Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-10-17 / 238. szám
2 BÉKÉS 1936 október 17 Iparpolitika, kultúrpolitika, sajtótörvény — A munkaidőnek és legkisebb munkabéreknek a múlt évben megindult szabályozása hozzájárul a szociális helyzet javításához és a társadalmi ellentétek kiegyenlítéséhez, ezért a kormány ezen az utón tovább fog haladni. — Minden olyan törekvést támogatni kívánunk, amely a kisiparosság társadalmi helyzetének és képzettségének emelését, hitel- viszonyainak javítását, valamint munkalehetőségeit előmozdítja. — Művelődéspolitikánkban törekszünk a valláserkölcsi és nemzeti alapon nyugvó egészséges magyar világszemlélet megalapozására. — Külön súlyt kíván helyezni a kormány a mezőgazdasagi, az ipari- és kereskedelmi iskolatípusok hálózatának fejlesztésére s a népiskolák és a teljes átszervezés előtt álló polgári iskolák gazdasági irányú szakoktatásának módszeres megalapozására. — A kormány a felekezeti békességet ápolni és fenntartani kívánja és az ezt megbontó törekvéseket kellő eréllyel ellensúlyozni fogja. — A jó, gyors és egyszerű igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja a polgári és büntető perrendtartás reformtervezete, valamint az ügyvédi rendtartásról szóló uj törvénytervezet is. Ezenkívül foglalkozik az igazságügyminiszter az uj sajtótörvény előkészítésével, melynél a kormány a nemzet erkölcsi értékeinek védelmét tartja irányadó szempontnak. Beszéde végén hangsúlyozta a miniszterelnök. hogy politikai célkitűzéseiben a realitások útját keresi, mert politikát csak a lehetőségekre építve lehet végezni. A lelkes éljenzéssel és percekig tartó tapssal fogadott beszéd után az értekezlet egyhangúan hozta meg határozatát, hogy a most kifejtet kormányprogram alapján Darányi Kálmán miniszterelnököt és kormányát támogatja. Ivády Béla pártelnök bejelentette ezután, hogy már a mai pártvezetőségi ülésen elhatározták, hogy ennek az értekezletnek a keretében a párt vezéréül Darányi Kálmán miniszterelnököt ajánlja. A javaslatot egyhangúan elfogadták, úgy hogy ez párthatározattá emelkedett. Olcsó árak!. Jó minőség! "^"Csináljon próbafűtést kimondottan szoba-kályhák,l^",^^^■■“■l,,,■," fűtésre alkalmas Ózdi szénnel, pilis- vörosvári brikettel egyedül 2PdT minden mennyiséget házhoz szállítok SCHMIDT ISTVÁN Telefon 83. vas- és fémáruháza. Telefon 83. Egy- és kétaknás kályhák Kalor, Marabu, Neo-perpe- tnuill, Globus. — Az elismert legjobb Budapest-Salgótarjáni gépgyár LUNA-tűzhelyei legnagyobb választékban, legmodernebb színekben és mintákban. >289 1—* A piac szűk voltára hivatkoznak, de senki nem akar ezen segíteni A piacbizottság ülése Szemünkre vethetné valaki, miért foglalkozunk annyit a piacáthelyezés ügyével, ami végre is nem olyan életbevágóan fontos kérdés. Itt a tévedés. Nagyon nagyon fontos kérdés az. Egy város életének nagyon érzékeny szeizmográfja a piaci forgalma. Ha erős, egészséges gazdasági élet lüktet a városban, az elsősorban a piaci forgalmon látszik meg. Annál inkább áll ez miránk, gyulaiakra, mert Gyula őstermelő város. Nagyon fontos tehát a piackérdésnek helyes megoldása. Minden izében közügy ez, mégpedig fontos közügy. Mi pedig a közügyek szerény, de lelkiismeretes munkásai vagyunk. Részletesen ismertetjük a piacbizottság üléséi elhangzottakat, tárgyilagos hűséggel. Az a véleményünk, hogy az ügy a leginkább érdekelt nagyközönséget érdekli elsősorban. Annyira éreztették ezt az ügyben tárgyaló bizottsági tagok, hogy még népszavazással való döntésre is történtek célzások. Az ülés további folyamán dr. Kiss László felszólalásában rámutatott arra, hogy ez a kérdés régen vajúdik. 1928 ban már minden oldalról megvitatták. Igaz, hogy nagyon kevesen tudnak teljesen elfogulatlanul ez ügyben. A maga részéről a piac jelenlegi elhelyezését tartja jónak. A Kossuth-tér nyáron poros, szemetes, esősidőben sáros, nedves. Egyáltalában nem lehet úgy tisz- tántartani, mint a Harruckern-téri piacot, amelynek betonnal való beburkolása a városnak nagyszerű cselekedete volt. Az idén szűk volt, mert az Ur Isten kivételesen bő termést adott. A szabályrendelet jó, mégis annyiban lehetne módosítani, hogy a termelők egy helyen árusítsanak. 0 is a vasár napi árusítás megszüntetése mellett van.. Ha a piac tényleg szűk, úgy az ar a alkalmas, megfelelően széles utcák járdái egy részének felhasználásával lehet segíteni. Metz József is érdemi döntést akar : kihelyezik-e a piacot, vagy meghagyják mai helyén. Igazságtalannak tartja a kis és nagy árusok között előbbiek javára meglevő különbségtételt. Legyünk jó keresztények, de a vasárnapi piactartást illetően gondoljuk meg, hogy a munkások szombaton kapnak fizetést és úgy csak vasárnap vásárolhatnak. Dr. Lusztig István azzal kezdi felszólalását, hogy nem lehet a kérdést egyoldalúan csak a termelők szempontjából elbírálni, hiszen a közönség termelőkből és fogyasztókból tevődik össze. Csak az egyetemes érdek lehet irányadó, már .pedig az azt kívánja, hogy a piac jelenlegi helyén maradjon. A Kossuth-téren még átjárni sem jó téli rossz időben. Egyrészének mai kiköve- zettsége csak sarat, pocsolyát jelent. Az egészet újra kellene kövezni. Higiénikus, köztisztasági, városfejlesztési szempontok mind azt indokolják, hogy a piac a Harru- ckern-téren hagyassák meg. A városfejlesztési szempontokra egyébként a polgármester már rámutatott, az általa előadottakat mindenben a magáévá teszi. Hivatkoznak arra, hogy sokan egyéni érdekből kívánják a piacnak jelenlegi helyén való meghagyását, de hiszen sok ezer egyéni érdekből tevődik össze a közérdek. Egyébként sem lehet minden négyöt évben bolygatni egy már rendezett állapotot, amely bolygatás különben sok költséggel járna, amire fedezet nincs. Legyen a piac a város középpontjában, amint azt a város közérdeke kívánja. Dr. Schriff ért Ferenc elmondja, hogy a csabai piac azért nagyobb forgalmú, mert ott a termelők le és felrakodhatnak, amire Gyulán a mai adottságok mellett nincs alkalom. Gyümölcstermelésünk fejlődőben van, ezt a fejlődést visszaszorítani nem lehet. A város őstermelő és bizonyos, hogy ilyen irányban fog fejlődni is. Nem érti az áthelyezés nagy ellenzését. Ha a két p'ac- tér messze volna egymástól, úgy még megértené. Ha a bizottság nem látná célszerűnek a generális megoldást, úgy pl. a tejesek a Harruckern-téren maradhatnának ; azok 9 óra körül úgyis távoznak. A sajtó nem lehet irányadó, mert úgy látszik sugallatra dolgoznak. Azt mondják, hogy az áthelyezéssel a kereskedők tönkre mennek ; a Kossuth téren egy kereskedő ment tönkre, mig a Harruckern-téren nyoic-tiz. A piac a Kossuth-térre helyezendő át, de a lacikonyhákat nem szabad a gimnázium elé helyezni. Tekintettel nagy forgalmára mondassák ki a k< ddi piac is heti piacnak. Nem érdeklik a más városokban levő állapotok. A város fejlődését tartva szem előtt kívánja a piac áthelyezését. Egyéni érdekekkel nem törődhetik ; különben is a Harruckern-téren a házak 50 év óta nem változtak kivéve a rom. kát. egyház építkezését. Barát István szerint, ki az iparosság nevében szólal fel, más városokban azért van a piac a templom körül, mert nincs más megfelelő terük. A piacon ma a vevők nem férnek egymástól. Nem érti a Harruckern-téri kereskedők ijedelmét. A Kossuth-téren a piac forgalma mindenesetre növekedni fog és ebből a nagyobb forgalomból jut nekik is. Más városokban a legszebb és legforgalmasabb üzletek nem a piactéren vannak. A szabályrendelet olyan értelemben volna móÉpületfa és deszka szükségletének beszerzése előtt tekintse meg a Lőwy és Laufer-cég dúsan felszerelt nagy raktárát. Igen olcsó árak, előnyös fizetési feltételek. Pénzt takarít meg! "gaa aas»
