Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-01-06 / 2. szám
2 BÉKÉS 1935 január 6 Régi gynlai színészek. Irta: IMPLOM JÓZSEF. Gyula városának száz évnél jóval nagyobb szinészeti múltja van. A régi színész- naplókban, helyi ujságközleményekben szétszórt adatok összehordása azonban, ki tudja, mikor talál vállalkozó szellemű kutatóra. Ha akad majd valaki, aki nem retten vissza, az adatfoszlányok fáradságos összeszedésétől, az nemcsak a helyi művelődés történetének tesz nagy szolgálatot, hanem a hazai színészet történetének is. Oly nevek szerepeltek itt Gyulán, amelyek mindenkor a magyar színészet büszkeségei fognak maradni. Tudtommal Kóhn Dávidnak a Magyar Színművészeti Lexikonban megjelent két hosz- szabb értekezésén kívül csak a helyi lapok hasábjain jelent meg az utóbbi években ugyancsak tőle néhány kisebb ismertetés. Magam pár éve a Békésben írtam volt Fol- linusz János színtársulatának 1870—71. évi nagysikerű gyulai szerepléséről. Az alábbiakban a rendelkezésre álló források alapján néhány gyulai származású, vagy Gyulán is szerepelt színész emlékét kívánom feleleveníteni. Abday Sándor jónevü színigazgató valószínűleg 1826-ban járt társulatával Gyulán. A M. Színművészeti Lexikon ugv tudja, hogy 1820-ban járt volna itt. Ez azonban tévedés lehet, mert Abday 1820 tájt alakított társulatával Szegeden, Szabadkán és a Dunántúl működött, 1826-ban azonban az Alföldön. Útirányuk 1826-ban Temesvár, Arad és Nagyvárad volt. Ennek egy közbeeső állomása volt bizonyára Gyula is. Abdayé az első színtársulat, melynek gyulai szerepléséről tudomásunk van. Bart ha János neves színész, később a Nemzeti Színház kiváló tagja, Gyulán került mint szabólegény Abday Sándor színtársulatához. Itt is lépett fel először 1826. március 18-án egy Kemény Simon c. darabban. (Az említett lexikon szerint 1820-ban lépett színpadra, de ez a fent említett okok miatt és főleg már amiatt is aligha lehetséges, mert Kemény Simon Pesten is csak 1820. május 8-án került bemutatásra.) Bartha oly ügyesen játszotta az öreg Kemény szerepét, hogy még tapsot is kapott, jóllehet tudták róla. hogy gyulai szabólegény. Igazgatója „Magyar“ művésznevet adta neki, igy is szerepelt a szinlapokon jó ideig. Békési Ferenc színházi karmester Gyulán született 1867-ben. Bodnár András katolikus papból lett színész. 1872 tavaszán Gyulán is játszott. Mint kunágotai református pap halt meg. Csete Lajos színész Gyulán született 1860-ban. Dercsényi Gyula színész is Gyulán született 1865-ben valószínűleg színész szülőktől. Az évben Szilágyi Béla színtársulata járt Gyulán. Bgyüd István a budapesti Népszínház korán elhalt neves tagja 1865 elején éppen ennek a Szilágyinak a társulatában játszott városunkban. Erkel József énekes színész, Erkel Ferenc testvére valószínűleg gyulai születésű volt. Itt halt meg 1860-ban. Füredi Mihály népszinmü-énekes 1865 elején Szilágyi Béla társulatában Szigligeti Csikósában lépett fel Gyulán. Gáspár (Gasparik) Jenő színész 1860 március 1-én Gyulán lépett fel először a Bánk bánban mint Sólom mester. Halmy Ferenc, a legnagyobb magyar színészek egyike Gyulán 1865. február 1-én került mint ingyenes tag Szilágyi társulatába. Igazgatója hamarosan 16 forint havi gázsival szerződtette. Ekkor vette fel a Sztarill név helyet a Halmy-t. (A vBékésíl munkatársától.) Annak ellenére, hogy a tavalyi aszály rendkívül éreztette és érezteti, sajnos még most is, hatását az ország, s vele Gyula életében is, a kormány sikeres külkereskedelmi tárgyalásai s belföldi intervenciói mégis bizonyos fellendülést hoztak. A fellendülés, ha minimálisan is, városunkban is érezhető, legalább is a posta emelkedő forgalma fellendülésre mutat. Az 1934. évi forgalom ugyanis az 1933. évihez hasonlítva határozottan emelkedő tendenciájú, ami semmiesetre sem annak eredménye, hogy a város gazdasági és kereskedelmi élete alábbhanyatlott. A rádió előfizetők száma például 958-ról 1095-re emelkedett, mig a telefon-előfizetőké 156-ról 196-ra, tehát mintegy 22 százalékkal. A különböző küldemények száma, amint azt velünk Szása Domokos postafőnök szives előzékenységgel közölte, szintén emelkedett. Ma este van a Katolikus Népénekkar karácsonyi pásztorjátéka (A „Békésu munkatársától.) Hosszú hónapok lelkes munkája és lázas készülődése után ma este a közönség elé lép a Katolikus Népénekkar műkedvelő gárdája. Egy háromfelvonásos pásztorjátékot mutatnak be, valamennyien egyszerű iparos és földmives emberek. Legtöbb közülük még sohasem szerepelt a nyivánosság előtt, szerepet nem tanult, soha mást nem játszott, mint csak adta a maga valóságos egyszerű életét. A cél lelkes szolgálata, a dalkultusz, a szeretet és odaadás azonban megteremtette a csodát: eleven, élettel teli alakok járnak majd a színpadon, akár mint szentek és főemberek, akár mint egyszerű pásztorok. A Katolikus Népénekkar munkájának lapunk hasábjain már több Ízben adóztunk igaz elismeréssel. Az ősi magyar dalt, a vallásos életet, a daltestvériséget, a nemeset, szépet és jót szolgálják. Megérdemlik tehát, hogy a közönség melegen pártfogolja őket. Legyen ott mindenki, aki teheti, hogy az erkölcsi és anyagi sikerből erőt és biztatást merítsenek a további érdemes munkához. Horváth György igazgató társulata 1860. március 1-én Gyulán a Bánk bán-t adta. Kenésy Csatár szülész 1848. november 7-én Gyulán született. Atyja református lelkész volt. Jogot hallgatott, majd Simándi néven beállt színésznek. Hatodféléves bon- vivánkodás után azonban ott hagyta a színészetet. 1876-ban hivatalnoki pályára lépett. Mint pénzügyigazgató halt meg 1912-ben Tordán. Az elmúlt év statisztikája különben már javarészt elkészült. Igen érdekes, hogy csomagot több, mint ötezerrel többet adtak fel, mint ajánlott levelet. Az ajánlott levelek száma 21.019 volt, mig a csomagoké 26.542. Elismeréssel kell megemlítenünk, hogy a gyulai postahivatal a legkifogástalanabbul látta el, mint mindenkor, az elmúlt évben is feladatát Gyorsan, pontosan működött, s a közönséggel szemben a legkifogástalanabb udvariasságot tanúsította. Az elismerés szavai mellett azonban hangot kell adnunk azon észrevételünknek is, hogy az elseje körüli időkben nem ártana a csekkbefizetések osztályán a személyzetet megszaporitani, mert ott, természetesen nem a tisztviselő hibájából, hanem a rendkívül megszaporodott befizetések miatt, gyakran kellemetlen torlódások támadnak. Pompásan sikerüli a Protestáns tea. A Protestáns tea, amint az előrelátható volt, pompásan sikerült. A szépszámú és előkelő közönség kitünően szórakozott s igaz élvezettel fogyasztotta az agilis asszonyok által összehordott rengeteg sok, izesebbnél- izesebb harapnivalót. Nagyszerű volt a rendezés, nagyszerű volt a büfé és nagyszerű volt Rácz Karcsiék muzsikája, természetes tehát, hogy a közönség jól érezte magát s még a hajnali órákban is csak nehezen tudta rászánni magát arra, hogy ott hagyja a ragyogó hangulattal teli tánctermet. Minden elismerés megilleti a rendezőséget, amely ilyen nagysikerű összejövetelt tudott létrehozni. Eredménye ez annak a fáradságot nem ismerő, lelkes munkának, amellyel a protestáns nőegyletek tagjai fáradoztak az est sikere érdekében. Az ő jóságuk és szeretetre- méltóságuk tette lehetővé, hogy felekezeti különbség nélkül a legjobb társaság gyűlt egybe s hozta meg a maga áldozatát a jótékonyság céljaira, amely áldozat különben számukra egyúttal pompás szórakozást is biztosított. A közönség nagyon meg van elégedve s az első tea-est sikeréből ítélve bizonyosra lehet venni, hogy a következők is hasonlóan jól sikerülnek. (Folytatjuk.) Emelkedett a gyulai posta forgalma az elmúlt év folyamán Hány ajánlott levelet és hány csomagot adtak postára?
