Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-02-26 / 47. szám
LXVIII. évfolyam 47. szám Szerda Gyula, 1936 február 26 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy lióra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Egyes szám ára 8 fillér Megjelenik mindennap. Eden: „Nincs bizalmunk a nemzetek jóindulatában“ (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az alsóház hétfő délutáni ülése feszült izgalomban kezdődött, mert több képviselő támadó élű interpellációra készült. Az interpellációk pergőtüzét Dalton dr. Goodman ezredes, Beltenger, Orr-Ewiög és Wedgood ezredes képviselők indították meg, akik megkérdezték, hogy milyen körülmények között jelenhetett meg a Giornale d Italia cimti olasz lapban a Maffery-féle titkos jelentés, amelyben az angol szakértők Anglia abessziniai érdekeiről mondottak véleményt és többek között arra a megállapításra jutottak, hogy az olasz uralom Abesszínia bizonyos területein sokkal kevésbé keresztezne angol érdekeket, mint az abesszin császár jelenlegi uralma, A képviselők kérdésére Edén külügyminiszter röviden kijelentette, hogy a kormány megindította a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy mi módon történhetett a titoksértés ? Eden elismerte azt is, hogy a Hoare—Laval-féle tárgyalások során is történt titoksértés és bejelentette, hogy az angol kormány megfelelő intézkedéseket tesz, hogy hasonló titoksértések többé ne fordulhassanak elő. — Az ellenzék főként azzal vádol bennünket — mondotta Eden — hogy huzzuk- halasztjuk az abesszin vita megoldását. Vájjon mit vár tőlünk az ellenzék ? Talán a háború kitörése előtt kellett volna a megtorlásokat alkalmaznunk ? Inkább a gyorsaság volt meglepő, amellyel a Népszövetség eddig eljárt. Már az eddig alkalmazott megtorlások is kezdik éreztetni állandóan súlyosbító hatásukat és mielőbb el kell érniök a célt: az ellenségeskedés megszüntetését. Most olyan megtorlások megvalósításáról van szó, amelyek felett túlnyomórészt a Népszövetségbe nem tartozó államok rendelkeznek. Mialatt más államoknak Olaszországba irányuló kivitele csökkent, addig az Egyesült Államok olaszországi olajkivitele, amely 1935 januárjától 1935 szeptemberéig az egész olasz bevitel 6*3 százaléka volt, októbertől decemberig 17*8 százalékra szökött fel. Az olajzárlatot kizárólag aszerint kell megítélni, hogy az mennyiben mozdítja elő a háború megszüntetését. Többet nem mondhatok ebben az ügyben. — Ezért hangsúlyozom most, mielőtt visszatérnék Genfbe, ahol további megtorlásokról tárgyalunk, hogy kormányunk kiveszi részét a megtorlásokból, viszont Anglia az első, amely azt szeretné, ha igazságos béke jönne létre Olaszország és Abesszínia között. — Mélyen sajnálom, hogy elkerülhetetlenek a felfegyverkezéssel járó súlyos kiadások, amelyek nem termelőcéluak, de a felfegyverkezés az együttes biztonság érdekében a legolcsóbb fegyverkezés. Olcsóbb a háboruelötti szövetségi rendszer szerinti felfegyverkezésnél és még olcsóbb az elszigeteltségben folyó felfegyverkezésnél. Fegyver kezniink kell a félelem hatása alatt és azért, mert nincs bizalmunk a nemzetek jóindulatában. Ebben a kérdésben kormányunk álláspontja a következő: a véletlen támadástól való félelmet csak az együttes biztonság fokozatos megőrzésével lehet és kell kiküszöbölni, amig meg nem győződik minden nemzet, hogy a támadás sohasem jó üzlet. Együttműködés, vagy szétbomlás A külügyminiszter beszéde további során kifejtette, hogy az együttes biztonsági rendszerben minden nemzet számára nyitva kell tartani a kapukat. Európának az együttműködés, vagy a szétbomlás között kell választania. A jövőt illetőleg különös felelősségek hárulnak Angliára, amely az utóbbi években bámulatosan fellendült, Angliának hatalmánál fogva vezetőszerepet kell játszania a Nép- szövetség tekintélyének fenntartásában. Anglia nélkül kevés kilátás van arra, hogy a világháborút el lehessen hárítani. A demokráciára súlyos megpróbáltatások várnak és Angliának méltónak kell lennie hagyományaihoz, amikor egy uj világrend felépítéséről van szó. Ennek a nagy feladatnak a részleteivel foglalkozik most az angol kormány. A vágóhídi dijak ügye és a bérkocsi szabályrendelet a kisgyülés előtt A tárgysorozat negyedrésze gyulai vonatkozású (A „ BékésíL munkatársától.) Békésvármegye törvényhatóságának kisgyülése, ma szerdán délelőtt 9 órakor a vármegyei székház kistermében rendkívüli ülést tart. A tárgysorozat érdekesebb és gyulai vonatkozású pontjai a következők: A február 27-ére összehívott törvény- hatósági bizottsági közgyűlés tárgysorozatára és esetleg póttárgysorozatára felvett ügyek előkészítése. A gyulai gyógypedagógiai intézet ut- területhasználati engedélye. Gyula m. város határozata a vágóhidi dijak megállapítása ügyében és ellene feleb- bezés. Gyula legtöbb adófizetőinek 1936. évi névjegyzéke ellen beadott felebbezés felülbírálása. Gyula m. város határozata a bérkocsi szabályrendelet megalkotása tárgyában és ellene felebbezés. Gyula m. város határozata a Bárdos rendezése, egy segédkertészi állás szervezése, a városi főkertész illetményeinek újabb megállapítása és szervezési szabályrendeletének megfelelő módosítása ügyében. Gyula m. város határozata a népkerti pavilion 1935. évi bérösszegének mérsékléséről. Gyulavári község határozata a Vertán- féle per költségeinek viselése tárgyában. Kassza és Széjuin hercegek Ecin törődnek a négus parancsaival (A „Békés“ tudósítója jelenti) Az abesszin ha lsereg válságos helyzetét jellemzi, hogy Kassza herceg nem engedelmeskedik a négus parancsának és saját szakállára intézi hadműveleteit. Állítólag Széjum herceg csatlakozni akar Kasszához. A Sarraul-kormány nem csinál kabinetkérdést a francia-szovjet megegyezés jóváhagyásából (A „Békés tudósítója jelenti.) A francia-szovjet megegyezés jóváhagyásának kérdése igen élénken foglalkoztatja nemcsak a külpolitikai, hanem a francia belpolitikai életet is. Hir szerint a Sarraut-kormány a megegyezés jóváhagyási vitája során nem veti fel a bizalmi kérdést. A kormánynak ez a magatartása a szovjet-diplomáciában nagy megütközést keltett s a Szovjet párisi követe azonnal Flandin külügyminiszterhez sietett és csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy a kormány nem veti latba egész tekintélyét és súlyát a megegyezés jóváhagyása érdekében. A parlament vitája elé osztatlan érdeklődéssel tekint a francia belpolitikai élettel együtt az egész nemzetközi politika is.
