Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-02-04 / 28. szám

BÉKÉS 1936 február 4 2 Diplomáciai következményei vannak az olasz ifjúsági kiáltványnak (A „ Békés“ tudósítója jelenti.) Lapunk előbbi számában hírül adtuk, hogy az olasz sajtó kiáltványt intézett Európa ifjúságához, amelyben felszólította őket, hogy foglaljanak állást a szankciók ellen, mert azok szörnyű háborúhoz vezetnek. Nem a politikusok, hanem az ifjúság milliói menetelnek a vérpad felé, állapította meg a kiáltvány. A kiáltványnak, mint hírlik, diplomáciai következményei vannak. A párisi lapok azt Írják, hogy De Cambrun római francia nagy­követ a kiáltvány ügyében Suvich külügyi államtitkárt is felkereste. A kiáltvány, ame­lyet az olasz lapok nyomán az egész európai sajtó leközölt, a diplomáciai köröket élénken foglalkoztatja. 50 ezer munkást küld Olaszország Afrikába útépítésre (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A fasiszta nagytanács ülésén az Afrikából nemrég visszatért De Bono tábornagy is fel­szólalt s közvetlen tapasztalatai alapján szólt hozzá az olasz-abesszin hadjárat problé­máihoz. Az abesszin harctéren nemsokára meg­kezdődik az esőzési időszak, mely március végéig tart. Hogy az esőzésmentes időszakot a hadvezetés megfelelőképpen ki tudja hasz­nálni az előnyomulásra, a tanács úgy hatá rozott, hogy 50 ezer munkást küld Kelet- Afrik ába útépítésre. Politikai közeledést sürget Ausztriával és Magyarországgal a csehszlovák miniszterelnök Csakugyan Bécs és Prága volna a nyugati polgárosodás határvonala? (.A „Békés“ tudósítója jelenti) A „Neues Wiener Journal“ interjút közöl Hodzsa cseli- slovák miniszterelnöktől. Az interjúban Hodzsa középeurópai terveiről beszélt. — Ügy képzelem el — mondta Hodzsa — az egészséges és általános középeurópai kísérletet, hogy először gazdasági, de ezután mégis politikai közeledést hozzunk létre a Dunamedence két legjelentősebb szövetségi rendszere, a kisantant és a római egyezmény két állama között. Ezzel már majdnem az egész dunai Középeurópát egységbe foglal­tuk. Ausztria és Csehszlovákia kezdeményező lépést tettek a dunai kérdésben. Eltekintve a sokszor érthetően súlyos gazdaságpolitikai és egyéb ellentétektől, e két csoport között nincsenek nemzetközi politikai irányelveket érintő éles ütközőpontok. Ezzel szemben A lölilis Lfwiile! előadása (A „Békés“ munkatársától.) A Ka­tolikus Legényegylet vasárnap igen nívós népművelési műsoros délutánt rendezett. Eisele József II. dékán szellemes konferánsza vezette be és kisérte végig az előadást. Színre került a „Fogják meg“ c. vígjáték, melynek szereplői mind dicséretet érdemelnek. Ki kell azonban emelnünk Jap’port Mátyás háznagy játékát, ki a korcsmáros szerepét, Hack István II. dékánt, ki a báró szerepét és Otlakán Pétert, ki a szolga szerepét ala­kította, elsőrangúan. Dr. Bognár Rezső tar­tott azután előadást az egészséges sportolás­ról. Előadták még a „Szerelmes suszter“ cimü vígjátékot, amellyel szűnni nem akaró tapsokat arattak. Különösen Csőke produkált elsőrangú alakítást a suszterinas szerepében, de a többi összes szereplő is tudásának leg­javát adta. A közönség tetszésnyilvánítása kisérte az előadást és a végén melegen ünne­pelte a szereplőket. A színdarabokat Eger­; mindnyájukat közös felelősség terheli. A 1 bécs-prágai vonal a nyugati polgárosodás határvonala, amikor Középeurópán át Kelet felé indulunk. Biztos, hogy az osztrák és a cseh kulturtörekvések nem voltak mindig a legnagyobb összhangban, de ez a harc mindig szellemi körök vívódása volt. Éppen azért, mivel jól ismerjük egymást, ettől a megértéstől már csak egy lépés van a barát­ságig. Minden erőt arra kell fordítani, hogy a Dunamedence államainak nagy gazdasági összefogása után a szellemi összefogás is bekövetkezzék és ezzel úgy erkölcsi, mint társadalmi és politikai szempontból közelebb kerüljünk egymáshoz. Ilyen kapcsolatok alap­ján azután, mint teljes hatalmi tényező léphetünk fel az európai művelődés védel­mében. szegi Ferenc a szinigárda vezetője rendezte, neki köszönhető, hogy mindkét darab csupa élet és elevenség volt. Felakasztotta magát egy 18 éves miskolczi urilány (A „Békésu tudósítója jelenti.) Vasárnap délután Miskolczon Radóczy Ilona 18 éves leány az ablak keresztfájára felakasztotta magát és meghalt. A leány már hosszabb idő óta jegyben járt egy fiatalemberrel s most tavasszal lett volna az esküvőjük. Vasárnap délután moziba készültek s mig a vőlegény a leány édesanyjával beszélgetett, a fiatal leány a szoraszédszobában öltözködött. Édes­anyjának és vőlegényének feltűnt hosszú távolmaradása s ezért rázörgettek, majd ami­kor választ nem kaptak, rosszat sejtve be­törték az ajtót. A szerencsétlen leányt már csak holtan tudták levágni a kötélről. A lÜlMlSi ÍM-f3IÉ Ü i Közs^i limai (A „Békés“ munkatársától.) Nagyka­marás igazgató-tanítója, Endorffer József ál­landó háborúság középpontja. Minduntalan vitája van a község lakosságának egy részé­vel, hol a közigazgatási hatóság, hol a bíró­ság előtt folyik már hosszú idő óta a pörük egymással. Hogy melyiküknek van igaza, Endorffer igazgatónak-e, vagy Bugyi András biró uraméknak, ki tudná, azt ilyen messziről eldönteni ? A faktum az, hogy Endorffer legutóbb a bíróság elé állította Bugyi András községi bírót négy társával együtt, mert Bugyi tavaly áprilisban feljelentést szerkesztett Éndorffer ellen s abban azt kérte az igazgató-tanitó fölöttes hatóságától, hogy Endorffert sürgő­sen helyezzék el a községből, mert a lakos­ság nem szereti. A följelentést Bugyi biró odaadta Káli József törvénybirónak, aki két másik társá­val még aznap egész sereg emberrel aláíratta azt, aztán a miniszter címére postára tették. A följelentést annyi ember irta alá. hogy az aláírások a papirosiv két oldalát egészen be­töltötték. Endorffer igazgató természetesen még aznap tudomást szerzett az ellene megindult hadjáratról és azonnal feljelentést tett rágal­mazás, illetve becsületsértésért Bugyi biró és négy társa ellen. Feljelentésében azzal is megvádolta Bugyiékat, hogy az aláírások megszerzése közben olyan kijelentéseket tet­tek róla, hogy ő növendékeit gazembereknek nevezi, a fülüket úgy rángatja, hogy besza­kad és hogy legfőbb ideje, hogy elvigyék innen ezt a zsidót, mert nem szívesen látják a községben és sok az adóssága. A gyulai járásbíróságon vitéz Láng Ernő biró december 18-án tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson Bugyiék beismerték a vádat, viszont a sértett igazgató kijelentette, hogy a följelentés aláírásakor hangoztatott becsület- sértéseket nem tudja bizonyítani. A sértett képviselője felmutatta dr. Varga Gábor plébá­nos levelét is, amelyben ez kinyilatkoztatja, hogy Endorffer igazgató tanítói és kántori működése ellen semmiféle kifogást nem lehet emelni. A biró akkor azzal az indokolással men­tette föl Bugyiékat, hogy a vád szerint ápri­lis 22 és 23-án követték el a rágalmazást, amivel szemben megállapítható, hogy a föl­jelentést április 28-án Írták alá s igy nyil­vánvaló, hogy a vád szerinti napokon semmi­féle bürcselekményt a sértett e len el nem követtek. Felebbezés folytán került az ügy a gyu­lai törvényszék felebbezési tanácsa elé, amely a járásbíróság Ítéletét helybenhagyta ugyan, de más indokolással. Kimondta a törvényszék, hogy abban, amit a vádlottak följelentésük­ben Írtak, hogy tudniillik Endorffert helyez­zék el, mert a községben senki sem szereti, sem becsületsértés, sem rágalmazás nincs. Az ugyanis, hogy a lakosság szeret-e valakit, vagy sem, tisztán érzelmi dolog. Dukeréki régi és uj erdőgazda­ságban termelt és tárolt 102 8—* rozsé, kerítésoszlop olcsó szabott árban készpénzfizetés ell&nélGD Venni szándékozók utalványokat válthatnak Gyulán Br. Wenck. B. u. 3l-b. sz. alatt, ahol a minták is meg­tekinthetők-. Paradicsoinmajori gazdaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom