Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-02-12 / 35. szám
LXVIII. évfolyam 35. szám, Szerda Gyula, 1936 február 12 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Itobay .János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. „ , , _ , I Felelős szerkesztő: I Szerkesztő : _____________figyes 8zaBl ata 8 flllér-_________I DOBAY FERENC | NAGY GUSZTÁV Csa knem az egész megyében ellenszenves az AEGV Az orosházi gimnázium Ugye a kisgyülés előtt. A csabai monstrum-kotló az egész környéket ellátja kiscsirkével (A „Békés“ munkatársától.) A vármegye törvényhatósági bizottságának kisgyti- lése folyó hó 10-én vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán elnökletével ülést tartott. Az ülés iránt igen gyenge volt az érdeklődés, a választott tagok közül mindössze nyolcán jelentek meg. A tárgysorozat első érdekesebb, hosz- szabb vitát kiváltó pontja az orosházi nyilvános jellegű gimnázium létesítésének ügye volt. A község ugyanis elhatározta, hogy nyilvános jellegű gimnáziumot létesít s erről képviselőtestületi határozatot is hozott. A határozatot Német Pál és társai megfelebbez- ték, azzal érvelvén, hogy a nyilvános jelleggel súlyos terhek hárulnának a városra. A kisgyülés az alispán javaslatára a képviselő- testület határozatát fel is oldotta, annyival is inkább, mert időközben a kultuszminisztérium is elutasítóan döntött a nyilvánossági jog kérelme ügyében. A feloldást javasoló alispáni javaslat megállapítása szerint a gimnázium létesítse a pótadó 5 százalékos felemelésével járna. Kovássy Albert dr. felszólalásában közölte, hogy a jelenlegi középiskolai tanfolyamnak 140 növendéke van és nem lehetetlen, mondta, hogy a tandíjakból fedezni is lehetne a kiadásokat, mégis, mivel mindez csak feltevés, elfogadta a javaslatot, csak kérte, hogy lássa el a kisgyülés a határozatot azzal a záradékkal, hogy a község kulturális fejlődése elé akadályt nem kíván állítani s hozzájárul ahhoz, hogy a viszonyok javulásával a község a gimnáziumot felállítsa. Torkos Béla dr. és Csernns Mihály azzal kérték kiegészíteni a záradékot, hogy a gimnáziumot a község a viszonyok javulásával csak akkor állítsa fel, ha az állam megfelelő segélyt ad, illetve, ha a növendékek létszáma biztosítani tudja a költségek fedezését. Ikrich Arnold dr. a szeghalmi gimn. súlyos helyzetét ismertette s ajánlotta az orosháziak figyelmébe. 1500 hold tehermentes földje van az intézetnek, mondta, s mégis a legsúlyosabb gondokkal küzd. A közgyűlés az alispáni javaslatot elfogadta s a záradékkal való kiegészítéséhez hozzájárult. Másik nagy érdeklődéssel kisért pontja volt a tárgysorozatnak az AEGV anyagi támogatásának, illetve a támogatás Tótkomlós község részéről történt megtagadásának ügye. Az AEGV ugyanis rendkívül súlyos helyzetbe került s az a veszély fenyegette, hogy kénytelen lesz beszüntetni üzemét. Ezért a vasút igazgatósága a kereskedelmi minisztériumhoz és a vármegyéhez, továbbá az érdekelt községekhez fordult segítségért. Tótkomlós község képviselőtestülete, amely község tudvalévőén szintén egyik állomása az AEGV-vonalnak, az anyagi támogatás kérelmét kedvezőtlenül intézte el és a kért 1500 pengő segélyt nem szavazta meg, azzal az indokolással, hogy nincsen rá fedezet a költségvetésben. Ezt a határozatot az igazgatóság a kisgyüléshez megfelebbezte. A kisgyülés az alispán javaslatára helyet adott a felebbezésnek és utasította a képviselőtestületet, hogy hozzon egy újabb, méltányosabb határozatot. Megállapítja az alispáni javaslat indokolása, hogy a másfélezer pengő nem olyan összeg, amely a község költségvetési egyensúlyát veszélyeztetné. Ügy méltányos tehát, ha Tótkomlós megszavazza az anyagi támogatást, merthiszen a környék a kisvasút igénybevételével jár be Tótkomlósra s igy a községnek is érdeke, hogy a vasút üzemben maradjon. Hozzájárult a kisgyülés. hogy a képviselőtestület a támogatást bizonyos feltételekhez kösse és kívánságai honorálását kérje a vasút igazgatóságától. Vités Márki Barna dr. alispán az ügygyei kapcsolatos felszólalásában megállapította, hogy általános tapasztalása szerint az érdekelt községek s közöttük Békéscsaba város is, ahova pedig a kisvasúinak csaknem egész forgalma összpontosul, bizonyos ellenszenvvel viseltetnek az AEGV iránt. Az, hogy a kisvasút üzemével elégedetlenek, bizonyos tekintetben érthető is, mert annak idején, amikor az igazgatóság segélyért a vármegyéhez fordult, ő is aggályait fejezte ki az üzemvitellel kapcsolatosan. A vasútra feltétlen szükség van, mert megszűnése esetén a vonal mellett fekvő községek úgy személy-, mint teherforgalom tekintetében teljesen az országúti jármüvekre lennének utalva s ezért kívánatos, hogy a községek megszavazzák a kért anyagi támogatást és lehetővé tegyék az üzem fenntartását. Az igazgatóság a kereskedelmi minisztertől is kért anyagi támogatást és a miniszter a kérelmet, a vasut közgazdasági jelentőségét mérlegelve, kedvezően intézte el. 30.000 pengőt adott segély cimen s kilátásba helyezte, hogy még további segélyt is folyósít éspedig olyan összegben, mint amilyen összegű támogatást az érdekelt községektől kap. A két cukorgyár is adott 5000 pengőt, azonkívül bizonyos személyi járandóságokat is csökkentettek az igazgatóságban, úgy hogy a kisvasút szanálása biztosítottnak tekinthető. Eddig összesen 20.000 pengő folyt be az érdekeltek részéről és ő azt szeretné, ha ez az összeg, márcsak a kereskedelmi minisztérium kilátásba helyezett segélyösszegere való tekintettel is, Megjelenik mindennap. még tovább emelkednék s ezt célozza az igazgatóságnak az a két kérvénye is, amelyek Orosháza és Tótkomlós község képviselőtestületéhez lettek beadva. Tekintettel azokra a fontos gazdasági és szociális érdekekre, amelyek az AEGV fennmaradásához fűződnek, szükségesnek tartja, hogy az érdekelt közületek, különösen, ha az költ- ságvetésük egyensúlyát veszéllyel egyáltalán nem fenyegeti, a kért anyagi támogatást megadják. A továbbiakban kisebb jelentőségű ügye- . két tárgyaltak. Említésre méltóbb közöttük, hogy Békéscsaba város a földmivelésügyi kormányzat segítségével baromfi-keltető telepet létesített. A város a minisztériumtól egy 1500 és egy 6000 darab tojást befogadó keltetőgépet kapott, a helyiséget, a fűtést és világítást, továbbá a gépeket kezelő szolga javadalmazását a város adja. A telep már meg is kezdte működését és máris igen szép eredményeket tud felmutatni. Igen ügyesen a tojásokat olyan időpontban rakják be a gépekbe, hogy azok szerdára és szombatra, a két piaci napra keljenek ki és igy a környékről bejövő gazdák a csirkék nagyrészét azonnal el is viszik. Eddig több, mint 20.000 csirkét keltettek ki és hogy azok túlnyomó részét mennyire a környék viszi el, mutatja az a körülmény, hogy a kikeltett mennyiségből Békéscsabán alig félezer maradt. A 78 pontból álló tárgysorozattal ezután már gyorsan és minden hozzászólás nélkül végeztek. Nagy derültséget keltett Füzesgyannat község képviselőtestületének azon határozata, amelyben az önkéntes tűzoltók szakaszparancsnokának 5 egész pengő havi dijat szavazott meg. A kisgyülés háromnegyed 11-kor véget ért. Franciaország 12 évre lekötötte Románia nyersolajtermését. (A „Békés* tudósítója jelenti.) Flandin francia külügyminiszter hir szerint kijelentette, hogy Franciaország Románia egész nyersolajtermését 12 évre lekötötte. Az iij népszövetségi palota. (A „Békés* tudósítója jelenti.) Uj genfi palotáját a Népszövetség folyó hó 17-én foglalja el. A uj palotában 900 irodahelyiség, 1,700 ajtó és ugyanannyi ablak van. Az átköltözés 75 ezer svájci frankba fog kerülni. Az épület karbantartása és üzeme évi 750 ezer svájci frankba kerül. Zátonyra futott a szovjet francia kölcsöne. (A „Békéé1 tudósítója jelenti.) A Matin azt a hirt közli, hogy Szovjetoroszország Franciaországtól felveendő 1 milliárd frankos kölcsö- nének ügye' zátonyra futott. A pénzügyi tárgyalások során olyan pénzpolitikai akadályok merültek fel. amelyeket nem lehetett elhárítani.
