Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-03-04 / 53. szám

LXVIII. évfolyam 53. szám, Szerda Gyula, 1336 március 4 Előtti etési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : .IP 80 fillér íirdetési dij elor? fizetendő. DEilVilO POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP '/erkeszlnség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dfthay János könyvkereskp (lése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FEREN6 Szerkesztő: NAOY GUSZTÁV „A vármegye ablakait nagyobbra fogjuk vágni.“ Hiegnyilt a közigazgatási továbbképző tanfolyam (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Ünne­pélyes körülmények között nyitotta meg Gömbös Gyuia miniszterelnök a belügyminisz­térium dísztermében az újonnan szervezett közigazgatási továbbképző tanfolyamot. Az ünnepséget a Hiszekegy vezette be, majd Gömbös Gyuia miniszterelnök állott fel szólásra, üdvözölte a megjelenteket és a tanfolyam hallgatóit. — A belügyminiszter amikor ezt a tanfolyamot létesítette — mondta a minisz­terelnök — régóta vajúdó kérdést oldott meg. Ebben a tényben én a közigazgatás korszerűbbé tételének egyik lépését látom. Szükséges, hogy azok, akik községet, várost, vármegyét és államot vannak hivatva igaz­gatni, nemcsak a tudás, hanem az egyetemes nemzeti világszemlélet és gyakorlat szem­pontjából is egy nevezőn legyenek. — Mondottam már, hogy akik a kormánytól az önkormány­zatot féltik, egészen hamis vágányo­kon járnak. Én a vármegyét várnak tekintem, amelynek bevehetetlennek kell lennie. A vármegye ablakait nagyobbra fogjuk vágni, hogy friss levegő áradjon be az ősi intézménybe és hogy modern nemzeti szel­lem hassa át. Intézményeket és azok ősi szellemét úgy lehet megmenteni, ha haladóvá tesszük szellemüket. Szükséges, folytatta a miniszterelnök, hogy már a községekben, ahol a közigaz­gatás legalsóbb fokon foglalkozik a A Nemzeti Egység gyulai szervezete vasárnap délután tartotta hatodik vitaülését, amelyen Implom József polg. fiúiskolái tanár tartott nagysikerű előadást Gyulaváros gaz­daságtörténetéről. Előadása során végigvezette hallgatóságát városunk egész történeti fejlő­désén, bemutatva annak fénykorát és szomorú napjait, s okát adva a gazdasági jólét és elesettség állapotának. Az előadást követő vita tárgya a hal­lottak tanulságainak levonása alapján Gyula­város ujraéledési lehetőségének megvitatása volt. Az előadó megmutatott néhány irányt, amely a város gazdasági életét a változott viszonyok mellett megindítani alkalmas volna, ilyenek a hires gyulai húsipar fejlesztése, fiizmunka meghonosítása, fokozott és okszerű néppel, apostolok legyenek a köz- szolgálat alkalmazottai. — Az én tisztviselő-ideálom nem a hajbókoló tisztviselő, hanem aki átérzi fele­lőssége súlyát és tudatában van a tisztviselő­fegyelemnek, ami alapja a jó igazgatásnak, teljes kötelességtudással végzi szakszerűen a munkáját. Egy a követelményünk a tanfolyam résztvevőivel szemben: A magyar sorsot magyar szellemben munkálják. A miniszterelnök szavait hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Kozma Miklós belügyminiszter mondta el ezután beszédét. ~ Az állami igazgatás — mondta — sohasem áll szemben az önkormányzati igaz­gatással, de az önkormányzati igazgatás lényege nem az, hogy a helyi érdekek har­cosa legyen az állammal szemben, hanem az, hogy az állami és a helyi feladatokat egymással összeegyez­tetve, minél jobban valósítsa meg azokat. A miniszter szavait lelkes taps fogadta, majd a tanfolyam első illusztris előadója, Hóman Bálint kultuszminiszter tartotta meg előadását Közigazgatás és szelekció címen. Bevezetőül megállapította Hóman Bálint, hogy a nemzeti élet biztonságának és az államgépezet zavartalan működésé­nek előfeltétele a nemzet eszményi céljainak és gyakorlati igényeinek szolgálatában kifogástalanul működő közigazgatás. gyümölcstermelés, gyógynövénytermelés, ön­töző gazdálkodás, méhészet kifejlesztése és selyemhernyótenyésztés. A vitát Kovács Géza dr. vezette be. Nem elég örökké sopánkodnunk, hanem „se­gíts magadon, az Isten is megsegít.“ A régi foglalkozási ágakat meg kell változtatni, hogy milyen irányban, erről gondoskodni a kormányzat feladata. A munka érezze saját erejét, de kell, hogy megreformálja magát. A kifejlődött élénk vita során felszólal­tak Bene Ferenc mérnök, Gombkötő József, Farkas István, Tar János, Krész József, Mó­ricz András és Blahó Dezső dr., majd a vita­vezető összefoglalta az ülés tanulságait. Az esti órákba nyúló vitaülést Schneider Mátyás elnök szavai rekesztették be. Megjelenik mindennap. A Hősök emlékműve Gyulán Gyula város angyali türelemmel várja, hogy a hősök szobra, amelyre a pénz már rendelkezésre áll, végre felállittassék. 18 éve, hogy vége lett a világháborúnak s ha nem sietünk, úgy lehet nemsokára egy uj háború hősi halottai fogják követelni a nekik kijáró kegyeleti emléket. Nyolc évvel ezelőtt elha­tározta a város, hogy Orbán Antal szobrász, és társa hősi-emlékművét felállittatja, s csak a határozat ellen benyújtott felebbezés aka­dályozta meg a végrehajtást. Azóta sokat változott a világ. Ami jó volt 1928-ban, az nem jó 1936-ban. A tervet és a felállításra szánt helyet akkor is sokan kifogásolták, ma pedig mindenki azon a véleményen van, hogy idejét múlta. Hogy félreértés ne legyen, nem az emlékmű felállítása múlta idejét, hanem a kiválasztott pályamű. Emlékmű kell, még­pedig nagyon sürgősen, csak az a kérdés, hogy milyen formát adjunk ennek az emlék­műnek ? Legyen az a mii méltó a nagy halottak emlékéhez, olyan helyen épüljön, ahol élénk a város forgalma, de mégse legyen ott, ahol a mindennapi élet sokszor kegyelet- sértő. megnyilatkozásai is lefolyhatnak (pl. piac-tér, mulató mellett, stb.), emelje a város szépségét, szóval legyen minden tekintetben tökéletes kifejezője annak az érzésnek és há­lának, amelyet a város lakossága hősei iránt érez. Szoborműnél kettős feladatot kell meg­oldani : először a mii kiképzését, másodszor a mü elhelyezését, környezetének a feladatát. Anélkül, hogy a város által 8 évvel ezelőtt elfogadott müvet kritika tárgyává tenném, állapítom meg, hogy az országban igen sok olyan egészen csekély művészi értékű szobormű került a nagy lelkesedés hevében kivitelre, amely az emléket inkább sérti, mint kegye­letben részesíti. Gyulán kevés szobormű van, de ezeknek az elhelyezése is nagy fejtörést okozott. Egy újabb szobor elhelyezése pedig, különösen ha figyelembe vesszük azokat a sokfajta igényt támasztó kívánságokat, amelyek egy hősi emlékszobor felállításánál feltétlenül figye­lembe veendők, nemcsak első pillanatra, hanem — jól megfontolt meggondolás után is szinte lehetetlennek látszik. Erőszakolni pedig a kér­désnek ezt a részét nem lehet. Az sem lehet, hogy egy 28.000 pengős szobor elhelyezhe- tése miatt egy sonkái nagyobb költséggel járó városrendezési munkát hajtsunk végre, annál kevésbé, mert városrendezési tervünk még nincsen, s egy részletrendezés esetleg káros hatással lenne az általános rendezési tervre. Magától felvetődik tehát a gondolat, nem lenne-e helyesebb az adott körülmények között más formában megörökíteni a hősök emlékét. Újabban látjuk, hogy pl. Szegeden hősi kaput, külföldön pedig kutakat, emlék­házakat, temetőket stb. építenek. Bizonyára jól megfontolt meggondolások következményei ezek az építkezések, s nekünk is érdemes ilyen gondolattal foglalkozni. így merült fel a gondolat, hogy a Gön- döcs-népkerti pavilion bővíttessék ki, meg­felelő művészi kiképzéssel alakittassék át hősi-házzá. Igen sok érvet lehet felhozni az eszme mellett, de természetesen ellene is. A Gyula város újjáéledésének lehetőségei Városunk gazdaságtörténete a Nemzeti Egység vitaülésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom