Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-12-28 / 296. szám
8 BÉKÉS 1936 december 25 Csodálatos eredménnyel folyik a digózás Szarvason Szarvas, karácsony hava. Az Urnák 1935-ik esztendejében e sorok írója cikket irt az Uj Magyarságban a szarvasi középfokú mezőgazdasági szakiskoláról. Csabai Kálmán, az intézet igazgatója nyilatkozatában akkor megjelölte az Alföld szikes területeinek megjavítására irányuló munkálatokat. Az alföldi szikeseket egyedül a digózással lehet eredményesen és olcsón javítani. A digózással a legsűrűbben lakott Tiszántúlon végezhetünk telepítést anélkül, hogy itt az érdekek összeütközésével kellene számolni. Magát a digózást Tessedik Sámuel honosította meg Magyarországon, mégpedig Szarvasón. Egyékbént az ő nevéhez fűződik az akácfának Magyarországra való betelepítése is. Természetesen Tessedik Sámuelnek, akiről középfokú gazdasági intézetet nevezttk el Szarvason, korában szinte leküzdhetetlen akadályokkal kellett szem- beszállnia. Boszorkány volt a digózás nagy mestere? Végigmegyünk a kétkilóméteres szarvasi főutcán, megállunk a községháza előtt, ahol ott áll, igaz kopottan, az első magyar akácfa, amelybe vitéz Büki Nagy Imre főjegyző belevésette a telepítés esztendejét és Tessedik Sámuel érdemét. — A XVIII. század végén — mondotta a főjegyző, amikor fölkerestük — Szarvas volt a tiszántúli kulturélet egyik legjelentöségteljesebb tényezője. Ekkor élt Tessedik Sámuel és itt, a községháza előtt 1790-ben ültette az első akácfát. Ö hozatott Olaszországból szakmunkásokat a Szarvas környéki szikes talaj megjavítására. De a korabeli papsággal, lakossággal hadilábon állott, as iratok szerint ássál gyanúsították meg, hogy boszorkányokkal cimborái. Nem tudták megérteni, hogy miért akarja fölturni a szikes földeket, nyilván csak boszorkányságból, következtettek a polgárok. Végeredményben tehát neki köszönhetjük, hogy Szarvas határában évtizedek óta digózuak és most, miután Békésvármtgge főispánja a sajtópropaganda után élére áll a ssiktalajja- vitásnak, a közeljövőben as egész Ti szántul áldani jogja a bossorkánygya mis Tessdik nevét. Békésmegyében vitéz dr. Ricsóy Uhlarik Béla főispán közbenjárására 500 holdat javítanak meg az idén, de nagyon sok jelentkezőt már el kellett küldeni. Országfoglaló parasztok a sziken A szarvasi községházán még megtudjuk, hogy Moldvai Béla közigazgatási jegyző irányítása mellett (az országban példa nélkül álló erre a célra külön kiképzett munkásokkal folyik a határban a digózás.) Éveken keresztül több ezer holdat javítottak már meg a szarvasiak. Ám a munka tovább folyik, hiszen még mindig van elég szikes terület, elég javítanivaló. Ahogy járunk a határban, öt, tiz, tizenöt holdas kis parasztok vonulnak ki a szikes területekre, megkezdődik a digózás, az uj honfoglalás. Különösen megkapó Gili Emi), 77 éves öreg paraszt talajjavitási tevékenysége, akinek 40 hold földje van és ebből most két és fél holdat átadott a dígózó munkásoknak javitásra, Gili Emil öt embert állított be erre a munkára, öt családnak ad télen kenyeret. A digózás színhelyén kemény munka folyik Elvezet a digózás helyszínére. 8—10 méter hosszú, 1 méter széles és 2 méter mély árok szélén állunk, a digózók kezenyomán előtűnik a föld rétegezödése, tisztán lehet látni a felső szikes réteget, amit még legelőnek sem lehet használni. Azután az ugyancsak fekete szinti szik- pad, amely meggátolja a talajvíz leszivárgását, majd közvetlen utánuk sárga, agyagos földsáv következik. Ezt a földsávot hozzák felszínre a munkások, ezzel teszik termékennyé az alföldi szikes talajokat. Magának a digózásnak a lényege tehát a következő : a felső szikes réteget és a szikpadot a koporsószerü árok egyik oldalára hajítják ki a digózók, a másik oldalra kerül a sárga, agyagos föld. A termőföldek kitermelése végeztével legalulra a szikpad kerül, azután a szikes réteg, legtetejére a sárgaföld Ennyi az egész, ebből áll az egész digózás. A munka gyümölcse: rekordtermés — Nagy dolog ez, mondja a 77 éves kispa- raszt, nagy dolog mer, 150 pengővel kitűnő földet kapunk a digózás utján és a digózott föld mindjárt az első esztendőben bös ge-t n megtenni a munkásaimnak kiadott munkabért. Itt van a szomszédom Frankó György, aki tavaly három holdat digóztatott és a három holdon becsülett-d megkapta a magáét, 65 mázba kukorica term üt rajta ! Békés vármegye főispánjának fáradhatatlan közreműködése folytán az egész megyében megindult a digózás; ebben az évben 500 holdon. Ezen az 500 holdon sok száz békésmegyei munkás kap télire kény-, rét és ami leglényegesebb, az ország 500 hold termőfölddel gyarapszik. Balázs Árpád. Ötszáz mázsa vetőmagot kaptak a gyulai Jégkárosult gazdák (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A gyulai nyári jégverés nagy kárt tett a vetésekben, a gazdák egyrésze teljesen tönkre- téve nézett az aratás elé és ezek a gazdák annyi búzát sem kaptak, hogy az őszi vetésre elegendő legyen. A földmivelési kormány méltányosnak találta a gyulai gazdák helyzetét, ezéit 500 mázsa elsőrangú vetőmag búza kölcsönt adott a jágkárosult gazdáknak. | Itt említjük meg, hogy a vármegye j területén jégkárosult gazdák között még ezen a mennyiségen kívül 300 mázsát osztott ki a vármegyei gazdasági felügyelőség. CT I M»|(í Oláhréten a szanatóriumi vasúti EüliSUtf megállónál 10 kishold szántóföld Feltételek Dr. Fényes Péter ügyvédi irodájában Árpád utca 20. szám. alatt tudhatok meg a dél utáni órákban. 1534 4—4 kev j Gépiró nő állast keres Cim a kiadóhivatalban. Í5 9 2-2 IRODALOM. Megjelent a «Honi Légoltalom“ A honvédelmi kérdésekkel foglalkozó magyar irodalom értékes könyvvel gyarapodott. Sipos Béla szakavatott tollából jelent meg ez a könyv „Honi légoltalom* címmel. Értéke főleg abban rejlik, hogy számot vet a mai élet követelményeivel és helyes ítélőképességgel, határozottan mutat rá a polgárság légvédelmével kapcsolatos teendőkre. A könyv nemcsak azt mutatja meg, hogy „mit kell tennünk“, hanem azt is, hogy „hogyan kell cselekednünk“. A mü magában foglalja mindazt, ami a légoltalommal kapcsolatban a müveit embernek tudni kell. A szükséges ismereteket a könnyebb megértés és áttekinthetőség végett pontokba szedve közli. A légitámadás eszközeit és a szaklégvédelem részleteit csak annyiban érinti, amennyiben azok a teljes kép megértéséhez szükségesek, viszont az egyes emberek, épületek, lakóházak, állatok éa gabonaföldek légoltalmának megszervezését a legaprólékosabban kifejezi. Előszavát dr. vitéz Shvoy Kálmán ny. áll altábornagy, a szegedi vegyesdandár volt parancsnoka, Szeged város országgyűlési képviselője irta, aki a müvet tankönyvnek és utasításnak ajánlja. Értesülésünk szerint, a „Honi Légoltalmat“ már több városban tankönyv gyanánt is alkalmazzák. Kapható az ország valamennyi tekintélyesebb könyvkereskedőjénél. Csoportos megrendelések esetén a könyv kiadójánál (Békéscsaba- „Körösvidék“ Nyomda.) 25 százalék árengedmény- nyel: P. P50 árban. Csillár, villanyfó'ző, villanyvasaló, zománc asztaltüzhely, kályha, zománc- és alumi- niumedény, háztartási cikkek. Rádiócsövek és alkatrészek. Elsőrendű villanyégők : i 5 6 vpc2—3 5-től 25-ig P 105, 40-es P 1'20, garanciával bevásárlási helye. a Komlóval szemben. Telefon: 200. „TAKARÉKOSSÁG“ Készpénzáron 6 havi hitel rontsa szemét rossz szemüveggel, hauem készíttessen jót szaklátszerésznél. és Rodenstock szeműre gek recept szerint szakszerűen készülnek. KLEIN ERZSI IMRÉM 1446 5-10 Városház-utca 8 szám. Fotó- és betegápolási cikkek A nagymagyarvárosiak farsangi esíje {A „Békés“ tudósítója jelenti.) Ä nagymagyarvárosi Szociális misszió és a Szent Erzsébet leánykongregáció közös rendezésében szokta megtartani farsangi jótékony- célú műsoros táncmulatságát a Pavillonban. Az idén — január 3-án — mint értesülünk, az eddigieknél is nagyobb szabásúnak ígérkezik a műsoros farsangi est. Egy 104x53 cm. nagyságú márvány lap eladó Part-utca 24 szám alatt. 5—* MmamJkJ* Erkel-tér 1 szám alatt egy IVIaVIV üzlethelyiség (Hegyi-féle.) 1463 24—*
