Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-05-07 / 105. szám

LX Vili évfolyam 105. szám Csütörtök Gyula, 1056 május 7 KISBíelési árak Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési fiij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Itobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellem; részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő; DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. visszhangtalan, öreg szószólója megint kor­mányt akar buktatni Itt a ragyogó alka­lom, irja, amikor számonkérőszéket lehet tartani a kormány felett. Itt van a költség- vetés vitája, amikor a tárgykör igen tág. A tárgy Magyarország s e tárgy kapcsán az összes eddig elhangzott kérdéseket ismét fel lehet tenni. Fel lehet tenni a kérdést, hogy miért van még hatalmon a kormány, amikor ő, az idő előtt, de éppen idejében kimúlt csáklyásmozgalom hőkeblü sirápolója, már annyiszor közhírré tette, hogy megbu­kott r Meg kell kérdezni a kormánytól, hogy elvégre is mit akar már a „duplafenekü politikával“, na meg, hogy mi lesz azokkal a mérgezésekkel, amelyek a társadalomban „végzetes rombolást“ vittek végbe ? Mind­ezeket meg kell kérdezni, derék honmentők! Rá kell kényszeríteni a kormányt, hogy szint valljon ! Mert mégis csak abszurdnm és méltánytalan egyoldalúság, hogy amikor az ellenzék egy része veres a haragtól, másik része zöld, a harmadik része pedig sárga az irigységtől, akkor a kormány ki­vonja magát az általános színvallás alól. Meg kell tudnunk elvégre, mi végre van hatalmon a kormány, meddig akar még hár- fázni sajgó idegeinken, amelyek olyan na­gyon megviselvék immár az évek óta tartó, hiábavaló várakozástól ? Itt az alkalom, a méltán csak általunk idézhető magyar tör­ténelmi nagyságokra mondom, itt az alka­lom, hangzik, hogy megkérdezzük és meg­buktassuk a kormányt! Ha egyéb nem is, de humor igazán van a jó öreg sirápolóban. Előszedte az összes kivénhedt, senki által meg nem válaszolt kérdések és pusztába kiáltott megállapítások népünnepélyi mozsa­rait s csapott velük olyan durrogást, hogy a kétfenekü politika majd meghal az irigy­ségtől. Most pedig, öreg sirápoló, komolyra fordítván a szót, a következőket mondjuk : csak aki vak az elfogultságtól és a méreg­től, az nem látja; igenis történt és sok minden üdvös történt a magyar földön az utóbbi évek során. Sok olyan intézkedés történt, ami miko kiadatott, nemcsal: a jelen sürgős szükségletét elégítette ki, hanem ön­kéntelenül és kellemetlenül megmutatta a múlt idők mulasztásait is. Ma komoly idő­ket élünk, ma a magyarságot nem érdeklik a vesszőparipák, sem a politika unatkozói. Csak a vak nem látja, mi a helyzet és mit lehet benne tenni, csak az akar minden bajt a mára és a ma kormányára kenni, akinek nem opportunus a tegnapról beszélni, vagy aki a szüklátókörüség békaperspektívájába sülyedt. Ideje volna már felszámolni az ön­magáért való gáncsoskodást s belátni, hogy úgy az egyén, mint a köz szempontjából több az értelme és haszna az objektiv és mértéktartó kritikának. A nagy hang ered­ménytelensége komikusán hat, a komikumról pedig aligha lehet állítani, hogy alkalmas a tekintély növelésére. Bevonultak az olaszok Addisz Abebaba Óriási lelkesedés egész Olaszországban (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Anglia addisz abebai követe kedden délután távirati jelentést küldött a kormánynak, hogy az olasz csapatok bevonultak a városba. A főváros megszállását minden órára várták, a.hir azonban ennek ellenére is óriási lelkesedést váltott ki. Mussolini polgári moz­gósítást rendelt el, hogy közvetlenül a nép­nek jelentse be a háború diadalmas befe­jezését. Rómában kedden délután 17 óra 50 perckor adták meg a jelt az általános polgári mozgósításra. A capitóliumi harang megszólalásával egyidőben felbugtak a szirénák és megszólal­tak az ország összes harangjai, hogy jelez­zék a végső olasz győzelmet, Addisz-Abeba elfoglalását. Tíz perccel a gyülekezésre kiadott jel­zés után Rómában már megindult az első avangárdista csapat a Palazzo Venezia felé. Az üzleteket bezárták, a mozgószinházak be­szüntették az előadást, a gyárak és üzemek bezárták kapuikat, csak az orvosok, rendőr­ség, tűzoltóság és a közlekedési üzemek foly­tatták munkájukat. A katonák laktanyáikban gyülekeztek, hogy ott hallgassák meg Mus­solini szavait. Este 7 órakor a Venezia-téren már mozogni sem lehetett. Minden szem a palota erkélyére szegeződött s beláthatatlan embertömeg leírhatatlan lelkesedéssel várta a Dúcét. A Venezia-palota erkélyéről Mussolini beszédet mondott az óriási tömeghez:-- Kihirdetem az olasz nép előtt —. mondotta a Duce — és az egész világ előtt, hogy a háború véget ért. Beielentem, hogy a béke helyreállt. Megindultsággal, de büszkén mondom ki héthónapos ellenségeske­dések után ezt a nagy szót, de feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a mi békénkről van szó. római békéről, amely egyszerű, de visz- szavonhatatlan és végleges alakban e£t fejezi ki: Abesszínia Olaszországé. Az angol közvélemény a Londonból ér­kező táviratok szerint feltűnő higgadtsággal fogadta azt az uj fordulatot, hogy Abesszí­nia végleg összeomlott és Mussolini politikája az egész vonalon győzedelmeskedett. A Morning Post véleménye szerint Ang­lia első teendője az kell legyen, hogy Olasz­országgal helyreállítsa a jóviszonyt, mert semmi értelme sincs a megtorlások további fenntartásának. A Petit Párisién azt irja, hogy a há­ború megszűnt s igy nincs értelme továbbra fenntartani a megtorlás politikáját. Jogi alap sincs erre, mert a győző megbüntetésére vonatkozólag nincs cikkelye a népszövetségi okmánynak. Azon reményének ad kifejezést, hogy az angol politika ezek után arra törek­szik, hogy a jóviszonyt Olaszországgal mi­előbb visszaállítsa. 14-én lesz a városi közgyűlés Ingatlan-vételi ajánlatot kapott a város a józsefvárosi ovoda elhelyezésére (A „Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete negyedévi rendes közgyűlé­sét folyó hó 14-én délután 3 órai kezdettel tartja. A közgyűlés a zárszámadást, a városi gazdaság ellenőrző bizottságának jelentését, az epreskerti ingatlan adásvételi szerződését, továbbá azt az ajánlatot tárgyalja; amelyet néhai Endrész Ferenc örökösei tettek a város­nak a K. Schriffert József-utca 5 számú ház megvételére vonatkozólag. Az örökösök a józsefvárosi ovoda céljaira szeretnék eladni az ingatlant. Beérkezett egy indítvány is, a dr. Schrif­fert Ferencé, aki az Erkel-szobor körüli piac áthelyezését (tehát nem az egész piacét) kéri. Tekintettel azonban az idő rövidségére, meg­felelő előkészítés hiányában az indítvány aligha kerül most a közgyűlés elé. Budapesten holnap, pénteken délelőtt nyitják meg a Nemzetközi Vásárt Statisztikai adatok a vásár fejlődéséről és gazdagságáról (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Érdekes és figyelemreméltó adatokkal teljes jelentést terjesztett a vásárt rendező nagybizottság elé Hallóssy István, a Budapesti Nemzetközi Vásár ügyvezető igazgatója. A jelentés meg­állapítja a minden eddiginél nagyobb érdek­lődést úgy a kiállítók, mint a látogatók ré­széről és rávilágít arra, hogy ennek az ér­deklődésnek okai a gazdasági élet javulásában való hit és egy tudatalatti optimizmus, amely a gazdasági életet áthatja. De oka ennek az is, hogy a vásár rendezősége, amely eddig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarából, valamint a Gyáriparosok Országos Szövet­ségéből állt, most Szendy Károly polgármes­ter bekapcsolódásával Budapest székesfővá­ros közönségével is bővült. — Az igazgatói jelentés statisztikai adatai tisztán világítják meg a vásár fejlő­dését és gazdagságát. A jelentkezett cégek

Next

/
Oldalképek
Tartalom