Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-01-01 / 1. szám

1936 január 1 BÉKÉS 3 . 9 dog ni met 1936 / / / Jíőwzúu békét és (xtldofysáfyot Az u{cszUuda iaiLkcUia uafvfa, ÖtóvituuJk legyei* dús és tiszta, Utiut az ABC-sza^^aa kab{a. ESészséSvédelnj Matti Irta: Dr PÁLL GÁBOR egyetemi magántanár. Köztudomású, hogy a betegségek mindig súlyos közterhet jelentettek. A velük való megbirkózás örökös problémája az orvostu­dománynak. Az egészségnek jelentősége a mai nehéz szociális viszonyok között külö­nösképen fontos és felbecsülhetetlen értékű a modern, civilizált ember egész életében. Sajnos, nyomor és betegség legtöbbször kar­öltve járnak, a tudatlanéig pedig — amely­ből vidékünkön bőven van — alacsonyabb műveltségit néprétegeink egészségének leg­nagyobb ellensége. Végre megértük — talán az utolsó előtti órában -- azt is, hogy terí­tékre került a beteg magyar falu, illetékes fórumok előtt és a nagy nyilvánosságnak is halálosan komoly formában lett feltálalva állapota. A világháborút követő általános elsze­gényedéssel tudjuk megmagyarázni azt, hogy az egyén gyógyítása mellett a praeventiv irányú orvoslás, a megelőzés jut mindinkább előtérbe, mely egészségvédelmi célkitűzésével gazdaságosabb és hatásosabb a népközös ségre, mint a beteg ember gyógyításának művészete. Természetesen megelőzés és gyó­gyítás egymással sokban összefüggenek, területeik határosak, sőt a gyógyítás igen gyakran a megelőzést magában is foglalja. Egészségvédelmi feladatainkat egyrészt az egészségesek védelmével: a megelőzéssel, másrészt a beteg ember megvédésével: a gyó­gyítással tudjuk biztosítani. Egy nemzet biológiai értékességét polgárainak egészségi állapota határozza meg. A születések számá­nak mikénti alakulása, a világrajött újszü­löttek vitalitása, a dolgozó polgárok munka- képessége, erkölcsi és szellemi fejlettsége, mind megannyi függvénye az egészségnek. Lássuk röviden összefoglalva milyen fronton vérzik leginkább a magyarság, hol kell legsürgősebben megtámasztani a meg­ingott épületet? A születési szám vészes csökkenésében — a béke évek 40 pro miile arányszámáról már 25-5 pro millre sülyedt — még nincs megállás ! Természetes nép- szaporodásunk a minket körülvevő utódálla­mokéhoz képest igen alacsony (hazánkban 6 pro mill, Romániának 13, Délszláviának 14 pro mill népszaporodása). Ha a születések számának hanyatlásában nem lesz megállás, sőt az a falusi népesség körében is tovább folytatódik, menthetetlenül halálra leszünk Ítélve ! Remédiuma : a gazdasági és szociális viszonyoknak sürgős javítása az arra legin­kább rászoruló néprétegeknél, az erkölcsi világnézet kimélyitése. A teihes-gondozás és védelemnek kiépítése immár halaszthatat lan, terhességi, szülési és gyermekágyi segélyekben kell részesíteni a reászorulókat. Ha az ország egészségügyi viszonyait tanul­mányozzuk, könnyen megái lapíthatjuk azt, hogy a falusi lakosság egészségügyi ellátása jóval a városié mögött maradt. Az országnak több mint 2800 községében semmiféle egész­ségügyi intézmény nincs, pedig összlakos­ságunknak kb. 50 százaléka falun él, közöttük találjuk meg a sokgyermekes családokat, akik folyvást pótolják a nagy városok ember soraiban keletkező hiányokat. A magyar falu a nagy város élelmének és emberanyagának ma is hűséges szállítója. Azonban keveset ér a szaporulat, ha belőle kevés marad élet­ben egy év múltán (hazánkban évente átlag 40,000 csecsemő hal meg, mielőtt élérné az 1 éves kort). Csecsemőhalandóságunk ijesztően nagy. a védelembe nem szervezett területe­ken az uj szülötteknek alig 60—70 száza­léka éri meg az 1 évet. Magyarságunknak életereje, gyümölcse elhull már zsenge virág korában! Ezen vérveszteségünknek legfőbb okát a tudatlanságban kell keresni. A csecsemő ápolása és mesterséges táplálására való kiok­tatás kimeríthetetlen és a csecsemőhalandó­ság (megfelelő társadalmi megszervezettsé- gen Keresztül) igen kedvező befolyásolására nagy lehetőségeket nyújt. Sajnos, be kell vallanunk azt, hogy ma úgy áll a helyzet a magyar faluban, hogy bármily szapora is legyen az itt élő lakosság, csak megszületik, de fel nem nevelődik ! Az egészségvédő kultúra propagálásába szervesen kapcsolódik bele az alsóbb fokú iskolákat látogató tanulóifjúságnak egész­ségügyi nevelése. Az egészség iránti köz- szellemet és kötelességérzetet már az elemi iskola padjai között fel kell ébreszteni, mert a tanulókon keresztül a szülők és igy tovább a néprétegek is magukévá teszik. Kihatásá­ban milyen nagy jelentőségű az iskolaegész­ségügynek praeventiv és selektiv irányú generális megszervezése : az iskolás gyer­mekek védelme. Éppen itten lehetne legtöb­bet elérni a jövő generatio érdekében! Akik az élet központjába többek között az egész­ség gondolatát is bele helyezik, egyúttal felelősséget vállaltak az utódok biológiai értékessége irányában is. Azonban mig ezen ideális állapotot elérhetjük, feltétlenül gon­doskodni kell a házasság előtti orvosi vizsgálatról, A házasság megtörténtét első­sorban orvosi bizonyítvány engedélyéhez kell kötni! Pusztán házassági tanácsadás révén ne várjunk eredményt, a pusztában elhang­zott szó lesz az csupán. Ki kell építeni job­ban a nemi betegségek elleni küzdelmet! Korai felismeréssel és gyógyítással lehet cél­hoz jutni, ehhez azonban igen sok jól kép­szükséges. A vérbaj elleni küzdelemnek jelentőségét ama tények világítják meg, hogy hazánkban az összes magzati halálokok között kb. 30 százalékban szerepel a lues és a vér­bajos anyák magzatainak kb. 75 százaléka születik syphilissel. Legnagyobb népbetegségünk : a tuber­culosis elleni küzdelmet erélyesebben kell folytatni! Legalább is az iskolás gyermekek általános egészségügyi védelménél kell kez­deni és még további szanatóriumi férőhelyek biztosításával kell kibővíteni. Kétségtelen, hogy e kérdés mindinkább szociális prob­léma is. A heveny fertőző betegségek arcvona­lán is nagy a magyarság áldozata. E téren a világháború tapasztalatai irányjelzőek vol­tak, mivel céltudatos megszervezéssel a jár­ványok (typhus, cholera stb.) visszaszorításá­nak hatalmas példáit bemutatták. Ha kell, kötelező védőoltásokkal gondoskodjunk népünk egészségének megvédéséről és ez annál eredmé­nyesebb lesz, minél inkább áthatja a legala­csonyabb társadalmi rétegeket is a közegész­ségügy iránt érzett kötelességérzet. A diphteria védőoltásokkal nagyszerű eredményeket lehe­tett elérni, e téren Békésvármegye vezetősége is előljárt. A praeventiv gyógyításnak egyik ujabb- keletii hajtása a népközösségnek racionális élelmezése felé fordult. Sajnos, a magyar falusi lakosság éppen azokat a tápanyagokat viszi piacra, amelyekre vitamin és calória szükségletének kielégítésére legnagyobb szük­sége van. Hazánknak fagy és aszálykár sulytotta vidékein különösen a téli hónapok­ban nagyon fontos a népességnek racionális élelmezése, vitamindus táplálékkal való ellá­tása. Különös fontossággal bir e kérdés szülő asszonyaink szempontjából, akik lesoványodva, vérteleniil és foghijjasan teljesitik anyasági kötelességüket családjukkal, hazájukkal szem­ben. Azért jutottak szegénységük mellett ilyen nyomorult helyzetbe, mert nem tanította zeit szakorvos és nagymennyiségű gyógyszer Garancia mellett mos kabátok és öltönyök Tisch Ernő WET készítését vállalom —' ———^

Next

/
Oldalképek
Tartalom