Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-12-15 / 286. szám
1936 december 15 BÉKÉS 3 Az alispán nagyhatású beszéde a polgári összefogás szükségéről a közigazgatási bizottság ülésén (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A közigazgatási bizottság ülésén isnertetett alispánt jelentéshez elsőnek Sebők Elek dr. szólt hozzá. Békésről, mondta, 200 munkást lehetett volna a békésszentandrási duzzasztó földmunkájánál elhelyezni, azonban csak igen kevesen jelentkeztek s rövid idő múltán ezek nagyrésze is otthagyta a munkát, azt állítva, hogy keveset keresnek s csak eladósodnak. Kinn a helyszínen vizsgálta meg a munkásság panaszait s megállapította, hogy nem a munkaadóban, hanem a munkásokban van a hiba. A munkások ugyanis 240 pengős napszámot kapnak s 60 fillért köbméterenként az akkordmunkások, aki tehát dolgozni akar, az 3—4 pengőt is megkeres, mindenesetre megkeresi azonban azt az összeget, amely a normális keresetnek megfelel. A vállalkozó reflektorokat is szereltetett föl, hogy azok fénye mellett lehetővé tegye a munkát azok számára, akik a későbbi órákban is dolgozni akarnak. Ez a körülmény, illetve a jogtalan panaszok arra mutatnak, hogy a munkásságot egyesek nyugtalanítják s olyan magatartásra késztetik, amely semmiképpen sem méltó ahhoz a nagy jóindulathoz, amelyet tanúsítanak irántuk. A munkásságnak be kell látnia, hogy a duzzasztó építkezésével a kormányzat részéről olyan munkához jutott a vármegye, amely a messzejövőben is éreztetni fogja hatását s amely a munkásságot is komoly magatartásra kell, hogy kötelezze. Tel eg díj Lajos dr. felszólalásában csatlakozott az előtte szólóhoz s kérte a vármegye vezetőségét, hogy a társadalmi és munkás kérdésekkel állandóan foglalkozzanak, annál is inkább, mert azt a külföldi államokban mutatkozó társadalmi nyugtalanság is szükségessé teszi. A felszólalásokra vités Márki Barna dr. alispán hosszabb beszédben reflektált. Megállapította, hogy már 7 esztendeje foglalkozik állandóan a munkáskérdéssel s meglepőnek tartja, hogy a munkásság az idén egyáltalán nem jelentkezik nála kérelmekkel és panaszokkal. Meg van győződve, mondta, hogyha a békésszentandrási panaszok jogosak lettek volna, a munkásság küldöttsége már jelentkezett volna nála. Ez a körülmény teljesen igazolja Sebők Elek dr. állításait s mindenkinek, aki ezt a kérdést közelebbről vizsgálja, azt kell gondolnia, hogy a mun kásság között olyanok vannak, akik állandó elégedetlenkedéseikkel felkavarják a nyugalmat s arra késztetik őket, hogy a munkát abbahagyják. Meg fogja vizsgálni ezt a kérdést s reméli, hogy a tévhitben levő munkásságot sikerül jobb belátásra bírni s meggyőzni arról, hogy a nyugalom és a béke ép annyira érdeke a munkásságnak, mint bármely más rétegnek. A hatóság a legteljesebb jóindulatot tanúsítja irányukban, amit az is mutat, hogy bár az idén jó volt a termés, mégis közmunkákat indított részükre. A békésszentandrási eset mindenesetre figyelmet keltő, bár általános következtetést levonni belőle nem lehet, mert hiszen a komoly, dolgozni akaró munkásság nem hagyja kihasználatlanul a munkaalkalmat s nem hallgat azokra, akik látszat szerint ugyan a javukat akarják, végeredményben azonban csak romlásba viszik őket. (.A ,,Békés“ munkatársától) Hétfő reggel az br. Wenckheim B.-u Tanczik Lajos nyug. rendőrfötanácsos lakása előtt Bakó Imre gyulai cipészsegéd az ut sarában 12 (.A „Békés“ munkatársától) Az utóbbi hónapokhan több Ízben is foglalkoztunk a magyar norma szerinti szegénygondozás kérdésével s mindanyiszor azt voltunk kénytelenek megállapítani, hogy a társadalom egy bizonyos része vagy tudomást sem vesz a város szegényeiről, vagy pedig olyan összeget juttat nekik, amely összeg távolról sincs egyenes arányban a jövedelmükkel. Ennek következtében a Szegénygondozó Hivatal igen súlyos helyzetbe kerül. Az ellátásra jelentkezők száma ugyanis, minél jobban belemegyünk a télbe, mindinkább emelkedik, a hivatal bevétele azonban változatlan marad s hivatását igy minden erőfeszítése mellett sem tudja a szükségnek megfelelően betölteni. Szentes Károly főjegyző erről a kérdésről a következőket mondta munkatársunknak : — A fokozott igénylést, illetve a jelentkezők segélyezését a Szegénygondozó Bizottság csak úgy volna képes teljesíteni, ha a tehetősebb polgárok koldus váltsági hozzájárulásukat megfelelően felemelnék. — Novemberben például a segélyezettek száma 216 volt és segélyezésük több mint 1700 pengőt tett ki, ami az 1400 pengős gyűjtési összeg mellett csakis úgy volt lehetséges, hogy a hiányzó 300 pengővel a város járult hozzá a hivatal szükségletéhez. — Legalább havi 2500 pengőre volna szükség, hogy téli hónapokban a szegénygondozás a legminimálisabb mértékben kielégíthető Áldott állapotbai levő nők, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok az enyhe természetes „Ferenc József“ keserüviznek már mérsékelt adagokban való használata által is környü és hig ürülést, úgyszintén rendes gyomor- és bélmükö- dést érnek el. A modern nőgyógyász főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és azt kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták 1449 veszélyére, a spanyol eseményekre, megállapítván, hogy a béke megóvása érdekében a nyugtalankodók ellen a hatóság mindent megtesz, de hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a polgári társadalomnak, tehát az ipari, kereskedelmi és tisztviselő osztálynak is össze kell fognia s úgy önmaga, mint a munkásság érdekében küzdenie a nyugtalankodók és felforgató szándékúik ellen. százpengőst talált. A fiatalember azonnal a rendőrségre vitte a talált 1200 pengőt, amelynek eddig még nem jelentkezett a gazdája. legyen. Ehhez nem is kellene a tehetősebb polgároknak magukat megerőltetni, csak a jelenlegi segélyösszeget kellene fejenkint 1—2 pengővel felemelni. Gondoljon minden adakozó arra, hogy Gyulán több, mint 200 családnak jut azokból a fillérekből, melyeket havonta a gyüjtőhölgyeknek átadnak, gondoljanak arra, hogy akik ezelőtt koldulásból tartották fenn magukat, s akik most nem zaklatják otthonukban az alamizsnáért, azok mind a szegénygondozó hivatal ellátottjai. Akiknek a jó Isten adott annyit az anyagi javakból, hogy abból nem csak megélni képesek, hanem valami marad is, azok ne sajnáljanak valamivel többet juttatni a volt koldusoknak, aggódó betegeknek. — A közelmúltban ócska ruhagyűjtés rendeztetek, de igen gyenge eredménnyel és e miatt most még ruhabeszerzésről is gondoskodni kellene, de ehhez is pénz kell. — Bizonyosra vesszük, hogy Gyula város közönsége most is megértéssel lesz a szegények sorsa iránt s havi hozzájárulását olyan mérvben felemeli, hogy a szegényellátás fennakadni nem fog. RÁDIÓ December 15, kedd. BUDAPEST I. 6.45. Torna, Hanglemezek. 7.20. Étrend. 10. Hírek. 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat, 12. Déli harangszó. Időjárásjelentés. 12,30. Hírek. 13.20 Pontos időjelzés, idöjárásjelentés. 14.40. Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. 16.45, Pontos időjelzés, idöjárásjelentés, hírek. 00.05 Hírek. 10.20. Képek a régi földesúri világból. 10.45. Kötött gyermekruhák. 12.05. A rádió szalónzene- kara. 130. Fóthy Ida zongorázik. Sally István hegedül. 4.10 asszonyok tanácsadója. 5. Hanglemezek. 6. Munkatáborok. 6.30. Sárváry János tárogatózik zongorakisérettel. 6.50. Csók István emlékeiről beszélget. 7.20. Az Operaház előadásának közvetítése: „Fidelio." Dalmű 2 felvonásban. 8.55. Hírek. 10.10. Idöjárásjelentés. 10.15. Pertis Pali és cigányzenekara 11. Leuri Kettunen tanár a finn köztársaság 75 éves elnökéről. 11.10. A Boh- randt—Weidinger szalónzenekara. V 1496 _Értesítem Gyula város és vidéke T. vásárlóközönségét, hogy rofös és rövidáru üzletemet áthelyeztem a volt üzletem közvetlen szomszédságába. Újonnan átalakított üzletemben dús raktárt tartok, úgy rőfüs, mint divatárukban. Kérem a vásárlóközönség szives támogatását, tisztelettel Diósi József rőfos és divatáru Üzlete. Utalt a társadalmi béke felborulásának Ezerkétszáz pengőt találtak a Báré Wenckheim Bála-utca sarában Súlyos helyzetben van a Szegénygondozó Hivatal
