Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-03-10 / 20. szám

JLSVIJ. évtőlyam SO. szá Vasárnap Gyila, 1935 március IO Előfizetési árak : Negyedévre : ■ílftiyt/eri . . 1 P 60 fill, tildékre^ . 3 P 20 fill. hirdetési díj eior-f fizetem!« POLITIKAI. TÁRSADALMI SÍK KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán. Városház-utca 7. se. ISobay lános könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FEBENU. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Mi nem akarunk A gyulai választókerület hivatalos jelöltje gróf Pongrácz Jenő. mást, csak azt, hogy ami a mienk, a mienk maradjon, hogy ami létfeltételeink közé tar­tozik, azt ne vegyék el tőlünk. Mi nem aka­runk mást, csak azt, ami az igazság és a méltányosság, ami az érdemes történelmi múlt és a megszenvedett jelen alapján meg­illet minket. Mi nem akarunk senki fölébe kerekedni, mi nem akarunk senki kárára előnyhöz jutni, csak azt akarjuk, hogy a mi kárunkra semmi szolgálat ne tétessék sem személyi célok, sem egyéb tervek szolgálatá­ban. Hiszen a mi sorsunk nyitott könyv, amelynek lapjaira ha bárki csak egy pillan­tást vet is, azonnal fülébe szakad a porlepett műhelyek tragikus csendje, azonnal látja a vért verejtékező küzködést benn a városban és kinn a tanyák között, látja a trianoni határkövet, amelyre könny pereg és mártir- vér freccsen, s hallja, hogy a város és a határ de profundist zeng az ólmos, nehéz ég alatt. Éhez nem kell szónoklat, ehez nem kell ra­gyogó dialektika és meggyőző szónoki erő. A mi sorsunk mindenkinél meggyőzőbben beszél, a mi jajunkat mindenkinél kitartóbban és hangosabban kiáltják a kövek, amelyeket a vakság és az önzés alvadt vértől fekete ásói ástak le kiáltásnyira a hajdan nyugatot védő, roskadt várfalaktól. Mi azt kívánjuk attól, aki majd tőlünk felmegy a törvény- hozás házába, hogy ha majd ott szót emel. szavaiból meggyőzően áradjon a tragédia ár­nyékának nyirkos hűvöse, csillanjon meg szavain a vér és a könny s ragyogón csap­jon fel belőlük történelmi múltúnk dicsőségé­nek ezüstös fénye. Hogy látva lássák min­denek múltban szerzett érdemeinket és jelenben való jóbi szenvedéseinket, hogy érezzék és vallják mindenek: e határszéli városnak adni kell, adni és csak adni, hogy megmaradhas­son az élő városok között s végvár lehessen itt a megátkozott végeken. Aki tőlünk meg­tagad, az a nagybeteg vértelen és száraz szájától tagadja meg az enyhe,tadó poharat s aki tőlünk elvesz, az a nagybeteg szenvedő testétől orozza el a takarót és a vánkost. A mi igazunkhoz nem kell és nem méltó az ars pugnandi, annak, aki felmegy tőlünk a törvényhozás házába, nem kell egyebet ten­nie, mint rányitnia szemét itt lenn a gond- barázdás és könyörgő arcokra s ott fenn megszólaltatnia a szivét és szive emlékeit. Óriási rokkant vagyunk, huszonötezer fájó szívvel, ötvenezer égre tekintő szemmel és nincsen csak féllábunk és félkarunkat hiidés béklyózza. Védje meg mankóinkat, aki fel­megy tőlünk és a mandátumot, mit tőlünk kap, viselje mindig s továbbra is a szive fölött. Nagy Gusztáv, (A „Békés“ munkatársától.) A házfel­oszlatás következtében szükségessé vált, hogy az ország uj képviselőket válasszon. ' A vá­lasztásra az előkészületek már országszerte megindultak, különösen a kormányzópárt ré­széről, amely legtöbb kerületben már ki is jelölte azokat, akiket a párt programmjával a választási küzdelemben indítani akar. A hivatalos jelölések Békésmegyében is meg­történtek s kettő kivételével ugyanazok je­löltettek, akik a kerületeket az előbbi ország­gyűlésen is képviselték. (A „Békés“ inunk at árs ától.) Békés­vármegye állandó választmánya folyó hó 11-én délelőtt ülést tart. Az ülés a válasz­tások napjait fogja kitűzni. Ugyanezen napon a közigazgatási bizottság is ülést tart, amelyen a rendes havi jelentéseket Utódvédelmi törekvéseinknek egyik nagy hiányossága abban van, hogy az egészség- ügyi gondozás a gyermekkor első éveitől sajnos, hosszú időre megszakad. Sőt éppen a hatalmas népnevelő és nagy kulturális értékkel biró iskolai évek folyamán a szoros értelemben vett gondozó tevékenység nem­csak hogy nagyon hiányos, de a praeventiv orvoslásnak mai korában éppenséggel nem felel meg. Ha már azt a folytonossági hiányt nehezen is tudjuk kitölteni, mely az egész­ségügyi gondozás terén az iskolaköteles korig terjed, legalább a közegészségügy terén mutatkozó kedvezőtlen viszonyokat az iskola-egászsegüggi munka megszervezé­sével igyekezzünk pótolni. A debreceni elemi iskolás gyermekek egészségügyi vizs­gálatai (Neuber prof.) élénken bizonyítják, hogy a gyógyításnak és a gondozásnak az iskola-egészségügyi intézményen belül milyen jelentősége van, segítségével a praeventió- nak és a selectiónak nagy érdekeit hatha­tósan tudjuk szolgálni. Az iskolás gyerme­keknek rendszeres egészségügyi vizsgálata olyan rendellenességeket, sőt szociális bajo­kat tárt fel, melyek nemcsak a tanulónak, hanem a családnak egészségi állapotát is alapjaikban érintik. Különösen a tuberculo- sisra való vizsgálatok tártak fel döbbenetes képet. A vérbajos tanulóknak jelentékeny százaléka azt mutatta, hogy a szülők, illetve az egész család is vérbajos. Ma, midőn a szociális irányú fejlődés közegészségügyi fel­fogásunkat is lényegesen módosította és a gyógyító orvosi működés mellett a praeven­tiv irányú egészségügynek kollektív kihatása A gyulai választókerület jelöltje gróf Pongrácz Jenő, akit, mivel ezúttal már nem akart fellépni, hir szerint maga Gömbös Gyula kért fel a hivatalos jelöltség elválla­lására. A békéscsabai kerületnek Búd János dr., a békésinek Angiján Béla dr., a szarvasi­nak Tóth Pál dr., a szeghalminak Temesváry Imre dr., a tótkomlósinak Lányi Márton dr., az orosházinak Csizmadia András, a gyomai kerületnek pedig Rubinek István dr. a hiva­talos jelöltje. A két uj jelölt Rubinek István és Ángyán Béla. • «TH——I I III lll^lr18iiBIMKCa»af^ — tárgyalják. A rendes negyedévi közgyűlést a tör­vényhatósági bizottság a politikai esemé­nyektől függetlenül a kitűzött napon, folyó lü-én, megtartja. sokkal értékesebbnek Ígérkezik, kézenfekvő, hogy népegészségügyünk e nevelését első sorban népnevelő intézményeinken belül, az iskolák padjaiban kell kezdeni. A szociális embervédelem nem érhet véget az anya- és csecsemővédelemmel, azt megszakitás nélkül, mint népegészségügyi feladatot tovább kell folytatni, mert nem közömbös,‘hogy a belső erők gyarapítását az anyagi és erkölcsi javakat, milyen testi és lelki alkatú állam­polgárok szolgáltatatják a megcsonkított hazában. Ma midőn az egészségpolitikai kérdések az egyénnek és a társadalomnak biológiai értékességét mindinkább előtérbe hozzák, ezeket kimélyiteni az iskola egész­ségügyének mielőbbi megszervezése révén elsőrangú népegészségügyi probléma. A köz- egészségügy közérdek, melynek fokozására mindenkinek törekedni kell a saját, a család és a társadalmi közösség érdekében. Azon­ban, hogy közkinccsé válhasson, már az iskola padjai között fel kell kelteni iránta az érdeklődést, sőt az egészség gondolatát, mint uj életszemléletet kell propagálni. Az egészségügyi praeventio és gondozás igen nagy értékűvé válik abban a propa­gandában és szakszerű működésben, amelyet speciálisan e célra kiépített iskolaorvosi intézménytől jogosan várunk. Budapest székesfőváros, évekkel ezelőtt, a közegészségügy terén mutatkozó kedve­zőtlen viszonyoknak ellensúlyozására 47 iskola-egészségügyi körzetet állított fel. Az iskola-egészségügyi és gyermekvé­delmi szolgálat célja a tanulók egész­ségének megvédése, javítása és az er köt­Hétfőn történik döntés a választások napjairól. Iskolaegészségügy az utódvédelem szolgálatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom