Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-04-05 / 80. szám
LXV1I1. évfolyam SO. szám Vasárnap Gyula, 1036 április 5 Elöíteefési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. DÚT/ÚC! tJ Fv i\ L2j w) POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .lásios könyvkereskedése, liova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szánt ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Szombaton hajnalban kivégezték Hanptmannt Halotffeliéren, de nyugodtan üH hete a viüamosszékbe (A „ Békés“ tudósítója jelenti) A Lindbergh-bébi gyilkosát, Hauptmann Brúnót, mint ismeretes New-Jersey állam legfelsőbb bírósága halálraítélté. Az ítéletet azonban, bár még hónapokkal ezelőtt hozták, csak szombaton virradó hajnalban hajtották végre, mert időközben, a különböző ‘feljelentések alapján elrendelt vizsgálatok során olyan momentumok merültek fel, amelyek alapján a bíróság kénytelen volt halasztó intézkedést hozni. Az Ítélet végrehajtását pedig már több alkalommal is kitűzték, azonban a fennt- jelzett körülményeknél fogva el is halasztották. Épen ezért azt a hirt, hogy Hauptmannt szombatra virradó éjszaka a trentoni fegy- házban kivégzik, bizonyos kétkedéssel fogadta a közvélemény, s ha nem is váratlanul, de most mindenesetre nagy szenzációként hat a hir, hogy Hauptmannt szombatra virradóra 2 órakor villamosszékbe ültették. Hauptmann a siralomházból minden ellenkezés nélkül indult el a kivégzés színhelyére s bár halottsápadtan, de az izgalom (A „Békés11 munkatársától.) Gyulának egyik legtávolibb fekvésű városrésze Mária- falva. Az Makóknak régi kívánsága, hogy külön iskola épüljön részükre, hogy gyermekeiknek ne kelljen a város belterületén levő messzefekvő iskolákba bejárniuk, mert a bejárás, főként télen, rendkívül nehéz és fáradságos, különösen hogy sem megfelelően táplálva, sem megfelelően öltözködve, a szegénység következtében nincsenek a gyermekek. Kérelmük alapján a város kéréssel fordult a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, aki Pongrács Jenő gróf képviselő közbenjárására hozzá is járult ahoz, hogy Máriafalván iskolát létesítsenek. Az engedélyezésre vonatkozó leirat azonban kikötötte, hogy az iskolát a városnak kell fölépítenie, felszerelnie, a dologi kiadásokat vállalnia, s az állam csak a tanerők illetményeit vállalja magára. A város fölirt, hogy nem képes felépíteni az iskolát, s kérte, hogy az állam épitse azt föl és tartsa is fenn, mert annak ellenére, hogy az iskola felállítása ugy isko láztatási, mint szociális szempontból egyaránt érdeke, anyagi helyzete következtében nem tudja a szükséges fedezetet előteremteni. A kérelemre meglepő válasz érkezett. A minisztérium újabb rendelkezésében ugyanis már kéttanerős községi iskola felállítására és fenntartására kötelezte a várost, továbbá a tanitói fizetések vállalására is. A miniszteri rendelkezés vétele után a képviselőtestület újabb felterjesztést intézett a kultusz- miniszterhez, kérve, hogy ha már kötelezik az iskola megépítésére, állami elemi iskolát minden külső jele nélkül ült bele a villamosszékbe. Mikor leült, szemeit végigjártatta azon az 51 emberen, akik a kivégzés tanúiként a teremben helyet foglaltak. A magas feszültségű áramot 1 óra 42 perckor bocsátották bele az elitéltbe. Utána 1—1 perces időközönként még két ízben A kivégzés alatt a tanuk közül néhányan rosszul lettek, ugy hogy ki kellett őket vinni a teremből. A bűnügyi hatóság szigorúan megtiltotta, hogy a kivégzésről a jelenlevők közül bárki is fényképfelvételeket készítsen. A kivégzés napján Hauptmann jó étvággyal reggelizett s a vigasztalására küldött két lelkésszel nyugodtan beszélgetett, majd bibliát olvasott. A kivégzés ideje alatt a kormányzó, a bíróság elnöke, valamint az ügyész lakását és hivatali helyiségét szúrónyos őrök vették körül, mert mindhárman névtelen fenyegető- leveleket kaptak. és ne községi iskolát létesítsenek. (Tudniillik a községi iskolánál az illetményterheket is a városnak kellene vállalnia, mig az állami iskolánál a. tanító fizetését a kultusztárca folyósítja.) Kérelme indokolásában arra hivatkozott a város, hogy pótadója 87 százalékos, de meg különféle iskolái fenntartására több mint 60.000 pengőt áldoz évente. De nem kívánatos a községi elemi iskola létesítése már csak azért sem, mert Gyulán már két tipusu (állami és felekezeti) iskola van s egy harmadik tipusu iskola feleslegesen komplikálná az oktatást. Az iskola-felállítás kérdésének megbeszélése végett folyó hó 3-án Antalfia Antal dr. miniszteri tanácsos Gyulán járt s a tárgyalások után a város vezetőségével együtt a templomtéri 1200 négyszögöles iskolatelket is megszemlélte és azt alkalmasnak találta az iskola céljaira. Bár helyzete rendkívül nehéz és az iskola felépítésének fedezetét előteremtenie csaknem a lehetetlenséggel határos, a város mégis reméli, hogy a közoktatásügyi kormány megtalálja e súlyos kérdés megoldását s olyan intézkedést hoz. amely lehetővé teszi, hogy Máriafalván az iskola mielőbb megépüljön. Kétségtelen, hogy az iskola, amelynek épitési költsége mintegy 17 ezer pengőt tesz ki, csak abban az esetben épülhet meg, ha az állam jelentékenyebb összegű segélyt ad a városnak. Tolnai Simon huszonöt rend ruhái ajándékozott a vármegye szegényeinek (A .,Békés‘• munkatársától.) Tolnai Simon, a Tolnai Világlapja országosan ismert kiadótulajdonosa, vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispánnal közölte, hogy a vármegye szegényei részére huszonöt rend ruhát adományoz. A ruhák a bejelentés után nem- sokkal meg is érkeztek a íőispáni hivatalba, s a ruhaakció során a többi ruhaneművel és lábbelivel együtt kerülnek kiosztásra. A főispán meleghangú levélben köszönte meg Tolnai Simonnak nemeslelkü ajándékát. Tolnai, aki Gyulán született, minden bizonnyal szülőföldje iránti ragaszkodásától indíttatva határozta el magát arra, hogy a békésmegyei nyomor enyhítéséből ő is kiveszi a részét. Hol és mikor hallgathatják a szebbnél- szebb egyházi kóruséneket ? Virágvasárnapján csendül fel a kát h. népénekkar ajkán a 14 egyházi kórusének, a Gondöcskerti pavilion nagytermében, április 5-én este 8 órakor. Az ismertetett, tartalmas műsorra felhívjak a közönség figyelmét. Hallgassák meg, részesítsék támogatásban az énekkar kulturális munkáját. A városi alkalmazottak illetményeik másfél százalékát adták áprilisban jótékony célra (A „Békés“ munkatársától.) Mint ismeretes, Kozma Miklós belügyminiszter néhány héttel ezelőtt felhívást intézett az ország társadalmához, s kérte, hogy akinek módjában áll, siessen az Alföld "nyomorban szenvedőinek segítségére. A felhívásnak igen szép ereiménye lett, s Gyula város alkalmazottai is felajánlották április havi illetményük félszázalékát. Ezzel a fél százalékkal együtt áprilisban illetményeik másfél százalékátjuttatták jótékonycélra a város alkalmazottai, amennyiben 1 százalékot minden hónapban odaadnak az egri norma céljaira. Állandóan emelkedik a városi szegények száma (A „ Békés'1 munkatársától.) A város szegénygondozó hivatala elkészítette elszámolását a március havi segélyzésről. Az ellátatlanok száma a februári létszámhoz viszonyítva 16-al emelkedett. Segélyezésükre 2.193 pengő 73 fillért fordítottak, az alábbi részletezés szerint: lakbérre kifizettek 375.50, kenyérre 544.32, vegyes élelmiszerre 748.84, tejre 56.87,. fára 342.60 pengőt, mig készpénzsegélyt 125.60 pengős összegben adtak. Az inségkataszterbe fölvettek száma a szegényügyi bizottság legutóbbi ülésén ismét emelkedett, úgyhogy áprilisban még a márciusinál is nagyobb összeget kell a városnak fordítania szegényei gondozására. Meg keli építeni a máriafalvai iskolát, de egyelőre nincs rá fedezet
