Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-04-24 / 94. szám
2 BÉKÉS 1936 ápriis 24 Kerékpáros ütötte el a tarhosi ut halottját. Az öregasszony kilétét még nem sikerült megállapítani. — Az orvosi vizsgálat szerint koponyaalapi törést szenvedett. — Folyik a nyomozás Hajdú Mihály vésztői legény ellen. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai mentőautó, mint azt már tegnap megírtuk, kedden délután Szeghalomról Gyulára tartó útjában a Vésztő és Tarhospuszta közötti útszakaszon ismeretlen öregasszony félholttá vált testét emelte hordágyra, Az öregasszony a kövesut szélén feküdt hanyatt, körülötte állott pár ember, jobbára földmi- vesek, akiket arrafelé való útjukban állított meg a szokatlan látvány. A mentőautó megállt, Vidó András kocsivezető tűzoltó odafordult a kerékpárjával ott állongó fiatal- embérhez és megkérdezte tőié, mi történt az öregasszonnyal ? A legény minden kertelés nélkül elmondta, mi történt. — Haza felé igyekeztem Vésztőre. A kövesut szélén hajtottam a kerékpárral, amikor itt beértem az öregasszonyt és már jó- előre rácsöngettem. Ugyanakkor mindjárt jobbra is tértem az ut közepe felé abban a szent meggyőződésben, hogy az öregasszony az ut szélére fog húzódni, amint azt mindenki tette volna. Szerencsétlenségre az öregasszony nem ezt tette. Ugylátszik, a csöngetés nagyon megriasztotta, mert ugyanakkor amikor én jó nagy fordulattal az ut közepe felé fordítottam a gépemet, ő is jobbra tért ki, szinte beiramodott a kövesut közepe felé. Nem tudtam a bajt kikerülni a legjobb akarattal sem, olyan hirtelen ugrott elém a szegény öregasszony, elütöttem. Ő lezuhant az útra és ott maradt mozdulatlanul. Próbáltam már eszméletre téríteni; de nem lehetett. Azóta itt strázsálom, ha már (A „Békés“ munkatársától.) Tegnapi számunkban vezércikk keretében foglalkoztunk azzal az érthetetlen fiaskóval, amellyel a törökzugi csatornaépítés értekezlete végződött. Kárhoztattuk, hogy a kertgazdák az öntözés kínálkozó lehetőségeit és kétségtelen anyagi előnyeit nem használták ki s nemcsak hogy húzódoztak a terv megvalósításától, hanem egyenesen ellenezték azt. Szentes Károly főjegyző pedig az értekezlet megnyitó beszédeben is ismételten hangsúlyozta a csatornaépítés és öntözés fontosságát, a nem-szavazatok mégis csaknem hétszeresen túlhaladták azokat a szavazatokat, amelyek a megépítés mellett döntöttek. A terv 'meghiúsulása nemcsak a város vezetőségében, hanem mindazok körében csalódást keltett, akik tisztában vannak az öntözés gazdasági jelentőségével. Ugyanazon napon, amikor a város közgyűlési termében 61 gyulai gazda a csatorna megépítése ellen döntött, Békéscsabán a Kisgazdaegylet elnöke terjedelmes indítványt nyújtott be a képviselőtestülethez, amely az öntözés kérdésének előbbrevitelét és a termesztés biztosabbá tételét célozza. „A. termés aszály elleni biztosítása csak úgy lehetséges, ha vízről és anmegesett a baj. nem akartam eliszkolni. Gondoltam majd csak jön valami alkalmatosság, amelyik beviszi a kórházba. Magukat mintha a jé Isten küldte volna ép most errefelé. Vidó sofőr kérdésére a legény közölte, személyi adatait is: Hajdú Mihály huszon- négyéves, nőtlen f'öldmives, A^észtőn, Kova- csicsfalva 4. szám alatt lakik. Még azt is elmondta, hogy a kerékpárt A7ári Szalai István nevű barátjától kérte kölcsön. A mentők autójukra rakták az eszméletlen öregasszonyt és behozták a gyulai kórházba. Itt rögtön megvizsgálták, megpróbálták eszméletre téríteni, de eredménytelenül. Rövid idő múlva kiszenvedett. Miután már az első orvosi vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen öregasz- szony koponyaalapi törést szenvedett, az ügyészség elrendelte a holttest felboncolását, egyúttal intézkedett afelől is, hogy a rendőrség az öregasszony holttestét lefényképezze. Erre azért volt szükség, mert a szerencsétlen asszony kilétét még mindig homály födi. egyelőre nem akadt senki, aki meg tudta volna mondani, hogy is hívták mig az emberek közt járt, azt, aki most a hullaház asztalán fekszik. A rendőrség a fényképfelvételeket elkészítette és már meg is küldte az ügyészségnek. Természetesen megindította Hajdú Mihály ellen a cseendőrség is a nyomozást s ez hamarosan tisztázni fogja azt a kérdést, véletlen baleset. Vagy gondatlan emberölés történt e a tarhosi országnton ? nak elvezetéserői valamilyen módon gpndoskodunk,“ állapítja meg igen helyesen az indítvány. Mindennek felemlitésével csak azt akarjuk bizonyítani az érdekeltek előtt, hogy az öntözéstől nem kell és nem szabad húzódozni, sőt : küzdeni kell érte és a kínálkozó lehetőségek teljes kihasználásával mielőbb meg kell valósítani. Ami a csabai gazdáknak előny, az a gyulaiaknak sem hátrány, ami Csabán használ a földnek, az Gyulán sem árthat, Az uj magyar-román egyezmény részletei (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A magyar-román gazdasági delegáció tárgyalásai befejeződtek. Az uj egyezmény elsősorban a petróleumkérdést szabályozza. A megállapodás szerint a jövőben a petróleum ellenértékének 30 százalékát nemesdevizában kell fizetni. A tengerikérdésben az a megállapodás, hogy ez év végéig ötezer vágón román tengeri jöhet be az országba valutamentesen. Ha ezt a mennyiséget kimerítettük, további kvantumok lekötéséről is szó lehet. A fizetési lebonyolításnál azonban már változás van, mert a mostani rendszer helyébe a pengőnek, illetve a leinak közvetlen értékesítése lép. Eddig a magyar importőrnek 40 százalékot kellett fizetnie pengőben a Román Nemzeti Bank javára, 60 százalék pedig kompenzációba került. Most nem kell lefizetni pengőben ezt a 40 százalékot, kivéve a petróleumnál kötött 30 százalékos devizakvótát. Az importból befolyó pengőket a román exportőr közvetlenül értékesíti. Ezek szerint tehát a jövőben a magyar exportőr és a román exportőr áll egymással szemben, mig eddig a magyar importőrrel szemben a magyar exportőr állott. Miután azonban a román illetékes körökben mégis szükségünk van külkereskedelmi képviseleteink fenntartására, valamint postai és vasúti elszámolásokra bizonyos összegű pengőkre, ezért ezt úgy fedezik, hogy az automatikusan lefizetett pengóösszegből a Román Nemzeti Bank számlájára 15 százalékot visznek át. Végeredményben tehát a jelenlegi helyzet úgy módosul, hogy a magyar importőr által a Román Nemzeti Bank számlájára befizetett 40 százalék helyett a Román Nemzeti Bank kontójára az uj megegyezés alapján csak 15 százalékot fognak irni aromán kormány pengőigényeinek kielégítésére. fi szatmári Pili-iitii sorsa (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A román hatóság, mint ismeretes, a szatmári Kölcsey-házról eltávolította a Petőfi-emlék- táblát. A hatóság végzését a Kölcsey Kör megfelebbezte s kérte, hogy a táblát helyezhessék eredeti helyére. A felebbezést a hatóság elutasította, megállapítván, hogy akkora- amikor megengedte, hogy az emléktáblát a múzeumban helyezzék el, messzemenő méltányosságot gyakorolt. Hir szerint az ügyész azzal érvelt, hogy Petőfi lázadó volt, aki a románok ellen harcolt. Az ügyész téves beállítását maga a tárgyalást vezető elnök utasította vissza. A Kölcsey Kör a bukaresti közigazgatási bírósághoz felebbezett. Nemlesz áremelés a szállodákban a budapesti vásár alatt Gyógyfürdő és szórakozási kedvezmények A május 8-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Arásár igazolványai nemcsak 25—50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételére jogosítanak 27 ország vasúti, hajózási és légiforgalmi vonalain, hanem a vásár területére, számos múzeumba, képtárba és középületbe díjmentes belépést biztosítanak. Ezenkívül jelentős kedvezményeket élveznek a vásárigazolványtulajdonosok az Operában, színházakban, varietékben és egyéb szórakozóhelyeken, valamint a Margitszigeten, az állatkertben és a világhírű budapesti gyógyfürdőkben. uszodákban és szanatóriumokban is. A székesfőváros idegenforgalmi hivatala közli, hogy megfelelő gondoskodás történt a vásár nagyszámú látogatóközönségének elszállásolásáról. A budapesti szállodákban, penziókban és az idegenforgalmi hivatal által ellenőrzött magánlakásokban megfelelő számú kitűnő szoba áll rendelkezésre. Budapest talán az egyetlen vásárváros, ahol a vásár ideje ala^t a szállodákban, éttermekben, stb, nincsen áremelés. Ezzel szemben a vásárigazolvánnyal nemcsak rendkívül olcsón lehet utazni, hanem ezenkívül színházakban, mozikban, gyógyfürdőkben, uszodákban, stb. jelentős ármérséklés igénybevételére jogosít. Békéscsaba: „Az aszály ellen öntözőberendezést!“ Gyula: Nem épül meg a töröröksugi öntözőesatorna
