Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-03-31 / 75. szám
BÉKÉS 1936 március 31 a munkásságomat méltató szavakat, mondotta, meg kell azonban állapitanom, hogy a legnagyobb zavarban vagyok az előterjesztés következtében, mert én csupán csak kötelességemet teljesítettem, különösebb érdemeket erre a kitüntetésre — úgy érzem — nem szereztem. Egyéniségem tiltakozik az ellen, ami ugyan manapság általános, de nekem nem tetsző divat, hogy egészen fiatal embereket ünnepelnek. Én magam is, bár lassan fehér lesz a hajam, fiatalnak tartom magamat és bár becsülettel és kötelességteljesités- sel dolgoztam, nem érkeztem még el oda, ahol ezért ünneplés járna. Istennek, szüleimnek, az igazgatóságnak és tisztviselőtársaimnak, közöttük első sorban és különösen Ambrus Lajos igen tisztelt barátomnak köszönhetem, hogy produktív munkát tudtam végezni. Mindezek szerény megállapítása mellett kénytelen vagyok az igazgatóság akarata és a közgyűlés elhangzott határozata előtt meghajolni és elfogadni azt a kitüntetést, mely idő előtt éri személyemet. Dr, Zöldy János erőt és kitartást kívánva a vezérigazgató további munkájához, a közgyűlést berekesztette. Felrobbant egy lengyel sztratoszféra-ballon (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Varsó repülőteréről egy mérőműszerekkel felszerelt sztratoszféra-léggömb szállott föl s mintegy 10 ezer méter magasságba emelkedett. Mikor leszállóit, az egyik dohányzó vigyázatlansága következtében a gázzal telt ballon felrobbant és teljesen elpusztult. Szerencsére a műszerek sértetlen maradtak. Nyugtalankodik a Vezúv (A „Békés"l tudósítója jelenti.) A Nápoly feletti Vezúv az utóbbi napokban ismét nyugtalankodik. A föld mélyéből morajlás hangzik s az újonnan támadt repedéseken át gőzfelhők szállnak. Szakemberek megállapították, hogy bár a tűzhányó nyugtalansága erősebb, mint máskor szokott lenni, mégsem kell nagyobb veszedelemtől tartani. Kommunista tűzfészket fedezett fel a román cseodőrség (A „Beke's11 tudósítója jelenti.) A Constantinescu tanár bünperével kapcsolatosan indított vizsgálat során az egyik demokrata szövetség klubhelyiségében házkutatást tartottak és a házkutatás alkalmával igen nagy mennyiségű kommunista röpcédulát találtak. A jobboldali lapok kommunista tűzfészeknek nevezik a demokraták szövetségét és annak feloszlatását követelik. Igen sok letartóztatás történt. Niként irányítja és fejleszti a varmegye a Körösök vidékének gazdasági életét ? A magyar gazdák orzzágos egyesülete, az Országos Mezőgazdaság' Egyesület a vármegye alispánját felkérte, hegy a vezetése alatt álló közigazdatásnak a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztése, valamint a Gazdasági Egyesület működésének támogatása érdekében jitett intézkedéseiről és azok eredményeiről a Mezö- gazgasági Egyesület szakosztályainak egyesitett ülésében tartson előadást. Vitéz Márky Barna dr. a kért előadást meg is tartotta s arról kivona tosan az alábbiakban számoluok be. Előadása bevezető részében kifejezésre juttatta, hogy meggyőződése szerint a vármegye és a közigazgatás a gazdaközőnség érdekében minden lehetőt megtett, mindent kezdeményezett, ami módjában állott, és minden mezőgazdasági vonatkozású kérdést elősegített. Mindezek mellett is meggyőződése azonban, hogy mindaz, ami történt, semminek, vagy nagyon kevésnek tűnhetik fel ahhoz képest, ami tennivaló a lakosság ama rétegének érdekében lett volna, amely réteg a törvényhatóság lakosságának túlnyomó részét ké pezve, munkájával és keresetével minden más társadalmi réteg létfentartását teszi lehetővé. Hangoztatta, hogy előadásának hallgatósága Békés vármegyéről valószinüleg csak hallott, de azt alaposabban nem ismeri. Ez nem szemrehányás kiván lenni, mondta, hanem inkább beismerése annak, hogy az ország keleti határszélén fekvő vármegye sem ipari, sem kulturális szempontból, sem természeti szépségeinél fogva, de a mező- gazdasági kultúrát tekintve sem képvisel olyan vonzóerőt, hogy annak révén jól ismertté lehetne. Legismertebb tulajdonsága talán, hogy mint „nehéz“ vármegyét szokás emlegetni, mely megállapítás azonban általában nem a gazdasági viszonyokra vonatkozik. Kétségtelenül, hogy sem a múltban nem tartozott, sem pedig a jelenben nem tartozik azon vármegyék közzé, melyeket szimpátiával, sorsuk, kultúrájuk, lakosságuk sorsa iránti különösebb érdeklődéssel kisérnek figyelemmel. Foglalkozott általánosságban a vármegye gazdaközönségének viszonyaival és eladósodásával, amely megállapítása szerint, sajnos, olyan mérvű, hogy statisztikai kimutatás szerint ezen a téren a vezetőszerep cseppet sem kétes értékű dicsősége a vármegyét illeti, Tájékoztatta a hallgatóságot két körülményről, melyek az országos versenyben Békésvármegye számára hátrányt jelentene ezek a földeknek aránylag magasan törtánt kataszteri oizeályózása és a távollevő piacokra történő szállítás magas költségei. Védelmébe vette vármegyéje gazdáit a sokat hangoztatott konzerva- tizmus vádjával szemben, felvetve a kérdést: lehet-e kivánni a kisgazdától, vagy a vármegyében annyira gyakori 40—150 holdas gazdától a világ- politikai. vagy világkereskedelmi viszonyokra való éber figyelmet és az ezekhez való alkalmazkodáshoz szükséges könnyedséget? Konzervatív, illetve nehézkes a gazda, mert a gazdasága vezetésével járó munka, tengernyi gond nem is enged mást és ha megkísérli az alkalmazkodást, kő inyedséget, kevés szerencsés kivételtől eltekintve, el is veszett. Megemlítette, hogy a vármegye területén középbirtok alig van, és azt is, hogy olyan nagy a munkás-létszáma hogy azt még kedvező gazdasági évben sem tudja kellőképeit foglalkoztatni és eltartani. Ez indokolja, bogy miért kezdeményez és miért avatkozik gazdasági kérdésekbe Békésvármegyében a közigazgatás, holott vezetőségének gazdasági előképzettsége és szaktudása nincs. A felolvasás első fejezete a búzatermeléssel foglalkozott. Azon megállapításból, hogy Békésvármegye búzatermelő és hazája a régi hírneves tiszavidéki búzának, önként következik, hogy minden a búzával, annak minőségével és értékesitési lehetőségével összefüggő kérdés a vármegyét elsősorban érinti és érdekli. — Tapasztalat szerint export-lehetősége csak annak a búzának vau, amely az átvevő piacok által megkívánt minőségű. Előtérbe lép ennélfogva az egységes minöségbuza termelésének szüksége. Meg kellett állapítani, hogy a vármegye területén melyek azok az egységes minőséget adó buzafajták, amelyek a helyi adottságok tekintetbevétele mellett a leggazdaságosabban termelhetök? Lehetőség kínálkozott ezen a téren az Állami Mezőgazdasági Vegykisérleti Állomás Békéscsabán való felállításával, mely állomás szakirányítása mellett a vármegyei minőségi versennyel egybekötött buzakiálliiás évenkénti megrendezése mutatkozik olyan eszköznek, mellyel a minőségi búzatermelést a legcélszerűbben lehet irányítani. Részletesen beszámolt a már megtartott" eddigi három kiállításról és azok eredményeiről, amely kiállításokra a vármegye eddig 13500 pengőt költött. A buzakiállitások rendezésével a végső cél a helyi adottságoknak megfelelő búza- fajták kiválasztásával azokat az általános termelésbe átvinni és a búzatermelés értékesítését olyképpen megszervezni, hogy a termelő részére a minőségvizsgálat alapján történő eladás utján megfelelő felárat lehessen biztosítani s ezáltal a búza- termelést rentábilissá tenni. Ha a búzatermelést minőségileg sikerül egységesíteni, akkor következik a további teendő : a búza megfelelőbb értékesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele. A terveink erre megvannak, mondotta az alispán és a gyakorlati kivitel részletei tárgyalás alatt állanak. Előadásának második része a Gazdasági Egyesület működésének támogatásával foglalkozott. Megállapította a Vármegyei Gazdasági Egyesületről, hogy a gazdák érdekeinek védelme és a mező- gazdaság fejlesztése érdekében elismerésre méltó tevékenységet fejt ki, vezetése alatt az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület nagy tiszteletben álló alelnökének, Beliczey Gézának. Ezt a tevékenységet támogatni minden rendelkezésére álló módon a törvényhatóságnak jólfelfogott érdeke. Ezért a közigazgatás hatósági tekintélyét minden esetben rendelkezésére bocsájtja az egyesületnek és azt évi 3500 P-vel támogatja. Támogatja a vármegye a gazdasági egyesület mellett a Vármegyei Kisgazda Egyletet is, melynek működése szintén elismerést érdemel. A harmadik fejezetben az állattenyésztésről szólott. Az állattenyésztés 1910-ben indult meg, amikor az első import-anyag került a vármegye területére. Az uradalmaktól eltekintve ezek a vásárlások vetették meg a minőségi állattenyésztés alapjait, a tenyésztés azonban sajnos, ezidöszerint még Orosháza és vidékére korlátozódik. 1930 ban az Orosháza és vidéke szarvasmarha tenyésztő egyesület beolvasztásával alakult meg a Vármegyei Szarvasmarha Tenyésztő Egyesület, melyet a vármegye évenként 1000 P-vel támogat. Támogatná a vármegye a szarvasmarha tenyésztést intenzivebben is, de ennek legfőbb akadálya, hogy a takarmánytermesztés nem áll azon a nivón, amely megfejelő állatállomány fenntartását biztosíthatná. Első feladat tehát a takarmánytermesztés propagálása, mert a meglevő, nagyobbrészt szikes legelők silányak és rajtuk a jószág csak pár hónapig tartható el. Áz állattartás ennek következtében csak úgy lehetséges, ha a jószágot hosszabb időn át istállózzák, amihez pedig takarmány szükséges. Kívánatos ezért, hogy a lakosság a termőterületek túlnyomó részét ne csak kenyérmagvak termesztésére vegye igénybe. Az állattenyésztés fejlesztéséről szabályrendelet készül és azt amint a takarmánytermesztés fejlesztése érdekében indított és folytatott propaganda sikerre vezet, a törvényhatóság meg fogja alkotni és létesíteni fog állattenyésztési alapot is. A törvényhatóság évi 3000 P-t állított be költségvetésébe, állat-kiállitások, elsősorban szarvas- marha-kiállitás rendezésére. A kiállításokon természetesen a lóanyagra is súlyt helyez a rendezőség. mert hisz ebben a tekintetben a vármegyének jó hire van. A vármegye, Gyulát kivéve, a Nóniusz- körzetbe tartozik, a Nóniusz azonban nem minden vidéken kedvelt és sok helyen évek óta hangoztatott kérdése a gazdáknak a félvér-tenyésztésre
