Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-01-04 / 3. szám

LXVIII évfolyam 3. szám Szombat Gyula, 1336 január 4 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér •irdetési dij élőre fisé tend#. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. 1600 pengőt n íszsí a város minden hónapban, ha a néniéi export sertéseit nem Gyulán, hanem Csabán keli levágni Még mindig fart a zavargás Kairóban (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Kairó­ból érkező hírek szerint még mindig tartanak az összetűzések a nacionalisták és az angol hatóság között. A diákság és a rendőrség között újabb összetűzés történt, amelynek során a diákok a gumibottal dolgozó rendőr­séget kövekkel dobálták meg. Mindkét rész­ről többen megsérültek. (A „Békés“ munkatársától.) Több ízben megemlékeztünk arról, hogy a németországi hasitott-sertés exportba Békésvármegye, illetve Gyula, Békés­csaba és Orosháza is belekapcsolódik. A belekapcsolódás azonban különféle technikai okokból még a mai napig sem történt meg, bár ebben az ügy­ben az érdekeltek már több értekez­letet is tartottak. A legújabb terv az, hogy konzorciumot alakítanak s ez a közös szerv fogja lebonyolítani az exportot. A konzorcium tervének megbe­szélésére ma délelőtt a békéscsabai városházán újabb értekezlet lesz s azon Gyuláról Varga Gyula dr. pol­gármester, Barát István ipartestületi elnök és Stéberl András vesznek részt. Közöltük, hogy a német bizott­ság a megállapodás alkalmával kikö­tötte, hogy az exportra kerülő sérté­seket Békéscsabán kell levágni. Ez a kikötés a gyulai érdekelteket és ma­gát a várost is érzékenyen érinti, mert az átjárás és az ottani irányítás jelentékeny költségtöbbletet jelent a gyulai exportőröknek s hozzávetőle­ges számítás szerint a város is mint­egy 1600 pengőt vészit e kikötés következtében. Németország és Jugoszlávia között megszűnik a kliring-egyezmény. (A „Békés“ tudósitójójától.) Hir szerint Németország és Jugoszlávia között megállapodás készül, amely az eddigi kliring- szerződés helyett a magán-kompenzáció alapjára kivánja helyezni a német-jugoszláv kereskedelmi forgalmat. A Markó-utcai fogház hatodik szökevényét is elfogta a rendőrség Tendenciózus koholmány a svéd vöröskereszt-különítmény pusztulása (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A doloi olasz bombázásról elterjedt rémhirek nem felelnek meg a valóságnak. Az azóta napfényre került tények beigazolták, hogy a rémhíreket az abesszinek költötték, azzal a célzattal, hogy a nemzetközi véleményt velük felizgassák. A jobboldali francia lapok egy­behangzóan azt állapítják meg, hogy Abesszí­nia rosszhiszeműen járt el és .sajnálatosnak tartják, hogy Genf készpénznek vette az etióp híreszteléseket. Hangsúlyozzák, hogy a svéd kórházi különítmény nem pusztult el, s maga a svéd vöröskereszt is tiltakozik ezen beállítás ellen. Az Echo de Paris rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy akadtak, akik fel akarták fújni a svéd vöröskereszt két orvo­(A ,,Békés“ tudósitój ától.) Lipót belga király, mint ismeretes, Angliába utazott, hogy ott György angol királlyal az angol­olasz konfliktus békés elintézése érdekében tárgyalásokat folytasson. A király angliai útját úgy belga, mint angol részről titokban igyekeztek tartani, azonban a lapok híradása nyomán csakhamar az egész európai közvé­lemény tudomást szerzett róla, hogy Belgium királya, aki tudvalevőleg »az olasz királyi családdal közeli rokoni kapcsolatban áll, Angliába érkezett s ott a színfalak mögött cárgyalásokat folytat az európai béke érde­sának megsérülését, azzal az áttetsző szán­dékkal, hogy a politikai közvélemény feliz­gatásával súlyosbítsák a megtorló intéz­kedéseket. Óvakodni kell, zárja fejtegetéseit a lap, hogy a hamis híreknek hitelt adjunk, mert azoknak az a célja, hogy az érzel­mekkel együtt az embereket is mozgósítsák. Az olasz , lapok szintén részletesen foglal­koznak a doloi bombázás tendenciózus hírei­vel, s megállapítják, hogy a híreket felsőbb utasításra az etióp hírszolgálat koholta, hogy velük az ország nyugtalan közvéleményét megnyugtassa. Ezzel szemben a baloldali francia lapok arra akarják felhasználni a doloi bombázás rémhírét, hogy üssenek egyet Olaszországon. kében. A párisi sajtó nagy jelentőséget tulaj­donit annak a tárgyalásnak, amelyet a na­pokban Laval miniszterelnök Philips-szel, Amerika helyettes külpolitikai államtitkárával az uj amerikai semlegességi törvényjavaslat­ról és az olajszállítás kérdéséről folytatott. Tárgyalt azonkívül Laval Cerrutti olasz ' nagykövettel is, s e tárgyalásnak, már csak a megelőző tárgyalásokat tekintve is, szintén nagy fontosságot tulajdonítanak politikai körökben. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A múlt év január 10-én hat fogoly szökött meg a budapesti Markó-utcai fogházból. Öt szöke­vény hamarosan kézrekerült, a hatodik, Kricska István negyvenhétéves rovottmultu vargasegéd, eltűnt üldözői elől. Szilveszter napján az őrszemes rendőr a Király-utca és a Teréz-körut sarkán levő villamosmegálló­nál felismerte a tömeg közt álló Kricskát, de ez is neszét vette a veszedelemnek és felugrott egy villamosra. A rendőr taxinvette üldözőbe és el is fogta a Vörösmarty-utcai megállónál. A főkapitányságon elmondta Kricska, hogy szökése után rögtön román területre ment. Nagyváradon, Kolozsvárott, Nagy- enyeden, végül Bukarestben tartózkodott, ahonnan most a honvágy hozta haza. Buda­pestre csak pár órával érkezett elfogatása előtt. A rendőrségről átkisérték Kricskát a Markó-utcai fogházba, - ahol most majd szorosabb zár alatt fogja megkezdeni ötévi büntetését. I Meghalt Gyula legöregebb embere, a százkétéves Argyei áu János. (A „Békés“ tudósítójától.) A gyulai anyakönyvi hivatal az ujesztendő első ha­lottjául a románvárosi Argyelán Jánost könyvelte el a halálozások anyakönyvében. Az elhalt kora: 101 év — mondja a rub­rika és ezt mondja a feketekeretes; gyászlap is, amely a kis Sáros-utcai ház kapuján hirdeti a szomorú gyászesetet. De az öreg Argyelán, ha mindezt olvashatná — ha ki­szállhatna koporsójából és olvasni is meg­tanulhatna hamarjában — élénken tiltakozva — .... ..................................................................................... mmm A belga király munkája a színfalak mögött a béke érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom