Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-03-17 / 22. szám
IMii március 17 B E K E S 3 Magyar Királyi Osztálysorsjáték játékterve, a sorsjegyek ára, nyerési esélye maradt a régi. 84000 sorsjegy — 42.000 nyeremény és 1 jutalom, minden második sorsjegy nyer! Jutalom és főnyeremények készpénzben: 300.000 pengő, 200.000 pengő, 100.000 pengő, $itl. A nyeremények összege közel nyolcmillió pengö készpénzben. 72 1—3 Tekintettel az óriási keresletre, nagyon ajánlatos, hogy az eddigi résztvevők sorsjegyszámaikat továbbra Is megtartsák, új vevők pedig minél előbb rendeljenek és biztosítsanak maguknak sorsjegyet. Fizetni van idő, legkésőbb a húzás előtt. FONTOS KÉRELEM! \ki :i kapott so rsj egy e k e t — bármily oknál fogva — nem akarja megtartani, s % i v es k e d j ék azonnal visszaküldeni, mert a íoárusitóknak kárt és kellemetlenséget okoznak. Iiu azokat nőni kapják vissza. Az első osztály húzása ápr. 13-án kezdődik. Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára: Nyolcad 3 pengő II Negyed I I Fél 1^1 Egész |™J ti pengő |™J 12 pengő |™| 24 pengő | Jfór firkantoíla is, olyan fáiéi* vöt!* Egy öreg gyulai asztalosmester, aki Munkácsyval iuaskodott. (A ,, Békés“ munkatársát ól.) Harsány i Zsolt Munkácsy életrajza a nagy magyar festő életét ismét az érdeklődés homlokterébe állította s ott, ahol Munkácsy fiatalkori éveit töltötte, felujulnak ismét az emlékek. Gyulai tartózkodására vonatkozólag különféle adatok, illetve hagyományok vannak s ezek között azok az adatok is. amelyeket ő maga hagyott ránk önéletrajzában. A Harsányi életrajz szerint, amely e tekintetben teljesen az önéletrajz adataira támaszkodik, az áll, hogy Munkácsy csak tartózkodott és betegeskedett Gyulán, de nem dolgozott, nem segédkedett. Ezzel az állítással szemben igen bajos lenne azt állítani, hogy igenis dolgozott s ha Munkácsy maga azt Írja, hogy nem, mi sem kísérletezünk az ellenkezője bizonyitgatásával, csupán mint érdekességet említjük meg, hogy egy öreg gyulai asztalosmester, Portörő Károly szerint „Miska“ — ha csak hébe-hóba is. _ de dolgozott városunkban és pedig abban az időben, amikor ő az édesapjánál inaskodott. Az öreg Portörő Károly úgy emlékszik vissza Miskára, mint aki „tudományos“ volt s inkább rajzolt, meg olvasott, mint a mesterséget folytatta. Minduntalan faképnél hagyta a műhelyt és Gyulát s megugrott Békésre meg Csabára. „Csak hajku- rászta a mesterségit Miska“, s a gondolata mindig csak azon volt. hogy mit és hogyan rajzoljon le s elég volt neki csak meglátni valamit, „már firkantotta is. olyan fráter vót!“ Azt is meséli az öreg Portörö, hogy Miska gyerek mindig imposztorkodott. mindig betyárságon törte a fejét s egyszer, amikor az utcán többen mentek együtt inasok, Miska egy arra haladó bátyus zsidónak meg- gyujtotta a hátán a tollat, ami persze a vásott inasoknak, akik akkortájt az utolsó szálig valóságos „első szánni közellenségek“ voltak, módfelett tetszett. (Fabulának tűnik!) Azt is meséli Portörő Károly, hogy abban az időben volt Gyulán egy Hancsnra nevű rajztanitó, valami tönkre jutott iparos, akihez a jobb mesterek inasai tanulni jártak. Jellemző, hogy bár Miska nagyon szeretett rajzolni, nem járt Hancsura mesterhez, valószínűleg azért, mert gyakorta meglépett Gyuláról, továbbá mert már többet tudott a rajzolás tudományából, mint maga a mester. Jó fiú vót Miska, mondta az öreg Portörö, csak nagy „mester“ volt. „Kutyaházi“. Portörő Károly visszaemlékezései szerint eleven szellemű. Munkácsy Mihály virgonc és pajkos fiú volt. S amint az öreg kortárs qiondja, amikor Oláh György asztalosmesternél a kapu alatt a koporsókat festette, vetvén rájuk az ornamentumot, mert akkor festették és nem papírból ragasztották, Miska vidáman fütyürészett. Fütyürészett és betyár- kodott, ha gondolatban is, nem sokat törődvén vele, hogy örök hajlékon futkároz az ■ecsetje, Koporsó, tulipános láda, igen csak ■egyre ment nála, ha kedve jött füty ölt, vagy törte a fejit a „fráter“, hogy mit kellene „,fiíkantani“ ... „Jobb megélhetést minden magyarnak: es annak a népies gazdasági és szociálpolitikának célkitűzése, amely szeműnk előtt lebeg. A több és láyyabb kenyér gazdaságpolitikájára törekszünk.“ Mondotta felelősségének teljes tudatában GÖMBÖS G YBL A VEZÉRÜNK, aki mindig férfiasán állja a szavát. Gondoljátok meg, magyar polgárok, hogy mire van inkább szükségetek-, népbolonditásra e, vagy népboldogi- tásra ?! Becsületes, józan magyar ember nem habozhat sokáig, hanem önmagának és sorstestvéreinek érdekében lét or ázás nélkül a NEMZETI EG YSÉG PARTJÁT tán, ogat ja ! II B Ifi E SC. Szentmise. Ma vasárnap a rendes sorrerd szerint lesznek a szentmisék. Az anyatemplomban Farkas István káplán prédikál, az esti szentség betéteinél pedig Szvetits Viktor káplán. Primicia. Kalmár József Árpád papnövendék aki gimnáziumi tanulmányait városunkban végezte folyó hó 25 én mutatja be első szentmise áldó zatát az endrődi plébánia templomban. Bimbóhullás. Schneider József dr. t és nejét, ^/•/«'«Katalint folyó hó 15-én súlyos veszteség érte. Kilenchónapos kis leánykájuk, Katinka, rövid szenvedés után örök álomra hunyta szemei*. Az ártatlan kis teremtés még azt sem tudta mi az élet és az Ur már is elszólitotta szerető szivü, rajongó szeretető szülei köréből. A Tatai pár mélységes gyászában, mindenki, aki csak ismeri őket résztvevő szeretettel osztozik s enyhülést és vigaszt kér fájdalomtól sebzett szivükre a Mindenhatótól. Angyal lelt s őrködni fog aazok felett, akiket elhagyott. Halálozás. Butácska Imre városunk szülötte asztalosmester Pestszentlőrincen folyó hó 9-én 63 éves korában röv d szenvedés után elhunyt, özvegyén kivül testvére özv. Bessenyei Vende - né gyászolja. Nagy részvét mellett temették el. Béke poraira. Halálozás, özv. Korbnly Gyuláné Balog Izabella, városunk széles körökben ösmert női varroda tulajdonosnője, folyó hó 14-én 57 éves korában meghalt. A boldogult derék asz- szonyban Balog Endre lakatos iparos, városunk tek'n éiyes polgára nővérét gyászolja. Temetése nagy részvéttel volt a Szentháromság temetőben. Béke hamvaira ! Télnek tavasz, tavasznak tél, ezekkel a szavakkal illethetjük március első felét, különösen pedig a lefolyt hét időjárását. Nappali órákban mindjobban melegítő napsugár, éjjel, különösen pedig hajnalonkint hideg, sőt jelentéktelennek éppen nem mondható fagyok. Az a szeren cse, hogy a föld száraz és igy a buzavetést illető'eg nagyobb károk nem állapíthatók meg, ámbár a hideg nem kedvez a fejlődésnek. A márciusi fagyok tudvalevőleg sokkal veszedelmesebb, k mint a téliek és — ismételjük — csak a száraz idő ellensúlyozza, hogy az éjjeli fagyok gazdáinkat ezideig nem aggasztják. A tél, kalendárium szerint, ugyan még mindig fennáll és a tavasz, hivatalosan csak öt nap múlva következik el, de mégis remélhető, hogy a tavaszt megelőző napok beváltják a régi hagyományt, amely azt tartja, hogy „Sándor, József, Benedek — zsákkal hozzák a meleget“. Miután a hét folyamán sem hó, sem eső alakjában a legkisebb csapadék sem volt, a Körözs folyók teljesen leapadtak és a viz csak a medrekben íolydogál már. Ákosfyné Eötvös Irén előadása a misszió gyűlésén. A Szociális Missziótársulat márciusi gyűlése 2í-én csütörtökön 5 órakor lesz az Egyesült Kath. és Polg körben. Előadó vitéz Ákosfgné Eötvös Irén, aki egy novelláját olvassa fel A gyűlésre a missziós tagokat és az érdeklődőket ez utón hívja meg a Vezetőség. 1—2 Dandé József képkiállitása. Dandé József, a a fiatal gyulai festő a napokban a népkexti pavilion egyik termében kiállítást rendezett. A kiállítás anyaga, ha még nem is kiforrott, de figyelemreméltó és fejlődósképes tehetséget mutat. Dandé Józsefnek szinérzéke van s ösztönösen megérzi a tájak képértékeit. Határozottan ígéret s tehetség, aki megérdemli a közönség figyelmét és az illetékesek támogatását.
