Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-14 / 111. szám
1936 május 14 BÉKÉS 3.. A gyulai szikfiivirág útja a „fertőzött rayon“-tól a márkázott „Dehydro-kamillá“-ig Reisner Emil találmánya megmentette a halálra ítélt békésmegyei kamillát (A „Békés' munkatársától) A szikfüvirág- export, mint gyógynövény-kereskedelmünk egyik gén jelentős tényezője, többmillió pengő bevételt jelent évente az országnak. A virág-szedés ilyenkor tavasszal indul meg s tart az időjárás szerint mindegy 6—8 hétig. A szikíüvirágtermés Békés- vármegyében és Gyulán is jelentős, néhány éve azonban nem volt kelendősége, mert a virágokat kinn a mezőn élősdiek támadták meg, amelyek petéiket a virágba rakták, a peték a padláson iör- tént lassú szántás alatt kikeltek és a szikfü ennek követk 'Ztében tele lett kukacokkal Reisner Emil mérnök tavaly egy speciális száritó eljárást talált fel. amelynek során az élősdiek a szárításhoz használt rendkívül forró levegőben elpusztulnak. A szárítás a találmány felhasználásával már tavaly is figyelemreméltó eredményt produkált, az idei szikfüvirág pedig már olyan kiváló minőségű, hogy a Reisner-féie száritótelep egész idei produktumát lekötötték exportra. A szikfü virágot a szedőktől kilónként 6 fillérért veszik meg. A virágot megrostálják, utána kézzel megtisztítják a bennelevö idegen anyagoktól, majd száritókeretekre szétterítve a szárítókba helyezik. A szárítókba a 80 usque 95 fokos forró levegő ventillációs utón jut be a virágra, honnan a párával megtelt levegő ugyancsak ventillációs utón a szabadba jut ki, úgyhogy a szárítás teljesen száraz levegővel történik. A keretek a virággal három óra hosszat vannak bent a száritó kemencékben, ahol sulyukuak mintegy ötödrészét elvesztik. Utána a kereteket kiszedik és a szikfüvet egy napig a szabadlevegőn hütik, majd ismét átválogatják s a netalán még bennelevö idegen anyagokat eltávolítják. Eddig mintegy 650 métermázsa nyers virágot szárítottak meg s kilátás van rá, hogy kedvező időjárás esetén még ugyanennyit fognak szárítani. A szikfüvet állandóan hordják a Reisner - malom udvarára, és pedig nemcsak Gyuláról, hanem még a környékről is, A száritótelep üzemét Weisz József vezeti, aki már két évtizede foglalkozik szikfüvirággal. Hosszú évek munkájával szerzett, mintegy 25000 pengős vagyonát néhány évvel ezelőtt elvesztette és pedig annak következtében, hogy a szikfüvirá- got a megye területén megtámadták az élősdiek. Nagymennyiségben megvásárolt szikfüve a szárítás alatt mind megkukacosodott és ennek következtében értéktelenné vált. Az ország a szikfüvirág minősége szempontjából 4 rayonba van felosztva. Gyula és környéke az úgynevezett fertőzött, negyedosztályu rayonba volt besorozva, ami azt jelentette, hogy a nagy fáradtsággal szedett szikfüvirágért csak a legminimálisabb árat tudta fizetni a kereskedelem. Reisner Emil találmánya következtében ez a hely zet most lényegesen megváltozott, illetékes helyen ugyanis a gyulai szikfüvet a legprimább- nak minősítették, amennyiben a szakértők véleménye szerint még a hortobágyi szikfüvirágnál is értékesebb. Kedden délben autón Baranyi Tibor, a Gyógynövény kiviteli Egyesület elnöke. Vermes Gyula, a Külkereskedelmi Hivatal igazgatója, Hentz Ferenc, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója és Augusztin professzor Gyulára érkeztek. hogy a száritótelep üzemét és produktumát megtekintsék. A szakértők nagy tetszéssel szemlelték a manipulálást és a szárítást, nemkevésbé a nagyfejü, élénkszinü virágokat s általános volt a véleményük, hogy a gyulai szikfü az idén az ország valamennyi szikfüvénél jobb. Valószínű, mondották, hogy a gyulai szikfüvirágot, mint márkás „Dehydró-kamillá^-t, az állami gyógyszerjegyzékbe is fölveszik. Az úgynevezett dehvdró- száritásnak tehát gazdasági szempontból igen nagy a jelentősége, mert az eddigi negyedosztályu kamilla általa a legprímább minőségű lett. ami nemcsak azt jelenti, hogy a kereskedelem többet fizet érte úgy a szedőnek, mint a száritónak, hanem a kamilla keresettsége révén a lakosság kereseti lehetőségét is megnöveli. Jelenleg 80 embert foghalkoztat a Reisner féle szikfü száritó. Margó A betiltott «Alföld»-bői átmentett <Tol- heggyel« cimü rovat írója arról elmélkedik a Magyar Alföld leg utóbbi számában, bogy »a vármegyeháza egyik oldalán, de főképpen a vá rosházán, a hírszolgáltatás terén nem egyforma mértékkel kezelik az egyik újságot a másikkal szemben«. Nem mernénk állítani, hogy egészen igy van, de ha igy van akkor igazán csodálkoznunk kell rajta. Mert hiszen köztudomású, hogy a szóbanforgó lap igen sok jó és nemes szolgálatot tett és tesz állandóan <a vármegyeháza egyik oldalának», nemkevésbé, »de főképpen» a városházának, amélynek urairól csak a legutóbbi számában is olyan rendkivül finom és nagyrabecsülő hangon emlékezett meg a legeltetési dijakkal kapcsolatosan! Mindezeket tekintve igazán érthetetlen, hogy az említett helyekről nem küldik át a naponta beérkező aktákat szives áttanulmányozás végett a lap szerkesztőségébe. Dales zankt sich. A hirszegénység veszekszik. ... * Egyébként érdemes megemlíteni, hogy a békéscsabai «Alföld »-et ugyanaz a gróf Bethlen István tilttatta be, akit most az «Alföld» egykori lapengedélyese, a «Magyar Alföld» szellemi tulajdonosa, lapjában oly nagy buzgalommal dicsér, mint Eckhardt Vezér fegyvertársát. Bizony, bizony az ember az elveit ne is adja fel, mert, az elv-csere nem ritkán olyan színben tűnik fel még a legjámborabb olvasó előtt is, mint valami kis zsíros szubvenció . . . = Tropikál öltöny Spe- és májbetegségeknél, elsösorbau epe- hólyagkatarrus, epeköképződés és sárgaság eseteiben a mindig enyhe hatású természetes „Ferenc József“ keserű viz a hasi szervek funkcióit élén- kebb tevékenységre serkenti. Évtizedes orvosi tapasztalatok igazolják hogy az otthoni ivókúra leggyakrabban úgy válik igen eredményessé, ha a Ferenc József vizet reggel éhgyomorra, kevés forró vízzel keverve isszuk. 555 6—*' Ami pedig az újságírói szabadjegyeket illeti, «Békésmegye vezető orgánuma» ezúttal elmulasztotta, hogy preciz legyen. A kedvezményes újságírói jeggyel utazók sorából ugyanis kihagyta gazdáját, az érdemes grófi titkárt. Nem irigységből, csak az igazság kedvéért bátorkodunk ezt megjegyezni. Valamint azt is, hogy a titkár ur, akinek tisztelet adassék, szerencséjére nem. tartozik momentán a hivatásos újságírók sorába Íz iffisfi! íoiltt terül vénre a liter eieret Hiti. (A „Békés“ munkatársától.) Húsvéti számunkban irtuk meg Szatmári Péter vésztői nyugdíjas vasutas jámbor történetét, akit Balog Ilona, egy minden hájjal megkent vésztői cigány-asszony tett lóvá. A furfangos asszony mint a „rontás“ megrontója jo- lent meg februárban Szatmáriéknál és azzal a mesével, hogy tizenegyéve tehetetlenül ágyban fekvő kislányukat meggyógyítja, száztíz pengőt, ruhaneműt és élelmiszert csalt ki Szatmáriéktól. A vésztői csendőrség, kinyomozta az esetet és följelentette Balog Ilonát az ügyészségnél. Akkor szabadlábon hagyták a cigány- asszonyt, aki vígan folytatta tovább szélhámoskodását, mig csak pár nap előtt újra a csendőrök kezébe nem került. Most Füzesgyarmaton működött, Vári János gazdát csapta be. Vári régóta súlyos gyomorbeteg, ezt tudakolta meg szokása szerint Balog Ilona és vállalta a gyógyítást. Nagy hó- kusz-pókusszal össze-vissza áskálta a kamra és a szoba földjét, mig végre nagy fontoskodással megtalálta a „rontás“-t, egy piszkos rongydarabkát az egyik gödröcskében. Aztán megkereste a gyógymódot, ami Vári János gazdának 800 pengő készpénzébe-és nagymennyiségű egyéb értékébe került, mert a. furfangos cigányasszony elvitt mindent, amire csak szüksége volt, ruhát, edényt, élelmet, gyűrűt, táblaszappant és egyéb háztartási dolgot Itt is a csendőrök szabadították meg veszedelmes piócájától Vári Jánost, aki 2330 pengőben számolta össze kárát. A gyulai ügyészség intézkedésére a csendőrség beszállította Balog Ilonát a fog* házba, itt várja most méltó büntetését. Valódi gyapjú férfi öltöny és felölte szövetek és kellékek. Tiszta selyem nyakkendő újdonságok legelőnyösebben VERES LAJOS cégnél szerezhetők be. Törekvés bevásárlási hely 6 havi hitel. 560 11—* 11 saute P 25.50 OECSHÉ. Május 15-én lép érvénybe a Máv nyári menetrendje 1630 1632 163 J/b | 1634 16841 1638 16281a | 1628 1 Állomás Í 10391 1637 I637|a 1635 1633J 1621 1631 1681 3.32 7.40 10.55 13.29 18.30 20.55 21 44 Békéscsaba 4.12 7.25 9.13 11.35 16 06 8.10 21.43 22.34 3,51 8.06 8J)8 11.22 13.55 18.52 21.14 22.03 Gyula 3 52 6.58 8.53 12.12 15.45' 17.44 21,24 21.22 22 04- 3.53 13.57 15.44 18.54 22.05 Gyula 6.56 8.51 12.10 15.43 4.04 8.22 14.09 1.6,06 19.06 22.15 1 l Józsefszanatórium 6.44 8.41 11.58 15.31 15.2! 2TTÖ 4 M 8.31 •V:í r '!; V ■■■} 14.18 16.22 19.15 22.24 Sarkad 6 35- 8.32 11.49 21.01
