Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-03-04 / 53. szám
LXVIII. évfolyam 53. szám, Szerda Gyula, 1336 március 4 Előtti etési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : .IP 80 fillér íirdetési dij elor? fizetendő. DEilVilO POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP '/erkeszlnség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dfthay János könyvkereskp (lése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FEREN6 Szerkesztő: NAOY GUSZTÁV „A vármegye ablakait nagyobbra fogjuk vágni.“ Hiegnyilt a közigazgatási továbbképző tanfolyam (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Ünnepélyes körülmények között nyitotta meg Gömbös Gyuia miniszterelnök a belügyminisztérium dísztermében az újonnan szervezett közigazgatási továbbképző tanfolyamot. Az ünnepséget a Hiszekegy vezette be, majd Gömbös Gyuia miniszterelnök állott fel szólásra, üdvözölte a megjelenteket és a tanfolyam hallgatóit. — A belügyminiszter amikor ezt a tanfolyamot létesítette — mondta a miniszterelnök — régóta vajúdó kérdést oldott meg. Ebben a tényben én a közigazgatás korszerűbbé tételének egyik lépését látom. Szükséges, hogy azok, akik községet, várost, vármegyét és államot vannak hivatva igazgatni, nemcsak a tudás, hanem az egyetemes nemzeti világszemlélet és gyakorlat szempontjából is egy nevezőn legyenek. — Mondottam már, hogy akik a kormánytól az önkormányzatot féltik, egészen hamis vágányokon járnak. Én a vármegyét várnak tekintem, amelynek bevehetetlennek kell lennie. A vármegye ablakait nagyobbra fogjuk vágni, hogy friss levegő áradjon be az ősi intézménybe és hogy modern nemzeti szellem hassa át. Intézményeket és azok ősi szellemét úgy lehet megmenteni, ha haladóvá tesszük szellemüket. Szükséges, folytatta a miniszterelnök, hogy már a községekben, ahol a közigazgatás legalsóbb fokon foglalkozik a A Nemzeti Egység gyulai szervezete vasárnap délután tartotta hatodik vitaülését, amelyen Implom József polg. fiúiskolái tanár tartott nagysikerű előadást Gyulaváros gazdaságtörténetéről. Előadása során végigvezette hallgatóságát városunk egész történeti fejlődésén, bemutatva annak fénykorát és szomorú napjait, s okát adva a gazdasági jólét és elesettség állapotának. Az előadást követő vita tárgya a hallottak tanulságainak levonása alapján Gyulaváros ujraéledési lehetőségének megvitatása volt. Az előadó megmutatott néhány irányt, amely a város gazdasági életét a változott viszonyok mellett megindítani alkalmas volna, ilyenek a hires gyulai húsipar fejlesztése, fiizmunka meghonosítása, fokozott és okszerű néppel, apostolok legyenek a köz- szolgálat alkalmazottai. — Az én tisztviselő-ideálom nem a hajbókoló tisztviselő, hanem aki átérzi felelőssége súlyát és tudatában van a tisztviselőfegyelemnek, ami alapja a jó igazgatásnak, teljes kötelességtudással végzi szakszerűen a munkáját. Egy a követelményünk a tanfolyam résztvevőivel szemben: A magyar sorsot magyar szellemben munkálják. A miniszterelnök szavait hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Kozma Miklós belügyminiszter mondta el ezután beszédét. ~ Az állami igazgatás — mondta — sohasem áll szemben az önkormányzati igazgatással, de az önkormányzati igazgatás lényege nem az, hogy a helyi érdekek harcosa legyen az állammal szemben, hanem az, hogy az állami és a helyi feladatokat egymással összeegyeztetve, minél jobban valósítsa meg azokat. A miniszter szavait lelkes taps fogadta, majd a tanfolyam első illusztris előadója, Hóman Bálint kultuszminiszter tartotta meg előadását Közigazgatás és szelekció címen. Bevezetőül megállapította Hóman Bálint, hogy a nemzeti élet biztonságának és az államgépezet zavartalan működésének előfeltétele a nemzet eszményi céljainak és gyakorlati igényeinek szolgálatában kifogástalanul működő közigazgatás. gyümölcstermelés, gyógynövénytermelés, öntöző gazdálkodás, méhészet kifejlesztése és selyemhernyótenyésztés. A vitát Kovács Géza dr. vezette be. Nem elég örökké sopánkodnunk, hanem „segíts magadon, az Isten is megsegít.“ A régi foglalkozási ágakat meg kell változtatni, hogy milyen irányban, erről gondoskodni a kormányzat feladata. A munka érezze saját erejét, de kell, hogy megreformálja magát. A kifejlődött élénk vita során felszólaltak Bene Ferenc mérnök, Gombkötő József, Farkas István, Tar János, Krész József, Móricz András és Blahó Dezső dr., majd a vitavezető összefoglalta az ülés tanulságait. Az esti órákba nyúló vitaülést Schneider Mátyás elnök szavai rekesztették be. Megjelenik mindennap. A Hősök emlékműve Gyulán Gyula város angyali türelemmel várja, hogy a hősök szobra, amelyre a pénz már rendelkezésre áll, végre felállittassék. 18 éve, hogy vége lett a világháborúnak s ha nem sietünk, úgy lehet nemsokára egy uj háború hősi halottai fogják követelni a nekik kijáró kegyeleti emléket. Nyolc évvel ezelőtt elhatározta a város, hogy Orbán Antal szobrász, és társa hősi-emlékművét felállittatja, s csak a határozat ellen benyújtott felebbezés akadályozta meg a végrehajtást. Azóta sokat változott a világ. Ami jó volt 1928-ban, az nem jó 1936-ban. A tervet és a felállításra szánt helyet akkor is sokan kifogásolták, ma pedig mindenki azon a véleményen van, hogy idejét múlta. Hogy félreértés ne legyen, nem az emlékmű felállítása múlta idejét, hanem a kiválasztott pályamű. Emlékmű kell, mégpedig nagyon sürgősen, csak az a kérdés, hogy milyen formát adjunk ennek az emlékműnek ? Legyen az a mii méltó a nagy halottak emlékéhez, olyan helyen épüljön, ahol élénk a város forgalma, de mégse legyen ott, ahol a mindennapi élet sokszor kegyelet- sértő. megnyilatkozásai is lefolyhatnak (pl. piac-tér, mulató mellett, stb.), emelje a város szépségét, szóval legyen minden tekintetben tökéletes kifejezője annak az érzésnek és hálának, amelyet a város lakossága hősei iránt érez. Szoborműnél kettős feladatot kell megoldani : először a mii kiképzését, másodszor a mü elhelyezését, környezetének a feladatát. Anélkül, hogy a város által 8 évvel ezelőtt elfogadott müvet kritika tárgyává tenném, állapítom meg, hogy az országban igen sok olyan egészen csekély művészi értékű szobormű került a nagy lelkesedés hevében kivitelre, amely az emléket inkább sérti, mint kegyeletben részesíti. Gyulán kevés szobormű van, de ezeknek az elhelyezése is nagy fejtörést okozott. Egy újabb szobor elhelyezése pedig, különösen ha figyelembe vesszük azokat a sokfajta igényt támasztó kívánságokat, amelyek egy hősi emlékszobor felállításánál feltétlenül figyelembe veendők, nemcsak első pillanatra, hanem — jól megfontolt meggondolás után is szinte lehetetlennek látszik. Erőszakolni pedig a kérdésnek ezt a részét nem lehet. Az sem lehet, hogy egy 28.000 pengős szobor elhelyezhe- tése miatt egy sonkái nagyobb költséggel járó városrendezési munkát hajtsunk végre, annál kevésbé, mert városrendezési tervünk még nincsen, s egy részletrendezés esetleg káros hatással lenne az általános rendezési tervre. Magától felvetődik tehát a gondolat, nem lenne-e helyesebb az adott körülmények között más formában megörökíteni a hősök emlékét. Újabban látjuk, hogy pl. Szegeden hősi kaput, külföldön pedig kutakat, emlékházakat, temetőket stb. építenek. Bizonyára jól megfontolt meggondolások következményei ezek az építkezések, s nekünk is érdemes ilyen gondolattal foglalkozni. így merült fel a gondolat, hogy a Gön- döcs-népkerti pavilion bővíttessék ki, megfelelő művészi kiképzéssel alakittassék át hősi-házzá. Igen sok érvet lehet felhozni az eszme mellett, de természetesen ellene is. A Gyula város újjáéledésének lehetőségei Városunk gazdaságtörténete a Nemzeti Egység vitaülésén.
