Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-02-29 / 50. szám

2 BÉKÉS 1936 február 29 lidii lien tü a üuiiislerii Ítéletének Lépten-nyomon halljuk azt a megjegy­zést, hogy országunk legjobb termőföldjei Békés megyében vannak, mégis az emberek nem a kívánt jólétben élnek. Pedig ez mind elérhető volna, mert ehhez a lehetőségek megvannak a kert- és szőlőművelés utján és ezekből a legjobban kifejleszthető fejlődési tere a gyümölcstermesztésnek van. Külföldön is egyöntetű már az a vélemény, hogy Ma­gyarország talaj- és éghajlati viszonyai foly­tán egyenesen predesztinálva van a gyümölcs- termesztésre, mert minőség és zamat tekin­tetében úgyszólván versenyen felül áll gyümölcsünk a világpiacon. Alig van gyü­mölcsnem, ami nálunk nem termeszthető. A termeszthető gyümölcsnemekből is van nem egy olyan, amiből még mindig behozatalunk van, mint például mogyoró, mandula, aszalt­szilva stb. Békés vármegye gyümölcstermelésre al­kalmas területeire olyan gyümölcsfajta van tömegtermesztésre ajánlva, amely itt kitünően érzi magát s amellett kevés és olcsón leküzd­hető ellensége van. Ez a gyümölcs a besz­tercei szilva. Gyümölcsének értékesítésére beláthatat­lan perspektívák nyílnak, egyrészt, mert előbb a behozatalt kell megszüntetni, amihez egymagában óriási tömegtermesztésre van szükség, másrészt az aszaltszilva fogyasztá­sát mindenki részére lehetővé kell tenni. És végül az értékesítésnél szintén fontos előny, hogy az aszaltszilva az északi államokba történő szállításnál (amely tudvalevőleg igen nagy aszaltszilva-fogyasztó) fuvarelőnyünk van Jugoszláviával szemben. Békés megyé­ben a tömeggyümölcstermelés ha tovább is a fejlődés utján halad, úgy nemcsak a belső piacokat fogja meghódítani, hanem a kivitel­ben is fontos szerepet fog betölteni; nem látszik kétségesnek, hogy a gyümölcster­mesztéssel igen nagy anyagi előny érhető el, csak tisztában kell lennünk azzal, hogy a fát elültetjük és a többit a sorsra bízzuk. Hozzáértés, odaadás keli, gondozásra és trá­gyázásra van szükség, harcbanállás a kár­tevőkkel és az eredmény nem marad el. Termelő tagjainknak nem kell többé ölhetett kezekkel nézniök, hogy a kártékony rovarok milliárdjai miként teszik tönkre a kibontakozás előtt álló gyümölcsáldást, mert az egyesület ez ellen is, mint az alább fel­soroltakban, segítségére kiván lenni. Telepítésekhez a gyulai Gyümölcster­melők Egyesülete hozzá akarja segíteni tag­jait azzal, hogy önköltségi áron bocsájt ren­delkezésre aszalásra kiválóan alkalmas szelek­tált szilvafákat. Az egyesület vezetősége megtette a lé­péseket egy szakkönyvtár beszerzésére is, ami a tagok díjtalan használatára fog rövidesen rendelkezésre állni. Húsz magasnyomású permetezőgépét igen olcsó napi kölcsönzési dij mellett az egyesü­let tagjai részére bocsájtja. Hogy ezen előnyöket minél többen élvez­hessék, azért kívánatos, hogy minden gyü­mölcstermelő, még akkor is, ha csak néhány fája van, lépjen be a gyulai Gyümölcster­melők Egyesületébe, hogy ezáltal gyümöl­csösének gondozását, fáinak szakszeri! ápo­lását stb. elsajátítsa, annál is inkább, mert a permetezés eredménye csak akkor lehet teljes, ha azt mindenki elvégzi. Nem volna szabad ma már ápolatlan, permetezetlen fának maradni ott, ahol ilyen egyesület van, amely lehetővé teszi mindenki számára a permetezés és fagondozás olcsó keresztülvitelét. A hatóságok eddig is megtettek min­dent,* hogy az egyesületen keresztül a tagok minél messzebbmenő támogatást kapjanak s hogy ez a támogatás minél nagyobb és szé­lesebb körű lehessen, szükség van minél több lelkes tagra, akik már eddig is példa­adással jártak elől a telepítés, ápolás és az aszalás terén. Az egyesület tagjai még eze­ken kívül abban az előnyben is részesülnek, hogy szaklapra és napilapra előfizetés esetén nagy ked\-ezményben részesülnek. Az egyesület alkalmat ad a tagoknak esz­méik kicserélésére és elgondolásuk közre­{A „Békés“ tudósítója jelenti.) A francia képviselőház csütörtökön délután folytatta a francia-orosz egyezmény jóvá­hagyásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülés rendkívül izgatott hangulatban folyt le, mert az egyezmény jóváhagyásának ellenzői végső rohamra indultak, hogy megakadályoz­zák a szerződés parlamenti szentesítését. A hangulat annyira izzó volt, hogy már az első szónok, Duclos pártonkivüli képviselő is alig bírta elmondani a közbeszólások özönében aránylag mérsékelt hangú beszédét, amelyben felidézte a brest-litovszki békekötés emlékét és élesen ostorozta Oroszország mai kormány­zatát, amely nem hajlandó megfizetni a há­ború előtti adósságokat. Henriot köztársaságpárti képviselő ki­jelentette, hogy a külügyminiszter nyilatko­zata szerint nyílt egyezményről van szó, (A „Békés“ munkatársától.) A Nem­zeti Égység vármegyei szervezete tegnap délben a gyulai szervezet körhelyiségében vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr, főispán elnökleté­vel vármegyei értekezletet tartott, amelyen a vármegye választókerületeinek és községi szervezetének elnökei és titkárai, valamint országgyűlési képviselői vettek részt. Az értekezlet különösen behatóan foglalkozott a nyomorenyhités és munkaalkalom-szerzés prob­lémáival, továbbá egyes szervezeti kérdések­kel. Felszólalt az értekezleten Temesvári Páll Gábor dr. előadása (A „Békés“ munkatársától.) A helyőrség Tiszti Kaszinójában Páll Gábor dr, kórházi főorvos, egyetemi magántanár csütörtökön este 6 órai kez­dettel magasszinvonalu, érdekes előadást tartott. Az előkélö és szépszámú hallgatóság előtt meg­győző érvekkel bizonyította az eugenika sorsdöntő adásánál rendelkezésre áll. Ha követjük a jótanácsokat, akkor nem fogunk irigykedve gondolni a kecskeméti 8 pengős barackpálin­kára, mert meglesz megyénknek is az érté­kes nevezetessége ,,a Békés-megyei aszalt- szilva.“ Ha a lakosságunk teljes szívvel és oda­adással hozzáfog a gyümölcstermesztéshez, akkor rájön arra, hogy ez a föld, amely ilyen gyümölcsöt terem, életet, megélhetést, verő- fényesebb jövőt kell hogy jelentsen szebb napokra váró népünk számára ... Matnsek Ggörgg, gyümölcstermelési intéző. amelyből senki nincs kizárva. A külügymi­niszter nem említette Romániát, amely ugyan­úgy, mint Lengyelország nem fogja megen­gedni, hogy szovjßt-csapatok áthaladjanak területén. Henriot felhívta a képviselők fi­gyelmét a Szovjet propagandájára, amelyet Spanyolországban és Magyarországon fej­tettek ki. Budapesten a legutóbbi kommu­nista letartóztatások alkalmával olyan irato­kat foglaltak le, amelyet szovjet személyi­ségek írtak alá. Szünet után nyugodtabb légkörben foly­tatódott a képviselőház illése és néhány fel­szólalás után a vita lezárult. Az elnök a vita lezárása után elrendelte a szavazást, majd rövid szünet után kihirdette a szava­zás eredményét. A kamara a francia-szovjet egyezményt 353 szavazattal 164 szavazat ellenében jóváhagyta. Imre, a szeghalmi választókerület országgyű­lési képviselője és gróf Pongrácz Jenő' gyulai képviselő is, aki megállapította, hogy a Nem­zeti Egység ma már túlnőtt egy politikai párt keretein és olyan átfogó, nemzeti irányú társadalmi szervezkedést jelent, amely nem párturalomért, vagy bizonyos kormányuralo­mért, hanem a nemzet egységének megterem­téséért dolgozik. Az értekezlet után 90 terítékes társas ebéd volt az Egyesüit Katolikus és Polgári Körben. fontosságát és szerepét a modern államéleiben, ismertette a szaporodási statisztika félelmetes ada­tait s reámutatott arra, hogy egészséges népesedés- politika nélkül sem megfelelő kvantitatív, sem kvalitatív szaporodás el nem érhető. Történelmi utalásokban és statisztikai adatokban gazdag, lebilincselő előadása végén a hallgatóság melegen ünnepelte Páll Gábor dr-t. Vármegyei értekezletet tartott tegnap a Nemzeti Egység békésvármegyei szervezete Olaszország nem irta alá a tengeri egyezményt (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A lon­doni tengerészeti értekezletet tegnap nagy mnglepetés érte. Grandi ugyanis Eden kül­ügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy a tengerészeti egyezményt Olaszország nem hajlandó aláírni, mert az olyan kötelezettségekkel járna, amelyeket Olaszország a jelenlegi külpolitikai helyzet­ben nem vállalhat. Megszavazta a francia kamara a szovjet - egyezményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom