §-ának 3-ik bekezdése alapján kötelességszerü javaslatot kívánok tenni a Háznak. (Halljuk! Halljuk!) A május 12-én megjelent egyes hírlapok közleménye szerint Eckhardt Tibor . .. Vitéz Csicsery Róna István : Levele és kiveie ! (Zaj balról) Sztranyavszky Sándor elnök : . . . május 11-én a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülésén Eckhardt többek között a következő és általa később meg nem cáfolt kijelentéseket tette : »Ebből a helyzetből le kellett vonnunk a következtetéseket s az adott helyzetben annál könnyebb volt ez elhatározáshoz jutni, mert amikor az uj parlament összeült, ebben a parlamentben nem egy parlamenti atmoszféra, hanem a parlamenti pincének az atmoszférája csapott fel. A gomblyukában pártjelvénnyel ülő pártelnöke a képviselőház nak . .. Felkiáltások jobbról: Éljen Sztranyavszky Sándor! Sztranyavszky Sándor: . . . azzal kezdte a maga működését, hogy az erőszakos választások ellen való tiltakozásunkat is lehetetlenné akarta tenni és a parlamentben olyan terrorisztikus hangok jelentkeztek az első ülésen, hogy én a második üiésre már minden támadásra felkészülve, revolverrel a zsebemben mentem el:» Sztranyavszky Sándor : Miután Eckhardt Tibor idézett kijelentései kimeríteni látszanak az 1914-ik évi 41-ik törvénycikk első és második paragrafusaiba ütköző és a harmadik szakasz második bekezdésének második pontja szerint minősülő — a magyar ahoz, hogy céljai érdekében felrúgja a becsületét önmaga előtt. Vezérei válogatás nélküli szövetkezése minden bizonnyal gondolkodásra készteti s- közelebb viszi a megismeréshez. ‘Rájön, bogy a parasztság a hangoskodóknál csak jelszó és eszköz, s akik más elveket vallanak mint ö, azok lobogója alatt nincs mit keresnie. Gömbös Gyula, igaz, kevesebbet beszél, de viszont többet cselekszik a magyar parasztságért. Aki tehát tuliát a pártpolitika ravaszságán, ann ik mögötte, vele egy táborban a helye. N. G.. országgyűlés képviselőháza sérelmére elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés tény- álladékát, (ügy van !) (ügy van ! — jobb felől.) az 1914-ik évi 41-ik törvénycikk 8-i.k paragrafusa 1-ső bekezdésének 1-ső pontja alapján tisztelettel javasolom, méltóztassék felhatalmazást adui a királyi ügyészségnek arra, hogy az Eckhardt Tibor által a magyar országgyűlés képviselőháza sérelmére állítólag elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés vétségének megtorlása végett a bűnvádi eljárást hivatalból szorgalmazza. Méltóztatnak a kért felhatalmazást megadniA Ház a felhatalmazást megadta. Az elnök ezután közölte, hogy a belügyminiszter kíván szólani. Amikor a miniszter szólásra emelkedett, a jobboldalon és a középen percekig tartó tapssal fogadták és perceken keresztül hangzott a kiáltás : — Éljen a kormány ! — Éljen Gömbös Gyula ! — Éljen Kozma Miklós 1 Kozma Miklós belügyminiszter: Különböző sajtóorgánumokból értesültünk arról a nyilatkozatról, amelyet Eckhardt Tibor a Független Kisgazdapárt választmányában tett és amely nyilatkozat folyamán a jelenleg beteg miniszterelnök személye és politikája ellen súlyos támadást intézett. Ezzel a támadással a Nemzeti Egység Pártja foglalkozni kiván. A támadásnak egyébként mind a hangját, mind a lényegét Csík Józsel a párt nevében visszautasította és felesleges hangsúlyoznom, hogy a kormány minden •tagja a párt állásfoglalását a leghatározottabban magáévá teszi. Ezen az egységes állásfoglaláson túlmenően reflektálni kívánok Eckhardt Tibor nyilatkozatának ama kijelentésére, amely a következőképpen hangzott (olvassa): „A bomlás kikezdte már a legfelsőbb adminisztrációt is, a kormányban nincs egység, a kormány tagjai közül többen állnak a miniszterelnökkel szemben. A miniszterelnök kiruccant külpolitikai térre, vagy a belpoli. Bűnvádi feljelentés Eckhardt ellen Kozma Miklós belügyminiszter energikusan utasította vissza a Független Kisgazdapárt vezérének vádjait
