Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-01-27 / 8. szám
2 BÉKÉS 1935 január 27 arányszám nálunk jelentősen meg nem javul. Idézte Somogyit, aki a következőket írja: A népet igazi élet-halál küzdelmében a szaporodás frontján megvívott születési harca jellemzi. Amely nép a harcban veszteg marad, semmi egyéb győzelem sem menti meg a pusztulástól, viszont semmiféle leigázás sem tehet végleg tönkre egy népet, ha a születés terén állja a versenyt. E küzdelemben minden szapora, tehetséges család egy-egy győzelem s minden magvaszakadt értékes család veszteség. A legtehetségesebb emberpárok is hasznavehetetlenek a szaporodási harcban, ha utódok nélkül halnak el és halálukkal, éljenek bár az emberi kor legvégső határáig, tehetségük végleg elvész a faj számára “ Ha az ország egészségügyi viszonyait tanulmányozzuk, mondta Páll Gábor dr., hamarosan megállapíthatjuk, hogy a falusi lakosság egészségügye jóval a városé mögött marad. Az alföldi kis falvakban és szétszórt tanyákon a legprimitívebb közegészségügyi szükségletek sem állnak rendelkezésre. Az ország több, mint 2800 községében semmiféle egészségügyi intézmény nincs! Mint ismeretes, összlakosságunk 55 százaléka falun él, közöttük találjuk meg a legtöbbgyermekes családokat, akik állandóan pótolják a nagyvárosok embersoraiban keletkező hiányokat. A magyar falu a nagyváros élelmének, emberanyagának hűséges szállítója. Azonban keveset ér a nagy szaporulat, ha belőle igen kevés ,marad életben. Az alföld tanyavilágában és a külterületeken élő lakosság (kb. másfél millió ember) bármily szapora legyen is, megszületik ugyan,, de fel nem nevelődik. Sírba viszik a népbetegségek, a csecsemőhalandóság, a tüdővész, a venereás bajok, nemkülönben az egészségtelen lakásviszonyok és a hiányos táplálkozás. Kinn a tanyavilágban és falukon alig lehet szülési segítséget nyújtani. Itt virágzik fel aztán a ku- ruzslás s pusztít a gyermekágyi láz. Ebből a hihetetlen mostoha környezetből tehát mielőbb ki kell emelni a magyar családokatElőadásának végén szülőotthonok és egészségvédőházak sürgős felállításának szükségét hangoztatta. A családot, amely a nemzet erőforrása, erkölcsi, jogi és szociális intézkedésekkel kell körülbástyázni. A nőt vissza kell adni hivatásának^s onnan, ahová mint olcsó munkaerőt, a kapitalizmus állította, ki kell emelni. Végül hangoztatta, hogy a lakosságot minél nagyobb százalékban az ősfoglalkozáshoz kell visszatéríteni, mert annak keretében kedvezőbb a születési arányszám. Majd Békés község és járása egészségügyi helyzetétét ismertette, felkérvén az elnök Márky Barna dr. alispánt, hogy ott a vármegye mielőbb állítson fel egészségvédőházat és szülőotthont, mert amint az Sebők Elek dr. hozzászólásából is kitűnt, szinte katasztrofális az állapot. A komoly témájú, érdekes előadást a vacsora résztvevői igen nagy érdeklődéssel hallgatták. Műsoros délután a polgári leányiskolában. (A „Békés“ munkatársától.) A polgári leányiskola szivgárdája február 2-án délután 5 órai kezdettel a növendékek szülei és hozzátartozói részére műsoros délutánt rendez. Bemutatásra kerül egy egyfelvonásos vígjáték, továbbá egy 3 felvonásos irredenta színmű Prológot Unghváry Gabriella, zárszót Farkas István káplán mond. Szerepelnek a műsoron még magánszámok is, úgy hogy a műsor változatosnak és szórakoztatónak Ígérkezik. Csőszházat építenek a hősök kertjében. Egy két éven belől teremni fognak a gyümölcsfák. (A ..Békés“ munkatársátólJ A város, amint már közöltük, uecarendezés céljaira megvette Csonka János cigány- zenész szentimre-téri házát. A házat lebontják s az anyagot, ami kikerül az épületből, a váró» gyümölcsösében építendő lakóházhoz használják be. Ez a gyümölcsös az úgynevezett hősök kertjében, mintegy nyolc kis- hold területen fekszik s a benne levő csemeték már háromévesek, úgy hogy rövidesen teremni fognak. Ötszázötven gyümölcsfa van a kertben, felerészben szilva, felerészben pedig almafa. A kertet, bár a fák még mit sem termettek és csak káposzta volt benne, egész nyáron dézsmálták, valószínű tehát, hogy ha a fák teremni kezdenek, a tolvajok még inkább lel fogják keresni. Szükséges ezért, hogy valaki állandóan kinn tartózkodjék s éjjel-nappal felügyeljen, annyival is inkább, mert az éjszakai tolvajok sietségükben a fákat nem igen kímélik és az.ágakat is letördelik. A kertőr részére építendő lakóházban három helyiség lesz s- az építkezést már most,íavasz- szal megkezdik. özv. Hegedűs Gyuláné ünneplése a LoráiHffy Egyletben. Egy népes család gyűlt Össze a napokban a polgári leányiskolában, a gyulai LorántSty Zsuzsánna Nőegylet népes családja, hogy szere- tetvendégség keretében búcsúzzék el egy szolgálatban fáradhatatlan s mindenki által szeretett tagjától,, özv. Hegedűs Gyulánétók A szeretetven- dégséget Harsányi Pál esperes közvetlen imával nyitotta meg, majd felejthetetlen szavakban állította hallgatói elé az igazi úrnő eszményét. Az igazi úrnőt — mondotta — a szolgálat lelke hatja át és ez indítja önfeláldozó munkára családjában s családján kívül. A szolgálatnak ez a lelke él özv. Hegedűs Gyulánóban is, akire Isten áldását kérte. — Majd dr. Tarján Béláné elnöknő a szívből jövő szeretet hangján említette azt a nagy veszteséget, amely az egyesületet Hegedűs Gyuláné távozásával éri, aki éveken át mindig önzetlenül, fáradhatatlanul és örömmel segítette az egyesületet nemes céljai megvalósításában. Az egyesület megbecsülő szeretete jeléül dr. Tarján Béláné fehér szekfüvel s Ravasz Lászlónak : „Hazafelé“ c. elmélkedéseivel, Harsányi Pál esperes egy Rábay Márta készítette művészi kiállítású emléklappal, Harsányi Pálné pedig költeményeinek egy kötetével ajándékozta meg özv. Hegedűs Gyulánét. Végül Rohály Mihály evangélikus lelkész az Evangélikus Nőegylet nevében búcsúzott el a távozótól, akinek munkásságát e két szóval jellemezte : „szolgált az Urnák.“ A feléje irányuló szeretetnek e közvetlen és nem várt megnyilatkozásaiért özv. Hegedűs Gyuláné meghatóban mondott köszönetét. Távozása után is, mondta, lelkileg, a gyulai Lorántffy Zsuzsánoa Nő egylet nagy családjához tartozónak érzi magát és annak további fejlődéséhez és virágzásához Isten áldását kérte. • Végül Harsányi Pál esperes imával zárta be a szeretetvendégséget, amelyről mindenki egy bensőséges, családi együttlét meleg hangulatával távozott. Úgy voltak együtt,, mintha láthatatlan karok ölelték volna át mind nyáj okát, mintha egy láthatatlan ajak mondotta volna nekik: „íme az én tanítványaim vagytok, mert egymást szeretitek !“ A postától távoleső területeken ezentúl a levélkézbesitőknél is lehet feladni könyveit küldeményeket. Egyelőre Máriafabán, Szesipálfalván és Ujgyulaváriban vezetik be az nj rendszert. (A „Békés“ mankatársától.) A in., kir. posta igazgatósága január 20-án uj rendszert léptetett életbe a könyvelt küldemények feladásánál. Eddig ugyanis pénzt, csekket, ajánlott levelet és egyéb könyvelt küldeményt csak benn a postán lehetett feladni- A lakosságnak még a legtávolabbi területekről is be kellett jönnie, hogy' küldeményét postára tegye. Január 20-án a posta ezt a rendet megváltoztatta és megengedte, hogy a levél- kézbesitők a külterületen, illetve a postától 1200 méternél távolabb eső városrészeken könyvelt küldeményeket átvehessenek- A levélkihordók- nál feladott küldeményekről a feladók végleges elismervényt kapnak. Kiköti azonban a rendelet, hogy i egy-egy fajta küldemény nem lehet több öt tételnél, továbbá, hogy 120 pengőnél nagyobb összeg a kézbesítő knél nem adható feL Gyulán kísérletképpen Ujgyulaváriban, Máriafal- ván es Szentpálfalván vezették be az uj rendszert. A fentjelzett városrészekből tehát ezután nem kell a lakosságnak bejönnie a távoli posta- hivatalba, egv-egy ajánlott levél, vagy néhány pengő feladásáért. A. rendelet kétségtelenül üdvös, mert a lakosságot mentesiti a nagy távolságok fárasztó megtétele alól, s a kézbesítőket sem terheli lényegesen, mert a perifériákon lakók nem gyakran leveleznek ajánlva, sem pénzt nem igen küldözgetnek, úgyhogy a kézbesítés zavartalan menetét az uj rendelet nem igen veszélyezteti.
