Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-04-29 / 98. szám
LX Vili. évfolyam 98. szám Szerda Gyula, 1936 április 29 EloiUetési árak . Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési díj előre fizeteudö. r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal' Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobíiy János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. „Erős Magyarország nélkül nincs erős Lengyelország és erős Lengyelország nélkül nincs erős Magyarország“ (A „Békés“ tudósítója jelenti) Varsóban a Lengyel Államiság Eszméjének Szövetsége népgyülést tartott, amelyen a szövetség elnöke azzal a veszedelemmel foglalkozott, amely Lengyelországot a cseh-szov- jet szerződésből kifolyólag fenyegeti. Az által, hogy Moszkva és Prága között Eománián át 'légi összeköttetést létesítettek, Európa közepén utat teremtettek & boisevizmus számára egészen Prágáig E veszedelemmel szemben a lengyel társadalom legnagyobb éberségére van szükség, továbbá arra, hogy Lengyel- ország olyan államokhoz közeledjék, amelyeket a boisevizmus rákfenéje még nem kezdett ki. Utána Bossowski egyetemi tanár szólalt fel, s mutatott rá a lengyel-magyar közeledés és együttműködés feltétlen szükségére. „Erős Magyarország nélkül nincs erős Lengyelország és erős Lengyelország nélkül nincs erős Magyarország.“ Magyarország a legutolsó pillanatban lőszerrel segítette Lengyelországot abban, hogy legyőzze a bolse- vizmust. Ezzel szemben a csehek mindig a legrosszabb szomszédai közé tartoztak Lengyelországnak. Meg kell szüntetni a trianoni igazságtalanságot s Lengyelországnak arra (A „Békés“ munkatárs ától'.) A város képviselőtestülete folyó hó 27-én, hétfőn délután fél 4 órai kezdettel, Varga Gyula dr. polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt a polgármester szólalt fel. Vitéz leveldi Kozma Miklós rdr. belügyminiszter urat a kormányzó ur Ofő- méltósága, mondta, az I. osztályú magyar érdemrenddel tüntette ki. A belügyminiszter ur az inségenyhités során Gyula iránt a legmesszebbmenő jóindulatot tanúsította s vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán és gróf Pong- rácz Jenő képviselő urak közbenjárására az előirányzott összegen felül is támogatta a várost a munkanélküliség leküzdésében. Úgy vélem, a kitüntetés alkalmából kötelességünk hálánkat és ragaszkodásunkat nekünk is kifejezésre juttatnunk, miért is kérem a tekin tetes képviselőtestületet: adjon felhatalmazást, hogy a belügyminiszter urat kitüntetése alkalmával a város közönsége nevében üdvözölhessem. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadta. A tárgysorozat első pontjaként az állomásparancsnokság beadványát tárgyalták, kell törekednie, hogy ez mielőbb megtörténjék. • A gyűlés négy pontban állapította meg Lengyelország álláspontját, s ezek a pontok a következők : a) a Népszövetség adjon mandátumot Magyarországnak a kárpátaljai rutén földre, amely századokon át Magyarországhoz tartozott és amelynek semmiféle kapcsolata nem volt a csehekkel. Ez a terület a csehek kezében a legveszedelmesebb viharpontja Európának. b) Népszavazást kell elrendelni a tótföldön, hogy a tótok megmondhassák, függetlenek akarnak-e lenni, vagy pedig mint autonóm terület Csehországgal vagy Magyarországgal akarnak-e állami kapcsolatban maradni. c) Szükséges Magyarország határainak a Millerand-féle kísérőlevél értelmében való kiigazítása. d) Lépéseket kell tenni olyan irányban, hogy Románia ne engedje át területén az orosz hadakat sem a szárazföldön, sem a levegőben. A népgyülés Magyarország lelkes éljenzésével ért veget. amelyben a parancsnokság a Göndöcs-nép- kertben zenepavillon építését kérte, valamint azt, hogy a népkertben létesítendő vízvezetékből a katonatiszti teniszpályához is építsenek kiágazást. A képviselőtestület a kérelem teljesítése mellett döntött s a zenepavilon építését 1003 pengő 05 fillér, a népkerti öntözőberendezés megépítését pedig 3200 pengős költségösszeggel megszavazta. A város a zenepavilon felépítésére 300 pengőt ad, a többit a vármegye lőispánja és alispánja adja segély formájában. A vízvezetéknek a katonai teniszpályához való elvezetése az öntözőberendezés költségeit 400 pengővel emeli s ezt a költségtöbbletet a város a terek rendezésére és fenntartására létesített alapból fedezi. A következőkben területcsere-, ingatlanvételi és eladási ügyeket tárgyaltak. Eladták Tarpai Ottó polg. isk. igazgatónak 850 pengőért azt a 85 négyszögöl telket, amelyet a Göndöcs-utca rendezése során nyertek, illetve alakítottak a Göndöcs-utca és Patócsy- utca sarkán. A máriafalvai napközi otthon ügyében pótlólag kimodták, hogy mivel a Szociális Misszió Társulat az előzőleg megszavazott támogatás keretében nem képes a napközi otthont megépíteni, a missziót további munka illetve épitési-anyag-segitségben részesítik, mert fontos közérdek, hogy a város legszegényebb negyedében a napközi otthon mielőbb megépüljön és megkezdje munkáját. Az Erzsébet Szeretetház vételi és átalakítási költségeinek végelszámolását 46120 pengő 40 fillér bevételi és 48648 pengő 09 fillér kiadási összeggel jóváhagyták. A többlet-kiadás fedezetéül a közpénztárból felvett 3 ezer pengő szolgált s az abból még fennmaradó 472 pengő 31 filléren ruhaneműt vásároltak az ápoltak részére. Az Erkel-szobor környékének rendezésére, az Erkel-tér és a Vármegyeház-utca elnevezésére vonatkozó indítványt az állandó választmány javaslatának és a javaslat indokolásának elhangzása után Barát István visz- szavonta, kijelentvén, hogy a teret rendezni mindaddig nem lehet, amíg a piac elhelyezésének kérdését meg nem oldják. Schriffert Ferenc dr. szerint nem lehet ezt a kérdést elodázni azzal, hogy meg kell várni a jobb időket. Esetleg csak 100 év múlva jönnek el a jobb idők, mondta, addig pedig nem lehet várni a piac áthelyezésével. Titz Reinhardt a gyümölcstermelők nevében kérte a piac-kérdés mielőbbi rendezését, mert a gyümölcstermelés fellendülésével a hely még szükebbé válik, már pedig a túlzsúfoltság sem a termelők, sem a vásárlók szempontjából nem kívánatos. Pfaíf Ferenc felszólalása után Csermák Andor azt proponálta, hogy a szobrot helyezzék át az Erkel-tér- ről az Országzászló előtti parkba. Végül is a közgyűlés az állandó választmány javaslata értelmében döntött, kimondván, hogy ezidő- szerint és ebben a formájában a kérdés nem oldható meg. A közgyűlés további folyásáról lapunk más helyén, illetve helyszűke miatt következő számunkban adunk beszámolót. JRövid hírek. (A „Békésíl tudósítója jelenti.) Egy görögkeleti szerzetes Valeovban borzalmas öngyilkosságot követett el. Tüzet rakott a rendház kenyérsütő kemencéjében, ruháját leöntötte petróleummal és bebújt a kemencébe, hoilnan megszenesedve húzták ki társai. Tettét elmezavarában követte el. — A budapesti büntetőtörvényszéken egv bűnügy tárgyalásán razziát tartottak a tárgyalás hallgatói között. 17 olyan személyt állítottak elő a rendőrségre, akik nem tudták magukat igazolni. — Az egyik budapesti szállodában Székelyudvarhely volt polgármestere és képviselője;, Szakáts Zoltán, vadászfegyverével főbelőtte magát. „Mindent elvesztettem! Hazámat, állásomat, nyugdijamat, egészségemet. Minek éljek tovább ?“ Írja a rendőrséghez cimzett levelében. Szakátsnak a világháború befejezése után menekülnie kellett Erdélyből. Ez a körülmény, továbbá, hogy nem tudott ideát elhelyezkedni, lelkileg és testileg teljesen tönkretette. Buskomorrá lett s gondjai elől a halálba menekült. — Az A tíöndöes-utea rendezésével 850 pengős (elekhez jutott a város Újból felszínre került a piac áthelyezésének kérdése Igen mérsékelt érdeklődés mellett tartotta közgyűlését a képviselőtestület
