Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-03-22 / 69. szám
LXVIII. évfolyam 69. szám. Vasárnap ______________Gyula, 1936 márclns 22 ár ak Negyedévre : 4 P 50 fillér Bgy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ífij elitr- í!*etend«. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KOZIÍAZDASZATI LAP '/.erkesíliíség;, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. fíobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek intéződök. -— Kéziratok nem adatnak vissza. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. A kért időpontra tűzte ki az alispán a város közgyűlését Egyes szám ára 8 fillér. A magyar társadalom józanságára és komolyságára mennyire jellemző, hogy a nagy zsivajjal megindított csáklyamozgalom alig pár hónap alatt csendesen kiszenvedett. Jött és ment a jelvény exclusiv divatja s még csak addig sem tudta magát tartani, mint a Mickimaus. Néhány sérelmi romantikus s néhány humorra hajlamos ember kidugta a kabátja hajtókájára s néhányszor a tükörben megcsodálta magát vele, mint fenegyereket, aztán, látva, hogy az egész mozgalom inkább kabaré, mint élet és kenyér, megunta és letette. Eleinte mutatkozott iránta egy kis érdeklődés, mint ameny- nyi valami ujveretü pénzérme iránt szokott mutatkozni, lassan azonban megszokták és megunták az emberek. Rájöttek, hogy a csáklya éppenséggel nem az a jel, amelyben győzni lehet és hogy nem az élet, nem a közszellem szükséglete termelte ki. hanem egy redakció, amely azt hitte, hogy kitalálásával tüzesvérü arab paripákat fogott az ellenzékiség döcögő kocsijába. . A józan és komoly magyar ember megérezte, hogy az egész mozgalom nem egyéb, mint klub-divat, meglátta, hogy nem vezérlő fáklya gyuladt ki, hanem csak egy kutyanyelvekkel meg- tömködött papírkosár s ma már ott tartunk, hogy a jelvény apasági lapja maga is már csak nagynéha ejt róla szót. Volt- nincs s hogy nincsen, senkinek sem hiányzik, mert az élet természetes rendje hozta magával, hogy ne legyen. Kihunyt a kutyanyelves papírkosár lángja, elmúlt a cervantesi hangulat, igazolván, hogy még a mai jelvény-divatos világban sincs életlehetősége az olyan jelvénynek, amely nem spontán módon, mintegy a szükséglet törvényszerűségével született meg s lett szimbóluma egy tényleges és széles körben élő mozgalomnak. És e nekrológ során önként kínálkozik az alkalom az összehasonlításra : a kalászos kerék még él. El, mert nem „per hecc“ jött életre, hanem komoly szükségletből,, az uj magyar szellem szimbólumaként. Él és élni is fog, amig jövőbe néző szemek lesznek, amig él a politikai szellem, amely az alkotó munkát tartja legfőbb feladatának s ezért a kalászban és fogaskerékben programja és a magyar élet szimbólumát tiszteli. Legyünk őszinték és objek- tivek : vannak apróbb hibák, de mely rendszerben nem voltak és nem lesznek ? Azonban aki lát, annak látnia kell, hogy ma a nemzeti élet fejlettebb és egészségesebb, mint volt ezelőtt és hogy, ha a lehetőségek szerint csak mérsékelten is, de a fejlődés utján állandóan haladunk előre Vannak természetesen, akik ennek pontosan az ellenkezőjét állítják, a magyar nép józansága és komolysága azonban, amely a csáklya sorsát is megpecsételte, mérlegelni és értékelni tud, tudja, hová tegye a gáncsoskodók megállapításait. Megnyugtató, hogy a csáklya-jelvény mozgalma ilyen hamar elaludt, mert ez a körülmény annak bizonysága, hogy a magyar társadalom nem kapható könnyelmű kabarétréfákra akkor, amikor léte súlyos problémáival küzködik s nem hajlandó sarokba állítani lelkiismeretét, csak azért, hogy a ma és a maga politikai időtöltésének áldozzon. (A „Békés“ munkatársától.) Megírtuk, hogy a megüresedett és megüresedő állások betöltésére a város képviselőtestülete tisztújító közgyűlést tart. Tekintettel arra, hogy a tisztújító és alakuló közgyűléseken az alispán szokott elnökölni, a város vezetősége beadvánnyal fordult a vármegye alispánjához, (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A gyorsvonat, amelyen az osztrák és ' magyar államférfiak Rómába utaztak, pénteken délután 5 óra 59 perckor futott be a római pályaudvarra. Amikor a vonat beérkezett, a zenekar a Himnuszt játszotta. A vonatból elsőnek Gömbös Gyula miniszterelnök szállt ki. Mussolini elébe sietett, s melegen megszorította a kezét. Utána Gömbös Gyuláné. majd Schuschnigg kancellár, Kánya Kálmán és Berger-Waldenegg külügyminiszter hagyták el a szalonkoesit. Mussolini Gömbös Gyu- lánénak hatalmas vörös rózsacsokrot nyújtott át, mig a római magyarok egy pompás fehér rózsacsokorral kedveskedtek neki. Mikor Mussolini és a vendégek az állomás előtti térre léptek, leírhatatlan lelkesedés fogadta őket. Az ifjú fasiszták zenekara felváltva a magyar és osztrák himnuszt játszotta, de a (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Pénteken Ribbentrop folytatta tanácskozásait az angol kormánnyal és délben két szakértő kíséretében megjelent a külügyi hivatalban, ahol mintegy félóra hosszat tanácskozott Eden külügyminiszterrel. A tanácskozás után Eden kihallgatáson jelent meg VIII. Edward királynál, aki azután kihallgatáson fogadta Ribbentrop nagykövetet is. Eden külügyminiszter pénteken délután tájékoztatta az alsóházat az egyezményről és általában a londoni tárgyalásokról. Beszédét óriási érdeklődéssel hallgatták és már jóval felszólalása előtt valamennyi karzat zsúfolásig megtelt. Eden beszédében örömmel jelentette be, hogy létrejött a megállapodás Franciaország, Belgium, Anglia és Olaszország képviselői között a kormányaik elé terjesztendő javaslatokról s hogy Németország a teljes jog- egyenlőség alapján résztvett a londoni tárgyaláson. Bejelentette, hogy az angol kormány elsősorban azt javasolta, hogy az összes locarnói hatalmak kezdjenek tárgyalásokat a német emlékiratban foglalt javaslatról is és a legközelebbi lépés a világértekezlet összehívása lenne, amely a többi német javaslatról, a biztonságról, a fegyverkezésekről és a gazdasági viszonylatokról tárgyalna. A német kormány azt hangoztatta, hogy a feszültség hogy a közgyűlés napját állapítsa meg, illetve, ha lehetséges, annak megtartását 28-ára tűzze ki. Vitéz Márki Barna dr. alispán tegnap döntött a közgyűlés ügyében s a város által kért napra tűzte ki annak megtartását. A közgyűlés délelőtt 9 órakor kezdődik. zenekar hangjait alig lehetett hallani attól a hangorkántól, amellyel GOOO ember nemsziinő lelkesedéssel az evvivát kiáltozta. Gömbös Gyula a pályaudvarról a magyar követség épületébe hajtatott. Megérkezése után azonnal fogadta a magyar sajtó kiküldött és római képviselőit. Szombaton reggel fél 10-kor Gömbös Gyula és Kánya Kálmán koszorút helyezett el a király-sírokon, majd háromnegyed iO-kor a névtelen katona sírját koszárazták meg. Negyed 11-kor látogatást tettek a Palazzo Veneziaban Mussolini miniszterelnöknél. 12 órakor Gömbös Gyula kihallgatáson jelent meg a királynál, majd fél 1 kor résztvett azon a villásreggelin, amelyet az osztrák és magyar államférfiak tiszteletére a király adott. enyhülését kívánja, mert. ez a feszültség csak szerencsétlenségre vezethet. Most tehát rajta a sor, mutassa ki, hogy mivel hajlaudó a cél eléréséhez hozzájárulni. Ugyancsak péntek délután számolt be Flandin a francia kép.viselőházban a londoni tárgyalásokról. Ismertette a Rajnavidék megszállásával kapcsolatosan előállt helyzetet és a londoni egyezmény lényegét, majd rámutatott arra, hogy a francia kormány célja az volt, hogy Németország ürítse ki újra a rajnai zónát. Ezt kétségtelenül el is lehetett volna érni, ha az aláíró hatalmak együttesen erélyes nyomást gyakorolnak Berlinre, de ebben a tekintetben nem tudott megegyezés létrejönni. Azt hangoztatta, hogy a Németországnak tett javaslatok igen mérsékeltek és ha Németország visszautasítaná azokat, Franciaország és Nagybritannia egyetértőén azonnal uj vizsgálatnak fogja alávetni az igy keletkezett helyzetet. Beszédét annak megállapításával fejezte be, hogy minden intézkedés megtörtént, hogy Franciaország biztonsága védve legyen minden támadás ellen, de az eseményekből azt a tanulságot kell levonni: akármennyire biztosítják is támogatásukról Franciaországot barátai, Francia- országnak mindenekfölött magának kell gondoskodnia biztonságáról. óriási lelkesedéssel fogadták Rómában a magyar államférfiakat Ribbentrop kihallgatása Vili. Edward királynál
